Számára nagyon fontos az egészséges étkezés és a sport is központi szerepet tölt be az életébe, hiszen gyerekkora óta néptáncol és szívesen edz súlyzókkal is. Evelin most is – ahogyan tavaly is – mosolygósan érkezett a családjával és nagyon boldog, hogy ebben az évben is elindulhat a versenyen. – Nagyon szeretem ha fotóznak és szívesen lennék a későbbiekben akár modell is. Úgy gondolom, hogy ez a verseny egy nagyon jó lehetőség arra, hogy például felkéréseket kapjunk fotózásokra is akár. Idén is fantasztikusan éreztem magam a fotózáson, mint ahogy a tavalyi évben is. VAOL - Összefogtak a megye polgárőrei. Izgatottam vártam, hogy végre a kamerák elé állhassak, de úgy gondolom most sokkal lazább voltam, könnyebben el tudtam magam engedni, hiszen már tudtam, hogy hova jövök, ismerem a stábot is, és tudom, hogy mit kell csinálni, hogyan pózoljak a kamerának – mondta el Evelin. Jámbor Evelin. Fotó: Várkonyi Rozália Másodjára Dedák Virág érkezett, aki Kiskőrösről utazott Kecskemétre. A 23 éves hölgy elmondta, hogy tavaly is sokan buzdították a jelentkezésre, de sajnos addig-addig halogatta a jelentkezést, hogy lecsúszott a versenyről, szerencsére idén időben nevezett és őt is lencsevégre kaptuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
A helybeliek felvillanyozva élik meg, hogy az ölükbe hullott, egy váratlan "túrdöfransz". Nagy élmény ilyenkor a meredélyen megpróbálkozni az elindulással. Ekkor tiszta erőből fohászkodik az ember olyan szelektív hallásért, amilyet a megye III. -ban fújó játékvezetők túlélőkészlete tartalmaz.
Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Debrecen Hajdú-Bihar megye Terület 10, 92 km² Alapítás ideje 1939 Felügyelő szervezet Hortobágyi Nemzeti Park Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Pozíció Debrecen térképén é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 21° 37′ 60″ Koordináták: é. 21° 37′ 60″ A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület témájú médiaállományokat. 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939 -ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja jelent segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt.
80 éves a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Már az Árpád-kori írásos dokumentumok is említést tesznek a Nagyerdő létéről, de valószínűsíthető, hogy az utolsó jégkorszakot követő boreális fázis (9 ezer éve) óta erdőssztyepp, majd később erdő található itt. Az erdő tipikus nyírségi erdőssztyepp tölgyes, főbb társulásai: gyöngyvirágos tölgyes, homoki tölgyes. Debreceni nagyerdeiő természetvédelmi terület . Néhány különleges védett növényfajjal is találkozhatunk itt, mint például a turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, ligeti csillagvirág, magyar nőszirom. Az öreg erdőrészek denevérfaunája igen gazdag. Mintegy 18 faj jelenlétét mutatták ki a szakemberek, köztük a ritka csonkafülű denevért, hegyesorrú denevért és a nagyfülű denevért is. A terület látványos védett bogara a nagy hőscincér, a nagy szarvasbogár, vagy a pompás virágbogár, melyekkel a figyelmes erdőjárók is találkozhatnak. Azonban a tölgyfa-díszbogár, a szőrös szarvasbogár, vagy a laposorrú ormányos jelenléte már inkább csak a szakembereknek tűnik fel.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
A madárvilága is sokszínű. Előfordul többek között a macskabagoly, lappantyú, darázsölyv, karvaly, fekete harkály, nyaktekercs, örvös légykapó, barátcinege, őszapó, meggyvágó. Jellemző emlősei például a mogyorós pele, a mókus, vagy a rájuk is vadászó nyest. Turbánliliom (Fotó: Kovács Zoltán) A Nagyerdő nevű erdőterület Debrecen saját tulajdonú erdeje volt. A Nagyerdő természetvédelmi területté nyilvánítására emlékeztek Debrecenben – videóval - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Nevét valószínűleg nem kiterjedéséről – voltak nagyobb erdős területei is Debrecennek, mint Bánk, Csere, Guth –, hanem mivel a környék legjobb termőhelye, hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. A városi tanács rendeletei kivételezett figyelemmel tekintettek a Nagyerdőre. Ligeti csillagvirág (Fotó: Sallai Zoltán) A várost körülvevő árokrendszer megszüntetését követően lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, és mivel Debrecen szűkölködött az egyéb természeti értékekben, a lakosság érdeklődése a Nagyerdő felé fordult. (Ekkor az erdő határai a jelenlegi Kartács-Dóczi u. - Nagyerdei körútig terjedtek). A város királyi biztosa már 1794-ben indítványozta a Nagyerdő egy részének parkká alakítását, és ott mulatóház építését.
A Nagyerdő védelme és megőrzése nagyon fontos a fiatalok tanítása és természetszeretetre nevelése szempontjából is, a gyerekek szakvezető irányításával ismerkedhetnek meg az erdővel, annak élővilágával és az erdészeti munkákkal. Növényvilág Kislevelű hársfa A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte. A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű átalakuláson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. ORIGO CÍMKÉK - Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel.
Elment a holló, az erdei szalonka és a vörös kánya. Sajnos nem látni évtizede már szalakótát sem, és a lappantyú is más tájakra vándorolt. Nőtt viszont az erdő madárvilágának sora az újabban már rendszeresen költő örvös légykapókkal s fészkel az ökörszem is. Örvendetes, hogy a darázsölyv nem maradt hűtlen a területhez, újra megtelepedett a héja, az egerészölyv, és legalább két évtizede a fekete harkály is ideszokott. Utóbbi mellett majdnem minden harkályféleség megfigyelhető itt: a zöld küllő és a szürke küllő, a nagy fakopáncs, a közép fakopáncs, a kis fakopáncs és a balkáni fakopáncs, s a rokonságból természetesen a csuszka és a nyaktekercs is. Az emlősök közül a nagyszámú őz mellett említést tehetünk az újra megjelent borzról, a már itt is mutatkozó vaddisznóról, a nyestről és a kedves mogyorós peléről.