Növekvő lakásépítés, kevesebb építési engedély 2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37%-kal kevesebb a 2019. azonos időszakinál. Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4, 1%- kal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19%- kal. A természetes személyek által épített lakások aránya 44, a vállalkozások által épített lakások aránya 55% volt. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%- a családi házban, 43%- a többlakásos épületben, 3, 5%- a lakóparkban volt található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1, 5 m 2 -rel, 95, 6 m 2 -re csökkent 2019 első három negyedévéhez képest. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37%- kal kevesebb a 2019. azonos időszakinál.
Gazdaság KSH: növekvő lakásépítés, kevesebb építési engedély MTI Kép: Illusztráció, Pixabay 2020. november 5. Az első három negyedévben 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4, 1 százalékkal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában nőtt a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34 százalékkal, az egyéb városokban 48 százalékkal, a községekben 19 százalékkal. A harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 9, 1 százalékkal több, 4179 lakás épült fel, bár Budapesten 34, 6 százalékkal kevesebb összesen 763 lakást adtak át. A megyei jogú városokban viszont 23, 1 százalékkal, a többi városban 50, 2 százalékkal, a községekben 13, 1 százalékkal több új lakás készült el, mint tavaly a harmadik negyedévben.
Az építési engedélyek megoszlása alapján a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak – Budapesten 55 százaléka, a megyei jogú városokban 54 százaléka. A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évinek 70 százalékát, a községekben 83 százalékát tette ki. Az építtetők az esetek 55 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével – közölte a KSH.
A pályázat 3 évig érvényes - ezt követően új pályázatot kell benyújtania. Kerítés építése értesítés nélkül A válasz arra a kérdésre, hogy be kell-e jelentenie a kerítés építését, annak magasságától függ. Mi lenne, ha a kötelezettség ellenére nem jelentené be a tervezett építési munkálatokat? A telek kerítésének bejelentés nélküli megépítése (az ilyen kötelezettség fennállása ellenére) törvénytelennek tekintendő. A büntetés a következő formában történhet: közigazgatási szankciók - a kerítés lebontását elrendelő határozat kiadása vagy a jogosulatlan építmények használatának jóváhagyásáért törvényesítési díj megfizetése (csak akkor, ha a kerítést működésképtelennek tekintik, és veszélyeztetik a felhasználók egészségét és életét), büntetőjogi szankciók - pénzbírság (gyakrabban), szabadság korlátozása vagy 2 évig terjedő szabadságvesztés (szinte soha). Mekkora legyen a kerítés és a szomszéd telek határa közötti távolság? Az előírások nem határozzák meg a kerítés és a szomszéd telek határának távolságát.
Henrik Ibsen Nóra című drámája nem véletlenül sorolható az első olyan drámák közé, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. A műben egy olyan szituáció mutatkozik meg, amely nem volt jellemző a XIX. század világában. Henrik Ibsen (1828-1906) Norvég drámaíró és költő. Henrik Ibsen: NÓRA | Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza. Egy kiskereskedő gyermekeként gyógyszerészetet tanult. 1851-től a Norvég Nemzeti Színház rendezője. 1864-ben elhagyta az országot, majd állami ösztöndíjjal hosszú időt töltött külföldön (Róma, Drezda, München), végül Drezdában telepedett le. Az új környezet irodalmi munkásságára is hatással volt, itt írja legjelentősebb műveit. A késő romantika stílusában írt műveit ( Peer Gynt) felváltotta a drámai realizmus, tehát szereplői ezentúl a kor hétköznapi emberének a hangján szólalnak meg, környezetük a polgári miliőt idézi. Pályaszakaszai: Romantikus drámák (drámai költemények): Brand (1866), Peer Gynt (1867) – leszámolás a romantika egyéniségkultuszával. Társadalmi drámák: Nóra (1879), Vadkacsa (1884) – legfőbb témájává a városi közösség vált ("Ibsen a polgári nyilvánosság fórumává változtatta a színpadot, ahol meg lehetett vitatni az őket érintő problémákat"), annak visszásságai, a felszín alatt, megbújó valóság, valamint az egyéniség útkeresése, az önmegvalósítás.
Úgy érzi, hogy idáig egy idegen emberrel élt együtt. Minden kapcsolatot megszakít férjével, hiszen ahhoz, hogy együtt maradhassanak, a legnagyobb csodának kéne megtörténnie.
Nóra szól férjének, hogy barátnője épp állást keres, s férje, Krogstas helyére a barátnőt, Krisztinát veszi fel. Krogstas másnap meglátogatja Nórát, s közli vele, ha nem intézi el férjénél, hogy ő kapja a munkát, akkor mindent kitálal. Ugyanis, mikor férje beteg volt, s pénz kellett, Nóra Krogstas ügyvédtől kért kölcsön, de ahhoz, hogy megkapja, édesapja aláírására volt szüksége. Nóra - karácsony Helmeréknél. Nóra édesapja akkoriban halálos beteg volt, s már az utolsó napjai voltak hátra, hát nem terhelte ilyenekkel őt, halála után pár nappal saját maga hamisította oda édesapja aláírását, s így megkapta a hitelt. Krogstas most úgy van vele, hogy ha Nóra nem segít neki, akkor mindent elmond férjének, Nórát pedig még le is csukhatják okirat hamisításért. Természetesen Nóra nem akar hinni a férfinak, ezért az ügyvéd közli vele, hogy már megírta a levelet Helmer úrnak, amit be is dobott a postaládájába, s ahhoz csak Helmer úrnak van kulcsa. Nóra megkéri barátnőjét, Krisztinát, hogy segítsen neki az ügyvéddel szemben. Krisztina és az ügyvéd jól ismeri egymást korábbról, ugyanis Krogstas régebben Krisztinának udvarolt, aki anyagai okok miatt a gazdagabb kérőt választotta.
Egy norvég kisvárosban játszódik ahol a címszereplő látszólag boldogan él férjével és gyerekeivel. Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba) analitikus szerkesztésmódja. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. Még 3342 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
Kettejük között újra fellángolnak az érzelmek, s mindketten új életet kezdhetnének. Krisztina arra kéri Krogstas ügyvédet, hogy egyelőre még ne adja vissza az adóslevelet, mert szerinte Helmer úrnak joga van megtudni az igazságot,. Krisztina beszél Nórával. Nóra hazatérve a karácsonyi bálról komolyan és őszintén próbál beszélni férjével, s elmondja a teljes igazságot. Valahol belül azt várja, hogy férje megérti, mit miért tett, s majd mellette áll, védelmezni fogja őt, hiszen annyira szereti. Ám csalódnia kell, mivel férje kikel magából, veszélyben érezve magát, s vagyonát, Nórával már nem beszél édesen, kedvesen, hanem elítéli felesége tettét. Csak akkor nyugszik meg, amikor Krogstas visszaküldi az adóslevelet, így ezzel minden el van intézve, nincs veszély, törölve lett az adósság, s Nórát sem fogják lecsukni okirat hamisításért. A veszély elmúltával érdeklődik csak Nóra hogyléte felől, s mintha mi sem történt volna, megint kedves bájjal beszél, udvarol feleségének. Nóra azonban a történtek után otthagyja férjét, mondván hosszú időn keresztül olyan embert szeretett, aki csak egy gyereknek nézte őt, soha nem vette komolyan, önző volt vele szemben.