Az utóbbi években egyre gyakrabban láthatjuk egy-egy város utcáit járva, hogy a régi lakóépületek fa ablakait újakra (műanyagokra) cserélik. Az új nyílászárók általában zavaróan eltérőek a meglévőktől. De milyen jó hőszigetelésű megoldási lehetőségeink vannak a teljes ablakcserén kívül, ha értékes ablakainkat szeretnénk megőrizni? Erre keressük a válaszokat cikksorozatunkban. Kezdjük az elején: mikor számít történetinek, értékesnek, felújításra érdemesnek az ablak? Akkor, ha építéskori eredeti az ablak, esetleg díszített, a ház karakteréhez illeszkedő. Sokszor merül fel a kérdés: a felújított régi ablak lesz-e olyan jó energetikai szempontból, mint egy új nyílászáró? Egy épület energiaháztartását több összetevő együttesen alakítja. Tehát attól, hogy egy új nyílászáró laboratóriumban mért hőátbocsátási tényezője kedvezőbb, mint egy felújított ablaké, nem biztos, hogy a tényleges beépített szerkezet is hasonlóan teljesít. Épületek, ablakok “K” és “U” értékei. Mit is jelentenek ezek pontosan? – Készház Portál – Könnyűszerkezetes házak építése. Téli időszakban az összesített hőátbocsátási tényező a felújított ablaknál is lehet olyan kedvező, mint az új ablaknál, nyári időszakban pedig a külső- és belső ablakszárny közötti árnyékoló beépítése által kevésbé melegszik fel a helyiség, mint árnyékoló nélkül vagy belső árnyékolóval.
Az energiatakarékossági épületfelújítások szinte elengedhetetlen részévé vált a nyílászárók cseréje. De érdemes körültekintően eljárni, mert a csere több kárt okozhat, mint hasznot, akár az épületenergetikai, akár az épületszerkezeti szempontokat vizsgáljuk. A régi, hagyományos szerkesztésmódú ablakok újra cserélése ellentmondások egész sorát indítja el. Legszembeötlőbb az az esztétikai probléma, ahogy az egymástól különböző ablakok megbontják a homlokzat egységét. Régi ablak hőátbocsátási tényező számítása. De ha az egész homlokzaton egységes megoldás is születik, akkor is érzékelhető a disszonancia a régi épület és az új nyílászárók között, és nemcsak esztétikailag, hanem épületszerkezetileg is. Épületszerkezeti és esztétikai ellentmondások Problémát okoz, ha az ablak alapanyaga eltér az eredetitől, tehát a fa nyílászárókat műanyaggal pótolják, de az sem ad teljes értékű megoldást, ha az új szerkezet is fából készül. Ugyanis a mai konstrukciók sokkal vastagabbak, a 43 milliméteres régi ablakprofilok helyett körülbelül 70 mm-es keresztmetszetű szelvényekből készülnek, így a tok és a szárny együtt a korábbi 8-10 centiméterrel szemben elérheti a 16-17 cm-es vastagságot is.
Amennyiben olyan ablakot választunk, ahol az üvegpár belső ablaktáblájára ún. Régi ablakok hőátbocsátási tényezője. "Low-e" bevonatot hordtak fel, úgy a hőátbocsátási tényező 1, 1 W/m2K-ig is csökkenthet. Éppen az elérhető jelentős hőveszteség-csökkenés miatt a nyílászárók javítása hamar, akár 2-4 év alatt megtérül. Teljes joggal tekinthetjük hát az ablakfelújítást olyan beruházásnak, amely saját kényelmünket szolgálja, de olyan befektetésnek is, amellyel hosszú távra csökkentjük fölösleges kiadásainkat. Ha felkeltettem érdeklődését, nézzen szét facebookos oldalamon is.
Mi is ez a tényező? A hőátbocsátási tényező azt fejezi ki, hogy a szerkezet 1 négyzetméteres felületén 1 K fok hőmérséklet-különbség hatására hány W hőmennyiség halad át. ( Minél kisebb ez az érték, annál kedvezőbb). A kapcsolt gerébtokos ablakok hőátbocsátási tényezője felújítás előtt Uw=2-2, 5 W/m2 K értékre tehető. Fontos, hogy ezt ne tévesszük össze az üvegezés hőátbocsátási tényezőjével (Ug), ami csak az egyik összetevője az ablak összesített hőátbocsátási tényezőjének és általában kedvezőbb annál. Meddig élvezhetem a felújítás előnyeit? A műanyag ablakok alig húszéves várható élettartama sokkal rövidebb a jó minőségű, többször felújítható fa ablakokénál, amelyek élettartama akár a 150–200 évet is elérheti megfelelő karbantartás mellett (a felújítás, festés kb. 10–15 évente szükséges), így az utóbbi jóval környezettudatosabb megoldás. A cikk következő részében a felújítás lehetőségeit mutatjuk be, olvassa el azt a részt is majd! Régi ablak hőátbocsátási tényező angolul. Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.
A nyílászáró általános takarítása kapcsán annyit kell megemlítenünk, hogy maró hatású (pl. aceton, cif) vegyszert nem ajánlott használni, hiszen megsérülhet a finom védőréteg, mely az UV sugárzásnak ellenáll. Ehelyett alkalmazzunk pl. mosogatószert nem túl forró vízzel és egy puha rongyot a felület áttörléséhez. Mindezen feladatok elvégeztével hátra dőlhetünk, hiszen mindent megtettünk azért, hogy évek múltán is jól működő, ápolt nyílászárók díszítsék otthonunkat. Amennyiben olyan hibát tapasztalunk, mely egyértelműen jelzi a hibás működést (pl. nem bukik az ablak vagy szorul nyitáskor) kérjük szakember segítségét. Régi ablak hőátbocsátási tényező képlet. Kifejezetten fontos szakember segítségét kérni bejárati ajtók hibás működése esetén, hiszen a szakember rendelkezik kellő rálátással és szaktudással, mellyel a hiba gyorsan és hatékonyan elhárítható.
Ezek a növények kiszorultak a parkokból, mert a virágágyban sokáig nem adnak díszt. Futó, kúszó egynyáriak (háromszínű szulák, hajnalka) Az egynyáriakat a parkok és kertek hangsúlyos részein, a legnagyobb díszértékű helyeken levő virágágyakba ültetjük. Vágott virágként felhasználható egynyári dísznövények (Chabaud szegfű, őszirózsa, oroszlánszáj, kerti viola, egynyári fátyol- virág. ) Termesztésük szabadföldön történik 120 cm széles ágyakban. Szárazkötészetben felhasználható egynyári dísznövények (Egynyári sóvirág, gombvirág, szalmarózsa. ) Ezeket általában szárítva használjuk, de újabban terjed a friss vágott virágként történő felhasználásuk is. 4. Kétnyári dísznövények Kétnyári dísznövényeknek nevezzük azokat a növényeket, amelyek az első évben vegetatívan növekednek, és csak a második évben hoznak nagy tömegű virágot és termést. Felhasználásuk és tenyészidejük alapján csoportosíthatjuk őket. Folyton virágzó begónia begonia lower. Virágágyba ültethető kétnyári dísznövények A rövid tenyészidejűeket (árvácska, százszorszép, nefelejcs) július végén, augusztus elején magvetéssel szaporítjuk.
Ezer faj nagysága között az állandóan virágzó begónia különleges hozzáállást élvez - egyszerűségében bájos, remekül érzi magát az ablakpárkányon, erkélyen, utcai gyepen vagy virágágyásban. Gyakran a beltéri virágok szerelmesei, akik véletlenül megkapták az igénytelen növény hajtását, átitatva varázsát, kiterjedt gyűjtemény tulajdonosává válnak. Valaha virágzó begónia - mi ez a növény Latinul a fajt Begonia Semperflorensnek hívják (fordítás - "mindig virágzik"). Fő előnye a virágzás rendkívüli időtartama. Ha a szükséges feltételek fennmaradnak, egész évben virágzik, pihenés nélkül. Vannak más fajnevek is - örökzöld begónia, mindig virágzó, folyamatosan virágzó. Begónia,Cukorvirág | Tarsoly és Társa Kertészet. Egy gyönyörű dísznövénynek nagyon értékes minősége van - fertőtleníti a lakó- és irodahelyiségek levegőjét, tisztítja a szintetikus anyagok káros füstjeitől - a bútorok és belső tárgyak gyártásához használt befejező anyagoktól. Jegyzet! Az állandó virágzó begónia mérgező az emberekre és a háziállatokra. A virágnedv irritálja a bőrt és a nyálkahártyát, lenyeléskor - hányingert, hányást, hasmenést okoz, de a virágleveleket otthoni gyógynövényként használják, elsősorban zúzódások, ficamok esetén.
Az évelő dísznövényeket generatív úton spóravetéssel (páfrányok) és magvetéssel (közvetlenül érés után: kökörcsin, Ősszel: margitvirág, tavasszal: csillagfürt) üvegházban vagy szabadföldön szaporíthatjuk. Vegetatív szaporításuk történhet: • tőosztással (augusztus végén, nyár elején vagy tavasszal, Pl. nőszirom, bazsarózsa, vízi növények); hajtásdugványozással (tavasszal vagy nyár végén, p1. lángvirág, kokárdavirág); • gyökérdugványozással (augusztus végén, pl. szellőrózsa); • levéldugványozással (p1. pompás varjúháj); • hagymapikkely-levelekkel (pl. liliomok); • sarjakkal (p1. kövirózsa); • fiókhagymákkal (p1. tulipán. Folyton virágzó begónia begonia bulbs. jácint, nárcisz) és • indákkal (p1. kis télizöld). Az évelő dísznövények nevelése hagyományosan szabadföldi ágyakban történt, ma már konténertelepen cserépben vagy konténerben neveljük őket.