Csak 1962-ben ismerték el hivatalosan fajtának. Két évvel később felvették a Svájci Juhtenyésztők Egyesületének könyvébe ("Schweizer Schafzüchterband"). Azóta folyamatosan javítják a fajta állagát. 1983-ban a svájci juhállomány 9, 3% volt wallisi feketeorrú. [5] Képek Jegyzetek Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Walliser Schwarznasenschaf című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk és irodalom Felső-Wallisi Feketeorrú-tenyésztők Egyesülete Sambraus H. H.. Atlas der Nutztierrassen - 220 Rassen in Wort und Bild. Verlag Ulmer (1988). ISBN 3800172135 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
A különleges és bájos kinézetükről híres wallisi feketeorrú juhok főleg Svájc délnyugati részén, Felső-Wallisban élnek, de Ausztriában, Bajorországban és más svájci kantonokban is tartanak feketeorrút. Jellegzetes foltozottsága a fülek végéig futó, egybefüggő fekete színű szőrtakaró, mely befedi a pofákat és az orrot is. Emellett az elülső térd, a lábvégek és a pata szintén fekete. Mindkét nem erőteljes növekedésű, csavart szarvat visel. A szarvon kívül egyedi sajátossága a rövid fej, a széles pofa, a széles homlok és a középhosszú fül. A wallisi feketeorrú gyapja vastag, a teljes testen egyenletes, durvaszálú, göndörödő és kevésbé faggyús, mint például a merinóké. A kosok átlagos tömege 80–100 kilogramm, a nőstények 70–80 kilogrammosok. A kosok évente 3, 5–4, 5 kg, az anyajuhok 3–4 kg gyapjút adnak, amit főleg szőnyegkészítésre használnak, de mellények, kabátok és egyéb lakástextilek készítésére is alkalmas. A wallisi feketeorrú juh egy ellenállóképes, erős törzsű hegyvidéki juh. A fajtára jellemző a nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés, a gondozójával szembeni teljes bizalom.
Már tavaly beszámolt a Debreceni Állatkert arról, hogy különleges wallisi feketeorrú juhok érkeztek. A magyar állatkertek közül csak itt láthatók ezek a juhok. Most egészséges utódnak adtak életet: egy aranyos wallisi feketeorrú kisbárány született. Az idei húsvét állatkerti sztárja így biztosan az egy héttel ezelőtt született feketeorrú kisbárány lesz. A kis állat vidám, ugrándozik, vicces, jókedvű – már láthatják a látogatók a kifutóban. A Debreceni Állat- és Növénykert egyhetes wallisi feketeorrú báránya. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt A wallisi feketeorrú juh eredetileg Svájc délnyugati részéről, Wallis kantonból származik és rendkívül ellenálló, nagytermetű juhfajta. A Debreceni Állat- és Növénykert egyhetes wallisi feketeorrú báránya anyjával. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Kiegyensúlyozott, nyugodt vérmérsékletük miatt a látogatók egészen közelről is megnézhetik a Debreceni Állatkertben. (MTI, )
Rovat Rovatok – 0 db találat
A szovjetek is a tudománnyal példálóztak a Szputnyik–1 esetében, ám a sorok közötti üzenet akkor is világos volt: nézzétek csak, mire vagyunk képesek, sehol sem tudtok elbújni a fegyvereink elől. Elbillent a mérleg nyelve Nagyjából ugyanezt közvetítette a Nautilus útja is. Mivel a két szuperhatalom eközben gőzerővel fejlesztette a tengeralattjárókról indítható rakéták technológiáját is, ezúttal a szovjet stratégák feje főhetett. Az az amerikaiak hamarosan teljesen észrevétlenül közelíthetik meg az ország északi partjait tengeralattjáróikkal, amelyek a jég alatt bujkálva, majd hirtelen feltűnve bármikor megelőzhetetlen csapást mérhetnek a szovjet haderőre és polgári lakosságra. 20 megrázó fotó a 2. világháború utánról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Hiába lépett hadrendbe még ugyanebben az évben az első szovjet atomtengeralattjáró is, a kölcsönös fenyegetés mérlege már soha nem billent annyira ki a szovjetek javára, mint a Nautilus útja előtti rövid időszakban. Illusztráció: USS Nautilus/Wikipedia
1959-ben a sziget népsűrűsége már 835 fő volt hektáronként, ami annyit tett, hogy a 15 hektáros szigeten több mint 12 és fél ezren éltek, amely a legnagyobb népsűrűségnek számított akkor az egész világon. A Mitsubishi cégvezetése éppen ezért a kormánnyal karöltve azt határozta el, hogy önálló városi ranggal ajándékozza meg a szigeten élő munkásait és lakóit. Keresés » Múlt-kor történelmi magazin. 1959-ben a városháza megtervezésére Junzo Sakakura építészt kérték fel, aki Le Corbusier munkatársaként korábban már sikeresen ötvözte az európai architektúrát a hagyományos japán elemekkel, így az 1937-es párizsi világkiállítás japán pavilonnál is. Szellemváros a Kelet-kínai-tengerben A borzalmas életkörülményeknek az 1970-es évek új technológiai megoldásai, így a kőolaj egyre szélesebb körű alkalmazása vetett véget. A kőszénbányászat háttérbe szorult, így a lassan kimerülő hashimai bányát 1974-ben végleg bezárták. A munkások nemcsak a munkanélküliség miatt, hanem a gyár ivóvíz és élelmiszer transzportjainak felfüggesztése miatt is egymás után elhagyták a szigetvárost.
Második világháborús repüléstörténeti relikvia csapódott a földbe 2019. október 2-án a második világháború egyik leghíresebb és repülőképesként fennmaradt Boeing B-17 típusú négymotoros nehézbombázója sétarepülésre indult a Bradley Nemzetközi Repülőtér betonjáról. A felszállás után a személyzet műszaki problémát észlelt, ezért úgy döntött, félbeszakítja a programot, és visszatér a repülőtérre. A leszállási manőver közben azonban a gép a földnek csapódott, és kigyulladt. A Boeing B-17, a legendás "Flying Fortress" vagyis a "repülőerőd" az egyik legnagyobb számban gyártott amerikai bombázógép volt, amely a második világháború csaknem valamennyi hadszínterén bevetésre került. Gátrombolók: öngyilkos bevetésre indult a különleges kommandó 1943. 2 világháború pokol a tenger alatt full. május 17-én kora hajnalban a Möhne -duzzasztógátnál állomásozó német légvédelmi alegység szolgálatos őrszemei tompa, de egyre jobban erősödő motorzúgásra figyeltek fel. A holdfényes éjszakában három brit Lancester nehézbombázót pillantottak meg, amelyek teljes gázzal és szinte a vízfelszínt súrolva száguldottak a hatalmas betonépítmény felé.
Dr. Endre Dénes Született 1884. június 16. Kiskunfélegyháza Elhunyt 1951. június 12. Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása MÁV titkár, újságíró, műfordító Dr. Endre Dénes (álneve műfordítóként: Félegyházy Endre, néha Félegyházi Endre; [1] szignója: (dred); Kiskunfélegyháza, 1884. – Budapest, Józsefváros, 1951. ) [2] MÁV titkár, újságíró, műfordító. Élete [ szerkesztés] Szülei Félegyházi Endre László és Szedresy (Szedressi) Mária. A budapesti VIII. kerületi állami gimnáziumban érettségizett. Ezután állam és jogtudományi tanulmányokat folytatott, és 1906-ban szerezte meg doktorátusát, majd 1908-ban végezte el a keleti akadémiát is. Ezt követően a MÁV-nál helyezkedett el fogalmazóként. 2 világháború pokol a tenger alatt 1. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után mint MÁV titkár nyugdíjaztatta magát és újságíróként kezdett dolgozni. Ennek előzménye, hogy 1900 és 1914 között már dolgozott riporterként a Magyarország című lapnál. 1922 és 1925 között A Nép című lap külügyi rovatvezetője és a Szózat riportereként dolgozott, majd 1925 és 1927 között a Nemzeti Újságot tudósította Párizsból.