hajtatott területe a paprika és paradicsom után következik és a fűtött hajtatás szinte teljes megszűnésével is tartja a területét. Fajtahasználatban a hosszú kígyóuborka termesztése maradt meghatározó. A hosszú kultúrás termesztés megtöbbszörözte a termésátlagokat, de a tavaszi, őszi kultúrákkal is nagy termések érhetők el. Tápanyagellátás általános szempontjai Tápanyag igénye nem kiemelkedő. Inkább a megemelkedett terméseredmények miatt nagy a tápanyagszükséglete. A tápanyagellátás szempontjából is kiemelhetők egyes termesztési körülmények, hiszen az egyik legérzékenyebb zöldségnövényről van szó. Ismerjük meg a zöldségnövények tápanyagigényét! - Napidoktor. Gyökérrendszere nagy nedvességigényű, ugyakkor nagyon érzékeny a levegőtlenségre. Sóérzékeny, klórérzékeny, és minden szermaradványra erősebben reagál az átlagnál. Termesztése ezért a legnehezebbek közé tartozik a zöldségféléknél. Meghatározó a termesztés sikerének szempontjából a jó nitrogén ellátás. Ugyanakkor a konzervuborka tápanyagfelvétele nem a nitrogénigényes kultúrákra jellemző, hiszen szakirodalmi adatok a nitrogén kálium arányra 1:1, 5 és 1:2 közötti értékeket írnak le.
A tápanyag-utánpótlás új alapokra történő helyezésével és korszerűsítésével javítható a termésátlag, a termésminőség és a termésbiztonság. A zöldségtermesztés a belső és exportpiacait csak úgy képes a jövőben megtartani, ha a termelési költségek leszorítása mellett, a termesztéstechnológia fejlesztésével a termésminőséget, a termésátlagokat és a termésbiztonságot jelentősen tudja javítani, aminek egyik feltétele a tápanyag-utánpótlás új alapokra történő helyezése, korszerűsítése. Uborka tápanyagellátása, növényvédelme. Mivel szabadföldi termesztésünk a paprikatermesztés északi határán van, ezért az időjárás is nagymértékben közrejátszik a termésátlagok alakulásában, kihat a minőségre, és nagy szerepe van a termésbiztonságban. Integrált, a termesztéstechnológiai tényezőkhöz igazított trágyázással a növények kondíciója jelentős mértékben javítható, ami ellenállóbbá teszi a növényt a kedvezőtlen időjárás okozta megpróbáltatásokkal, káros hatásokkal szemben. A tápanyagszámítás menete A korszerű tápanyagellátás alapja egy mérleg elvű számítás, amely esetében a növény tápanyagigénye megegyezik a növény rendelkezésére álló tápanyagmennyiséggel.
A kabakosok (uborka, sárgadinnye, görögdinnye, cukkini), a burgonyafélék (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs), továbbá a bab különösen érzékenyek a talaj hőmérsékletére, az optimumnak számító 21-22 0 C alatt jelentősen csökken, 14-16 0 C alatt gyakorlatilag leáll ezeknél a növényeknél a víz- és tápanyagfelvétel. Tápanyagok közül hideg talajon a foszfor felvétele válik nehézzé, és a korai kiültetésű primőrök jellegzetes foszforhiányt mutatnak, annak ellenére, hogy elegendő a foszfor a talajban (1. kép). Uborka metszése otthon, szakszerűen – Kreatív Farmer. Hideg talajból nehezebben veszik fel a növények a foszfort, ebből adódóan gyakori a foszforhiánytünet (sötétzöld, vöröses-lilás színű idős levelek). Míg a szabadföldi zöldségtermesztésben kora tavasszal és hajtatásban októbertől áprilisig a hideg talaj okoz gondot, addig az üveg és a fólia alatt májustól, szabadföldön, különösen a homoktalajok esetében június-augusztus az az időszak, amikor túlzott felmelegedéssel kell számolni. Az ilyenkor jelentkező levélszélperzselés, termésfoltosság, virágelrúgás és hajtáshervadás annak következménye, hogy a növény gyökérzete (hajszálgyökerek) a forró talajban perzselési kárt szenved, és az így sérült, funkcióját csak részben ellátni képes gyökérzet állandó öntözés ellenére sem tud elegendő vizet és tápanyagot felvenni az asszimilációhoz és a párologtatáshoz.
Hideg talaj, pontosabban az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet esetén, a lassú gyökeresedés és az ugyancsak lassú víz- és tápanyagfelvétel következtében késik a virágzás, elhúzódik az lomblevelek képződése. Gyakori a tápanyaghiány tünetek megjelenése még a legjobban feltöltött talajok esetében is, sokszor tapasztalható, hogy az egyébként mindig alsó és középső leveleken jelentkező nitrogén és magnézium levélklorózis átmenetileg a hajtásokon jelentkezik először. Oka: napsütés hatására a hajtatóház légtere felmelegszik, a lombozat igényelné már a tápanyagot, amit a gyökerek a hideg talajból csak lassabban képesek felvenni, de a növényen belüli akropetális tápanyagmozgás (reutilizáció) is lassúbb, mint ahogy azt a hajtások tápanyag-beépülése szükségessé tenné. A paprika esetében a közeg hőmérsékletét – mint ahogy a léghőmérsékletet is – a fényviszonyokhoz kell igazítani, télen 18-19 °C, nyáron 19-21 °C. A túl alacsony hőmérséklet felborítja a növekedési egyensúlyt, aminek jelei a csokrosodó termésképzés, az abnormális méretű virágok megjelenése, és a partenokarp, szabálytalan alakú termések kötődése.
Régi mondás, "hideg fej, meleg láb", ami a holland kertészeknek is a szlogenje, nemcsak az emberi gondolkodásra értik – bár többnyire így élnek, ez az alaptermészetük –, a zöldséghajtatásban, ha nem is egészen szó szerint, de fiziológiai törvényként a termesztés-technológiában is alkalmazzák. Legyen a gyökér mindig meleg közegben! A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezőket alapvetően három csoportba soroljuk: talaj és gyökérközeg tényezők, klimatikus tényezők és növényi tényezők. A talaj, illetve a talaj nélküli, vízkultúrás termesztésben a víz- és a tápanyagfelvétel esetében a hőmérsékletnek meghatározó szerepe van. Ez vonatkozik a vízre és a tápanyag-hasznosulás sebességére, de értendő különböző mértékben az egyes tápelemekre, és azon belül az ionformákra is. A meleg igényes zöldségfajok esetében (uborka, sárgadinnye, paprika, tojásgyümölcs, paradicsom) a közeg hőmérsékletének 10 ° C-al való növelése – de csak bizonyos határok között (! ), az úgynevezett biológiai küszöbértéktől a hőoptimumig – megkétszerezi a vízfelvételt, és adott idő alatt a növények szárazanyag-produkcióját is, ami 1 °C-onként 10%-kal nő.
Míg a nyári hónapokban a szárazságból, az őszi-téli hónapokban a magas talajvíztartalomból, a túlöntözésből is adódhat tápanyag-ellátási zavar. Augusztus végétől nemcsak a nappalok rövidülnek, a napsütés intenzitása is csökken, minek következtében kevesebbet párologtatnak a növények, lassabban fejlődnek. Sok esetben ezt nem veszik figyelembe a termesztők, az őszi lassúbb növekedést intenzívebb öntözéssel és trágyázással próbálják fokozni. A levegőtlen, vízzel telített talajban a gyökérfunkció lelassul, sőt levegő hiányában a gyökerek "megfulladnak". Bizonyos kémiai változások is bekövetkeznek abból adódóan, hogy megváltoznak a redukciós és oxidációs viszonyok, az oxigénben szegény környezet a vasion felvételét akadályozza, a hajtásokon jellegzetes vashiányklorózis alakul ki (2. Túlöntözés következtében levegőtlenné vált talajon kialakult vashiánytünet (világos hajtás). Sokszor ilyenkor lombtrágyázással próbálják a klorózist gyógyítani, mely általában hatástalan marad, helyette az öntözés átmeneti szüneteltetése, a talaj lazítása, szellőztetése sokkal hatásosabb.
A talaj hőmérséklete és a víz- és a tápanyagfelvétel kapcsán szokás direkt és közvetett kapcsolatról beszélni. Direkt hatás, hogy az optimálisnál alacsonyabb hőmérsékleten a gyökérsejtek rugalmassága csökken, a membránok merevebbek, ennek következtében aktivitásuk mérséklődik, ionáteresztő képességük és vízfelvételük romlik. A hidegtűrők (fejes saláta, hónapos retek és káposztafélék) esetében a tápanyagfelvétel alsó határa 3-5 °C között, míg a meleg igényeseknél, paradicsomnál 8-10 ° C; paprikánál, kabakosoknál és padlizsánnál megközelítőleg 11-13 °C között van. Direkt hatás továbbá, hogy a melegebb közegben a tápanyagok jobban oldódnak, aminek az egyébként is lassabban oldódó anionok esetében (pl. foszfor, molibdén, kén) van nagyobb jelentősége. De! A termesztési gyakorlatból ismert, ugyanakkor a pontos fiziológiai oka még nincs minden vonatkozásban tisztázva, hogy az ionfelvétel ütemét a túl magas közeghőmérséklet (optimum felett 4-5 ° C-kal) is csökkentheti, aminek jelentősége elsősorban a vízkultúrás (függesztett vályús hajtatás) és a konténeres termesztésben van, talajos termesztésben (homokon) legfeljebb a késő tavaszi ültetéseknél tapasztalható.
2022. április 3. vasárnap | Buda, Richárd Aktuális 2021. december 6. Erről érdemes mindenkinek tudnia! Az év véghez közeledve sokakat foglalkoztató kérdés az állami jegyek ára és annak megváltása. A Pecaverzum beszámolt róla, hogy egyes értékesítési pontokra már megérkeztek az okmányok, amelyeket meg is lehet vásárolni, de csak jelképesen tudnak a karácsonyfa alá kerülni, mert azokat fizikailag csak 2022. januárjában lehet átvenni. Bővebb információk IDE KATTINTVA! Azt is megírtuk, hogy a gyerekjegyet kivéve az összes általános területi jegy ára emelkedik 2022-ben. SZÉP kártyával is lehet vásárolni horgászjegyet! - Bevezetem.eu. Nézd meg a pontos árakat IDE KATTINTVA! A Horgászjegy Kft. most rövid közlés formájában emlékeztette a horgászokat, hogy 2021. április 16-tól a felületen megvásárolt területi és kiegészítő jegyek nemcsak bankkártyás fizetéssel, hanem SZÉP-kártyával is kiegyenlíthetők. A hírről a honlapunkon is olvashattatok már, de úgy tűnik, hogy sokan nem értesültek róla. Aki a részletekre kíváncsi, annak ajánljuk korábbi cikkünket, amely IDE KATTINTVA érhető el.
Ezen jogos igényt időközben tovább erősítette, hogy a Kormány döntésének megfelelően a jelenlegi három alszámlán (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) lévő összegek között április 25-től az év végéig szabad lett az átjárhatóság. A SZÉP kártya elfogadás integrált lehetőségének biztosítása a HORINFO informatikai rendszer több modulját, alkalmazását is érintette, ezért a több mint 720 ezer regisztrált horgász adatainak, pénzének kezelését az adatvédelmi elvárásoknak megfelelően, teljes biztonsággal kellett megtervezniük 2021-ben első lépcsőben a korábban már SZÉP kártyaelfogadási szerződéssel rendelkező, offline forgalmazó horgászszervezetek és horgászboltok tudták ezen fizetési módot támogatni, a rendszer indításától kezdődően. A második ütemben április 16-án sikerült a K&H, mint elsődleges pénzügyi szolgáltató SZÉP kártyáját biztonságos módon integrálni, melyhez 2021. május 7-től tudják biztosítani a mindhárom alszámláról történő fizetés lehetőségét is. A tárgyi fejlesztéseket lezárva mostanra sikerült elérniük, hogy mától valamennyi horgászjegy valamennyi SZÉP kártyáról megvásárolható legyen online módon is a oldalon.
A munka azonban nem áll meg, mert megkezdtük a HORINFO vízterületi- és jegykereső moduljának felhasználóbarát továbbfejlesztését, hogy tovább egyszerűsítsük a keresési és kiválasztási folyamatot. A horgászszövetség szeretné megköszönni azon horgászok türelmét, akik ha kényszerűen is, de türelemmel vártak a régi-új vásárlási lehetőség beindítására. Így azok számára, akik SZÉP kártyával vásároltak, vagy vásárolnak 2021-ben online módon területi horgászjegyet, nyereménysorsolást hirdetünk meg, amely a december 1-ig megvásárolt jegyekre érvényes. Minden horgász minden önálló vásárlása után egy nyerési lehetőséget élvez. A tárgyi sorsolást közjegyző jelenlétében tartjuk majd meg december első felében, ahol vásárlóink éves országos összevont területi jegyeket, Magyar Horgász előfizetéseket, értékes horgászcikkeket és horgászkönyveket nyerhetnek, összesen 1 millió forint értékben. A nyereménysorsolás részleteiről a későbbiekben közösségi felületeinken külön is adunk tájékoztatást. Reméljük és bízunk benne, hogy jelen közleményünkben foglaltak elnyerik Horgásztársaink elégedettségét és ígérjük, hogy a jövőben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a horgászokat érintő MOHOSZ döntésekről megfelelő időben és tartalommal tájékoztassuk Önöket!