tegnap 19:32 Mucsi Zoltán és Simon Kornél a leghidegebb nyári napon forgattak a 18 fokos Dunában /Fotó: TV2 Nyáron egy hűsítő folyóban forgatni igazi felüdülés, illetve annak kellene lennie, ám a Pepe szereplői ezt nem mondhatják el magukról. [origo] Hírmondó. A TV2 új sorozata két főszereplőjének, Mucsi Zoltánnak és Simon Kornélnak ugyanis a tavaly nyári felvételek során a leghidegebb augusztusi napon kellett megmártózniuk a Dunában. A történet szerint ugyanis a Mucsi Zoltán által alakított pecsenyesütős Pepe ittas állapotban a vízben landol, majd Kollár Gábor, azaz Simon Kornél a segítségére siet. A színészek elárulták, nem ez volt a kedvenc napjuk, még úgy sem, hogy a vízben a kaszkadőrök több időt töltöttek, mint ők. ( A legfrissebb hírek itt) – Elvileg a víz 18 fokos, amely sokaknak frissítő, ám nekem nagyon hideg volt – árulta el nevetve Mucsi, aki szerint egyetlen megoldás van, hogy a hűvös, vizes környezetben az ember ne betegedjen meg: – Úgy lehet felkészülni erre, hogy az ember a Jóistenre bízza magát.
Cserhalmi Imre | Eldönthetetlen kérdés, hogy azok a házasságok boldogabbak, tartósabbak, amelyeket művészek kötnek egymással, vagy azok, amelyek egyik tagja "civil". Statisztika nincs, nem is lehet, meggyőző példa mindkét változatra akad. Ez juthatott eszembe, bár a hasonlóság, természetesen nem tökéletes. A Törőcsik Mari val és Cseh Tamás sal készült beszélgetőkönyve után ezúttal Mucsi Zoltán volt Bérczes László társa. Mucsi Zoltán - Péntek Esti Partizán (részlet) : hungary. Tehát nem civil interjúkészítő, hanem színházi szakember, Mucsi régi barátja, munkatársa, sőt egy-két produkcióban a rendezője is. Ez előny is, hátrány is lehet. Kezdem az utóbbival. Kikerülhetetlen a veszélye, hogy a hatalmas terjedelmű beszélgetés olykor atelier-üggyé szűkül. Olyan utalások, példák, hangsúlyok kerülnek a szövegbe – már a kérdésekbe is –, amelyek nyelvét, jelentését, rezonálását, háttér-hangsúlyait a beszélgetők tökéletesen értik, ám ebben csak vájtfülű "privátok" osztozhatnak velük. Ami a számukra evidencia, az másoknál magyarázatra szorulhat. Veszély lehet, hogy az azonos szakmájú szakember emiatt nem tesz fel olyan kérdéseket, amelyek az olvasókat nagyon is érdekelnék.
Mucsi Zoltán már húsz éve a pályán volt, mikor Jancsó Miklós kései filmjeinek hála országosan is ismert színész lett. Később szerepelt többek között a Kontrollban, a Magyar Vándorban és az Argoban is, de az elmúlt években elsősorban a Munkaügyek és a Tóth János című sorozatokban találkozhatott vele a szélesebb közönség. Mucsi zoltán idézetek. A TV-képernyő és a mozivászon mellett viszont a színházat sem hanyagolja el, jelenleg is a Nézőművészeti Főiskola művésze. A Péntek Esti Partizán adásában Guylás Márton Mucsi Zoltánnal beszélgetett a magyar társadalom dühkezelési problémáiról, a metoo hatásáról, az alkoholizmusról és a pártpolitikai megosztottságról. 4 idézet az interjúból, Mucsi Zoltántól: "Engem a nemzeti konzultáció kérdései falhoz szögeznek, hogy lehet feltenni ilyen színvonalú kérdést: "mit szeretnél, hogy szívlapáttal arcon csapjanak, vagy hogy emelkedjen a nyugdíj. (…) Dilemma, hogy melyikkel járnál vajon jobban, vagy hogy mit szeretnél, azt, hogy édesanyádat és a húgodat megerőszakolják a migránsok vagy hogy olcsóbb legyen a kenyér és megkétszereződjön a fizetésed.
Roncsfilm 1992-es magyar film Rendező Szomjas György Producer Hanák Gábor Kardos Ferenc Műfaj filmszatíra filmvígjáték Forgatókönyvíró Szomjas György Grunwalsky Ferenc Szőke András Főszerepben Szirtes Ági Mucsi Zoltán Gáspár Sándor Szőke András Badár Sándor Zene Kiss Ferenc Operatőr Grunwalsky Ferenc Vágó Kornis Anna Jelmeztervező Stanger Zsuzsa Díszlettervező Makai László Menyhárt Ágnes Vayer Tamás Gyártás Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Forgalmazás Forgalmazó Budapest Film MOKÉP (VHS) Bemutató 1992. december 11. Korhatár További információk IMDb A Roncsfilm, vagy Mi van ha győztünk? Könyv: Bartók Flóra: A borról. egy 1992 -ben készült színes, magyar filmszatíra, amit Szomjas György rendezett. A film jeleneteit Budapesten a mostani Corvin-negyed helyén álló, szlömösödött városrészben forgatták. Cselekmény [ szerkesztés] 1989 -et írunk, de nem az időpont a lényeg. Helyszín: a Gólya vendéglő, "Nyócker", a Szigony utcában, ahol az emberek összejárnak, esznek-isznak (leginkább: isznak), kártyáznak, verekszenek, majd hazamennek, és olyan dolgokat tesznek, amik szép lassan követhetetlenné válnak.
"Úgy gondolom, hogy ha valaki néhány emberrel ordibált vagy ordenáré módon viselkedett azt nem biztos, hogy fel kell négyelni és nem biztos, hogy ki kell kirakni a fényképét elrettentő példaként a színházak falára. Nem biztos, hogy meg kell nézni, esetleg pásztornak elmehet-e az állatvédőkkel egyeztetve. Nyilván a megalázásnak és a durvaságnak különböző fokozatai vannak, mint ahogy a KRESZ szerint sem egyenértékű vétség, ha én gyorshajtással nekimegyek egy másik autónak vagy ha atomkokszan, 270-nel, lakott területen belevezetek egy tömegbe. (…) Szerintem kellene, hogy legyen visszafogadás. Sőt, azt gondolom, hogy az illető, akit visszafogadnak már nem ugyanúgy működne, vagy ha ugyanúgy viselkedik, akkor ugyanúgy ki fog kerülni a szakmából, mert nem fogják hívni dolgozni. De ha azt mondjuk, hogy egyáltalán nincs helye a szakmában, akkor ennyi erővel mondhatnánk, hogy kap egy életfogytiglani börtönt. (…) Nehezíti a helyzetet, hogy senki nem mondta ki: hibát követtem el és rettenetesen szégyellem magam. "
Béla én vagyok! " Lajos: " Megálljon kedves uram, fizetni is kell! " Kisjuhász Béla: " Visszatettem. " Lajos: " Megöllek, a kurva anyádat! " ifj. Halász Jenő: " Ég a fater! " Lajos: " Te szarosok! " szomszéd: " Negyvenkettes lába van, de az esemény idején – illetve alkalmával – negyvenegy és feles méretű, gömbölyített orrú fekete cipőt viselt. " szomszéd: " A ribizlibor az a kerti asztalon volt, nem pedig a K. Sándorné ablaka alatt álló kisméretű, műanyag lappal fedett hokedlin! " Kisjuhász Béla: " Szar az egész. " Joó Géza: " Ez nem nemi erőszak, ez rablótámadás! " Kisjuhász Béla: " Elkaplak Centrum Áruház! " További információk [ szerkesztés] A film a A film az adatlapján TV24 [ halott link] m v sz Szomjas György filmjei Talpuk alatt fütyül a szél (1976) Rosszemberek (1979) Kopaszkutya (1981) Könnyű testi sértés (1983) Falfúró (1986) Mr. Universe (1988) Könnyű vér (1990) Roncsfilm (1992) Csókkal és körömmel (1995) Gengszterfilm (1999) Vagabond (2003) A Nap utcai fiúk (2007)
Nem gyarlóság ez: a tudás meg akar mutatkozni. És ekkor következnek – gyakran szándéktalanul – a magamutogató passzusok, a felkészültséget bizonyító, iskolás beszámolók. Bérczes például önmagától is szívesen idéz, és ezzel nincs is baj, azon kívül, hogy felesleges. Abban az esetben, ha – és ezt a célt nincs ok elvitatni – a könyv Mucsiról szól. Olvass bele! Felfogásom szerint lényegét tekintve egy ilyen beszélgetős könyv óriási, főként dialógusokból szőtt/festett/rajzolt portré, amelynek hitelesítő és értelmező háttere is nagyon fontos. A főhős megismerését nagy mértékben segítik, az olvasói élményt gazdagítják az írói idézetek – a többi közt – Sławomir Mrożek, Erich Kästner, Háy János és Dsida Jenő műveiből. Mucsinak az új színházi törvény elleni tiltakozó nyilatkozata, amelyet jóval fiatalabb kollégájával, Vecsei H. Miklós sal együtt írt, részletek színházkritikákból, próbanapló-részlet, riportszerűség egy olvasópróbáról, egy híres előadás színlapja, számtalan fotó. A tíz fejezetre tagolt könyv szerkezete kézenfekvő módon időrendre épül: Mucsi élete, művészete, sorsa a gyerekkorától napjainkig.
A Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet továbbra is elfogultnak tartja a Katarína Zavacká történész vezette bizottságot, a szlovák művészvilágból viszont eddig senki sem állt ki a szobor mellett, még alkotója sem. Az Új Szó tudomása szerint a szobor sorsáról a Richard Sulík házelnök kérésére összeállt bizottság szeptemberben dönt: mivel a tagok nagy része már felfedte véleményét, döntésük gyakorlatilag borítékolható. Melyik bank? | HUP. Az "ószlovákok királyának" mondott nagymorva fejedelem (871-894) csaknem nyolc méteres bronzszobrát az idei szlovákiai választások előtt nem sokkal, június 6-án leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, köztük Ivan Gasparovic államfő jelenlétében. Robert Fico akkori miniszterelnök, aki nyilvánvalóan szavazatszerzés céljából kezdeményezte a szoborállítást, kijelentette, hogy "Szvatopluk jóval Szent István és Szent Vencel előtt itt volt". A szobor felállítását viták és heves tiltakozások kísérték. Megkérdőjelezték művészi értékét, és bírálták a pajzsán látható kettős keresztet, amely nem a szlovák címeren ábrázolt, Cirill és Metód szláv hittérítőkre emlékeztető apostoli keresztre, hanem a két világháború közötti fasiszta Hlinka Gárdának, Hitler szövetségesének jelképére hasonlít.
o. ↑ Váczy 1938 248–249. o. ↑ magyarokkronikaja ↑ Váczy 1938 256. o. ↑ CsorbaÁrpádNépe 56–57. o. ↑ Zuentopocus rex Sclavorum. Stepanus V, Epistolae, ep. 1, p. 354. Ki volt svatopluk teljes film. ↑ Ugyan a lovasszobor felállítására gyűjtést szerveztek, a hatalmas költségek nagy részét azonban politikai szervezetek és állami intézmények adták. ↑ A szlovák nyelvben a honfoglaló magyarokat (starí Maďari) megkülönböztetik a Magyar Királyság alatti kvázi "hungarus állampolgároktól" (Uhri). Ezen kifejezést sem használják azonban következetesen, hiszen a Magyar Királyság Trianon után is fennállt, bár egyértelmű, hogy ezen korokban a nemzeti–nemzetiségi hovatartozás és önértelmezés még teljesen más volt, inkább a vallási hovatartozás számított. ↑ Miroslav Lysý 2013: Titul mojmírovských panovníkov. Historia et Theoria Iuris 5/1. Források [ szerkesztés] ↑ KMTL:Morvák: szerk. : Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Morvák, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 ↑ Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában.
Szent Cirill írást alkotott a szlávoknak, de egy másik írást neveztek el róla. Az általa irodalmi nyelvvé tett nyelvjárást azonban századokig közös nyelvként használták bizonyos szláv népek. De mi volt mindebben a szerepük a magyaroknak? | 2013. július 23. Lovasszobrot kapott a pozsonyi várban Szvatopluk » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Éppen 1150 éve, 863-ban érkezett meg a Morva Fejedelemségbe Cirill és Metód. Az évforduló emlékére Szlovákiában kéteurós emlékérméket adtak ki: ezek nagy sikert arattak, közel ötvenezer érmét váltottak be ilyenekre. De ki is volt Cirill és Metód? Fivérek voltak, mindketten a mai Thesszalonikiben születtek, Cirill Konsztantinosz, Metód pedig Mikhaelosz (Mihály) néven (ma ismert nevüket szerzetesrendbe lépésükkor kapták – Cirillt Konstantin filozófus ként is emlegetik). Metód csak inkább mint Cirill kísérője, illetve utóda jelenik meg, Cirill a jelentősebb alak. A testvérpár több misszióban is részt vett, jártak hitvitákon a bagdadi és a kazár udvarban is. Utóbbi útjukon találkoztak az ősmagyarokkal is. Konstantin legendája ezt így írja le: A Filozófus aztán folytatta útját, s amikor (egy napon) az első órában imáját végezte, rajtaütöttek a farkasokként üvöltő magyarok, meg akarván ölni őt.
Miért érdemes Morvaországba utazni? Hát azért, mert közel van, nem túl drága, és a gyerekek is élvezni fogják a középkori kínzókamrákat. Ahova a vonat visz A morvák ugye az a nép, amelyhez a fehér ló mondája kapcsolódik. Akiktől elfoglaltuk a hont annak idején. Volt nekik egy nagy birodalmuk, amely Szvatopluk uralkodása alatt fél Közép-Európára kiterjedt, aztán valahogy szétesett, ahogy az már lenni szokott. És akkor ennyi. Morvák léteznek ma is, de kik ők, és mennyiben különülnek el a csehektől? Hát erre nagyon kíváncsi voltam, ezért úgy határoztam, hogy felülök a vonatra, és megnézem magamnak ezeket a morvákat. Na jó, leginkább azért is határoztam így, mert Brno pontosan négyórai vonatútra van Budapesttől, és naponta öt vonat megy oda. Viszont nem tudok róla semmit. Szóval tökéletes hétvégi program. Ki volt svatopluk tv. Fogtam tehát egy sporttáskát, belepakoltam egy vaskos közgazdaságtani monográfiát magyarul és egy vékonyka Henry James-regényt angolul, felhúztam a bakancsomat, foglaltam szobát egy háromcsillagos szállodában (ja, az még a bakancs előtt volt), és felszálltam a hajnali vonatra.
Történelmietlennek tartják a szobron lévő "ószlovákok királya" feliratot is. Egyes szlovák történészek szerint nincs bizonyíték arra, hogy Szvatopluk valaha is élt volna Pozsonyban.