Azonban a látószerv nem rögzíti a hullám teljes spektrumát, hanem csak egy bizonyos intervallumot: az alsó határ kb. 380 nm, a felső határ pedig 780 nm. Miért "körülbelül"? Mivel minden személy érzékeny a látásra, ez a határérték hozzávetőleges. A teljes spektrum annyira kiterjedt, hogy az ember számára látható fény hullámhossza csak 0, 04%. Ha mentálisan kétdimenziós koordinátákat képvisel, akkor a hullámhosszat a vízszintes tengely mentén ábrázolják nanométerek, és a függőleges tengely jelzi a szem érzékenységét. Ennek megfelelően a hullám kezdete 780, és a végén 380 ° C. A csúcs elérése 555 nm. A 10 nm-380 nm tartományban ultraibolya sugárzás, és infravörös 780 nm - 1 mm. A teljes rés, amely az ultraibolya, látható és infravörös sugárzás összege, optikai spektrum, bár ez nem jelenti azt, hogy mindegyik szabad szemmel látható. A fény hullámhossza az egyik legfontosabb jellemzője egy személynek, mert a rajta keresztül képes megkülönböztetni a színeket. A legegyszerűbb módja a hullám csúcsa (555 nm) elérése, de a széleknél a kék és piros területeken nehezebb.
A látható fény színét a tiszta spektrumszínek esetén a fény frekvenciája határozza meg. A fény sebessége vákuumban közel 300 000 km/s (299 792 ± 0, 5 km/s). Ez a sebesség a fizikai világban elérhető legnagyobb érték. Levegőben és más közegekben a fény sebessége kisebb. Két közeg közül azt, amelyikben a terjedési sebesség kisebb, optikailag sűrűbb közegnek nevezzük. A hullámhosszt egy adott közegben a sebesség határozza meg, vagyis a hullámhossz a sebesség és a frekvencia hányadosa, tehát a különböző közegekben a sebesség értékével arányosan változik. A sebesség (c), a frekvencia (f vagy ν) és a hullámhossz (λ) között a következő összefüggéssel jellemezhető: c=f*λ A fény energiájáról A részecskeelmélet alapján a fény energiáját a frekvenciájával arányosnak találták. A fény a frekvenciájával arányos nagyságú energiacsomagok, fotonok áramának tekinthető. Az elnyelődött fényenergia a közeg anyagában hoz létre változásokat. Az anyagban a fény legfontosabb kölcsönhatásai - melyek a médiatechnológiákban alkalmazást nyernek - a következők: hőhatás (pl.
A látható fény hullámhossza 380 nm-től 780 nm-ig terjedő tartományban mozog. A látható fény prizma segítségével spektrumaira bontható. A fénysugarak homogén, egynemű közegben (így a levegőben is), minden irányban egyenes vonalban terjednek 300 000 km/s sebességgel. A különböző hosszúságú hullámok megtörnek a prizma élein, ennek eredményeképp látjuk a szivárvány színeit. - vörös: 620 - 780 nm narancs: 585 - 620 nm sárga: 570 - 585 nm zöld: 490 - 570 nm kék: 440 - 490 nm indigókék: 420 - 440 nm 8. kép: Az elektromágneses hullámtartomány Az olvasott információkat kiegészítő információk itt tekinthetők meg. 15 A fény nemcsak anyagban terjed, hanem légüres térben (vákuumban) is, ahol a terjedési sebessége állandó. Vannak olyan elektromágneses sugárzások, amelyek megegyeznek a látható fény tulajdonságaival, de azokat az emberi szem nem érzékeli. Ezek két csoportba sorolhatók: a rövidebb hullámhosszú változatai az infravörös (IR), a radar, tévé és rádióhullámok a nagyobb hullámhosszú pedig ultraibolya (UV), de ebbe a fogalomkörbe tartozik a röntgensugár, a rádioaktív sugárzás) tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is A fény emberi szemen kívül más eszközökkel is tanulmányozható.
A fény például fényképlemezen kémiai változást okoz, működésbe hozza a fotocellát. Az élővilág érzékelésének tanulmányozása során is bebizonyosodott, hogy a különböző állatok más-más, az embertől különböző tartományokat látnak az elektromágneses sugárzásból, tehát a fény nemcsak a műszerek, hanem az élővilág számára is tágabb fogalmat jelent, mint az emberi szem számára látható fény. A fény terjedése során prizma és fehér fény alkalmazásakor színszóródás, diszperzió jön létre, mert a különböző színű fénysugarakra a prizma törésmutatója eltérő. A fény legfontosabb fizikai jellemzői: fénysebesség, frekvencia, hullámhossz A fény kettős természetű, egyrészt hullámjelenség, másrészt pedig korpuszkuláris (részecske) természetű. A részecskéket a fény kvantumainak, fotonoknak nevezik, melyek légüres térben fénysebességgel mozognak, nyugalmi tömegük pedig zérus. A fény mint hullámjelenség a sebességével, a frekvenciájával és a hullámhosszáv al jellemezhető. A hullámmozgást valamilyen rezgő forrás hozza létre, a frekvencia mértékegysége a [Hz].
A távoli 1873-ban a híres brit fizikus D. K. Maxwell általános elméletet készít az elektromágneses folyamatban zajló folyamatokról. A hullámokat vortex perturbációként ábrázolták. Ezt követõen elméleti számításainak nagy részét ragyogóan megerõsítették. Jelenleg Maxwell elméletei kibővültek, mivel maguk a területek a kvantumfizikai folyamatok szemszögéből kezdtek mérlegelni. Ugyanakkor azt sugallták, hogy még a látható fény sem más, mint az elektromágneses hullám egyik fajtája. 2009-ben ezt végül fizikusok bizonyították (a fényáram mágneses összetevőjét mértük). Fő különbsége a hullámhosszú elektromágneses hullámok egyéb fajtáitól. Mindannyian hozzászoktunk a fényhez, észrevehetjükés ritkán kérdezd magad kérdéseket: milyen a fény hullámhossza, mi az, stb. Még a Bibliában is azt mondják, hogy Isten teremtett világosságot a teremtés első napján. Közvetve megmutatja ennek fontosságát minden élőlény számára. A látható fény az elektromágneses sugárzás, amelyet a szem közvetlenül rögzíthet.
A leletek között megtalálták egy egyszerű csésze töredékeit, amelyeken a "Pheidiaszé vagyok" felirat áll. Pheidiasz műtermében öntőformákat és a kitámasztásukra szolgáló vasrudakat is találtak. Ebből következtethetünk a szobrok elkészítésének módjára is. Az életnagyságú modellt darabokra vághatták, ezekről készítették az öntőformákat, majd a kiöntés után összeillesztették a darabokat. A szobor sorsa nem sokban különbözött a többi csodáétól. Kr. u. 391-ben, amikor - ahogy említettük - Theodosius császár betiltotta a pogány vallásokat, és bezáratta az antik templomokat, Konstantinápolyba szállították, ahol a 475-ős tűzvészben nyoma veszett. Ami a hét csoda látogatottságát, rangsorát illeti, a források ezekről a kérdésekről is hallgatnak. Hét csoda - Pheidiasz olümpiai Zeusz szobra - TSz - Kreatív. A látogatók számáról természetesen nem tudunk semmit, feltételezhetjük azonban, hogy a legnagyobb népszerűségnek és látogatottságnak Olümpia és az epheszoszi Artemisz-templom örvendhetett. Mindkettőt viszonylag könnyen meg lehetett közelíteni, és az utazó a látványosságok megtekintését kultikus-vallási rituálékkal is kiegészíthette.
Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435 -ben. A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Mivel a szobor hatalmas volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájába. Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették.
e. 500 körül honosodott meg, azokra értették, akik készek voltak harcolni a perzsák ellen. A hellének azok közül a görög városállamok 1a-kóí közül kerültek ki, amelyeknek polgárai rendszeresen részt vettek a játékokon. Korábban nem létezett egységes görög/hellén tudat mint "nemzettudat, legfeljebb "polöszhazafiság" Olümpia romjait egy német régész, Ernst Curtius (1814-1896) tárta fel 1875 és 1881 között. A város nevezetességei két csoportba oszthatók: a játékokhoz köthető létesítményekre és az Altiszban, a szent ligetben találhatókra. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Vilag 7 csodája. (Mi csak az utóbbival foglalkozunk, hiszen az ott található Zeusz-templomban volt a szobor. ) Az Altiszon belül minden az istenek tulajdonában állt, minden az ő tiszteletükre épült. A Zeusz-templomon kívül a kővetkező fontosabb épületeket, emlékműveket találhattuk itt: Héra temploma, Zeusz szabadtéri oltára, Niké szobra, kincsesházak, a Pelopeion (a legendás kocsihajtó, Pelopsz emlékét őrző szent terület) és a Philippeion, Nagy Sándor atyjának emlékműve. Utóbbit azért építették, mert a makedónok is részt vehettek a játékokon; erre Kr.
De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391-ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. 350-ben fosztogatók rombolták le. Forrás:
↑ a b c Művészeti lexikon, i. m. III. kötet 749. old. ↑ Promakhosz a. m. előharcos ↑ Phidas (angol nyelven). Ancient Greece University Press Inc. (Hozzáférés: 2010. november 27. ) Források [ szerkesztés] Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 749. o. Castiglone László. Az ókor nagyjai. Akadémiai (1971) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 26911786 LCCN: nr89017947 ISNI: 0000 0000 9514 5392 GND: 118593765 LIBRIS: 301412 SUDOC: 02957272X NKCS: xx0058883 BNF: cb12117024h BNE: XX1252352 ULAN: 500010586 RKD: 459612