orvosi betegirányító rendszer Az aktuális rendelési idők és időpontfoglalás betöltése...
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
EMBERI KIINDULÓPONT A többnemzetiségű Brassóban született Mattis Teutsch János Kassákékon keresztül bekapcsolódott a modern német művészet vérkeringésébe. Sokat dolgozott együtt a legendás expresszionista Sturm galériát vezető Herwarth Waldennel, elsőként paul Klee-vel állított ki közösen. A magyar és a német avantgárd színtér mellett a – Trianon utáni – román modernisták is befogadták. unikális művészetét mindenhol sokra tartották, rendszeresen szerepelt tárlatokon absztrakt műveivel. 1921-es brassói kiállítási katalógusában így foglalta össze saját alkotói metódusát és ars poétikáját: "Célom az, hogy festői és plasztikai eszközökkel olyan absztrakt műveket alkossak, amelyek mint művészi lények élik önálló életüket, s tiszta lelki érzetet váltanak ki. Túlnyomórészt olyan kompozíciókon dolgozom, amelyekben az ember a kiindulópont. Az ember, a maga lelki vibrációjában, testetlenül, mint kontaktus az érzet számára. " ABSZTRAKT SZENT GYÖRGY A nagy 20. századi nonfiguratív hagyomány ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy miért emeli ki éppen egy "absztrakt" festő az emberábrázolás igényét.
1999-ben és 2001-ben rendeztek műveiből önálló kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. A MissionArt Galéria által szervezett és rendezett 2001-es kiállításának címe: Mattis Teutsch János és a Der Blaue Reiter. [1] Ez utóbbi kiállításhoz jelent meg egy azonos című, nagyszabású katalógus a MissionArt Galéria kiadásában (angol nyelven is, önálló kötetben). Ugyanez a kiállítás Budapest után a müncheni Haus der Kunstban vendégszerepelt, német nyelvű katalógussal, a budapesti mutációjaként. [2] Későbbi Mattis Teutsch János kiállítások a MissionArt Galéria szervezésében: Los Angeles, 2002, Berlin, 2002, London, 2004, önálló, angol és német nyelvű katalógusokkal. [3] 2015. március 17-én Brassóban, a Hosszú utca 143. szám alatti házon emléktáblát helyeztek el román, magyar, német és angol nyelven. A magyar nyelvű tábla szövege: Itt élt és alkotott/Hans MATTIS TEUTSCH János/képzőművész/1884–1960. [4] Brassóban képzőművészeti középiskola viseli nevét.
Mattis Teutsch ekkori "lélekfestészetében" a látvány csak fogódzókkal szolgált az érzelmi állapot kifejezésére: a fák törzse, a lombok és az ég a felkorbácsolt érzelemvilág láthatatlan tájait térképezte fel. A PSZICHÉ KIFEJEZÉSE A magyar avantgárd aszketikus vezéralakja, a friss izmusokra kiéhezett Kassák Lajos érthető módon látta meg benne a keresett előfutárt. Jelzésértékű, hogy a modernista lap, a MA első kiállítására is épp őt kérte fel művésznek. Kassák a tárlat katalógusában így dicsérte Mattis Teutsch eredetiségét: "Az új festőgeneráció legtehetségesebbjeinek is előtte jár gazdag színskálájával és a tárgyak egymásra ható pszichikai elrendezésével. Kompozícióit, amelyeket mindannyiszor érzés, kifejezetten szubjektív beleélés motivál, a legmélyebbre törő lényegkeresés emeli föl … Ha a ma domináló művészeti irányokban karakterisztikus helyet keresnénk Mattis Teutschnak (ő száz gyökerű) a német pszichét teljességében kifejező expresszionistáknál találnánk meg. " Kassák pontosan látta azt az alkotói folyamatot, amely során Mattis Teutsch saját lelki képzeteinek keresett "spontán" vizuá lis kifejezési formát.
Például: hegyeknek és völgyeknek naturális képéből vett formák a fehérek és feketék nyugtalan összecsapásában szuggerálnak valami tragikus, feszült és bomlott hangulatot. Ezek a formák a kép közepén, mint felcsapó hullámfodorban emelik ki egy ember gyötrődő és feszülő alakját. Az ő feszültsége sugárzott ki a tájra, vagy azé gyűlt benne, egészen egyre megy, ő a fókusz. Egy más képén erdő mélyének formái. A fák ívelt, karoló alakjai közé ünnepélyesen hajló emberi alakok mozgásképei fonódnak. A középtéren ez összekaroló hullámok két egymást ölelő emberi figurában csapódnak össze. Címe lehetne ennek a metszetnek: "Az áhítat" vagy a "csönd. " Ez a téma sokféle variációban, metszetben és olajban, jelent meg Máttis képei között és mindegyik kidolgozási változat azt mutatja, hogy az érzésképeken látszólag milyen kis változások tolják el az érzéshatásokat nagy távolságra. Az egyiken, egy kis olajvázlaton, a kompozíció majdnem változatlan, de a fekete-fehérek nyugalmas egyensúlya helyett a tiszta, ragyogó de hideg színek polikrómijában jelenik meg.