A Szent István-kardhoz hasonlóak a Kárpát-medencében nagy számban fordulnak elő (Nyíregyháza-Felsőpázsit, Gégény, Szob, Vác-Csörög, Kecel stb. ). A honfoglaló magyarság, amely már etelközi hazájában ugyanúgy jól ismerte a nyugati, illetve az északi kardtípust, mint a varégek útján az Etelközbe érkezett skandinávok a magyar szablyákat (amelyekkel tele vannak a skandináv múzeumok). A Szent István-kard tehát nem egyéb, mint ennek a jól ismert északi-európai kardtípusnak egy finomabb, markolatának csontrészei miatt könnyebb példánya. A magyar államalapítás 1005. évfordulójára elkészítették a Szent István-kard fémhű, valamint ötvöshű másolatát. A Pestszentlőrinci Kaszinó Baráti Köre, a Monarchia Lovas Központ és az Együtt Pestszentimréért Egyesület lovas zarándokutat szervezett a prágai Szent Vid-székesegyházba, ahol a másolatot hozzáérintették az eredeti ereklyéhez, és szimbolikusan hazahozták – ha már egyetlen kormány sem próbálkozott a kard hivatalos visszaszerzésével. A zarándokút a Szent István tanítása szerinti összefogás példájára szerveződött az államalapítás idején a Kárpát-medencében együtt élő és Szent Istvánt pártoló, a vele egy államban élni vágyó népcsoportok képviselőinek részvételével, a határoktól független kulturális és nemzetiségi összetartozást, az összefogáskészséget hivatott példázni.
A koronázási jelképek együttese az Országház kupolacsarnokában, alul a karddal A magyar koronázási kard a magyar koronázási jelvényegyüttes legfiatalabb tagja, készítése a 15. század második felére datálható. A magyar királyok koronázásakor nagy szerepet játszott: ezzel a fegyverrel hajtották végre az újonnan megkoronázott királyok a három ceremoniális kardvágást a koronázótemplomban az ország birtokba vétele jeléül, valamint a négy világtáj felé irányuló kardcsapásokat a koronázási dombról, ami az ország megvédésének fogadalmát jelentette. Előzményei [ szerkesztés] A koronázási jelvényegyüttesben jelenleg szereplő kardnak nincs köze az Árpád-házhoz. Fennmaradt azonban két másik kard is, amelyek az Árpádok korai történetéhez kapcsolódnak. Az egyik kard 10. századi, skandináv gyártmány és a 14. század közepe óta a prágai Szent Vitus-székesegyház őrzi. Az első fennmaradt feljegyzések is Szent István kardjának nevezik. Ezen a faragott, csontból készült kereszttagú, nyugati típusú kardon jól látszanak a használat nyomai.
A székesfehérvári intézmény több mint ötmilliárd forintból újult meg. Átadták pénteken a több mint ötmilliárd forintból felújított székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, az intézmény a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítással nyitotta meg kapuit. A szakmai megnyitón Vargha Tamás, a Fejér 1-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje, az Árpád-ház Program megvalósulását felügyelő kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár több mint ezeréves történelme és annak első néhány száz éve szervesen egybeforrt az Árpád-ház dinasztia történetével. Jelezte, hogy hatalmas munkát végeztek 2016 óta a kormány támogatásával, egyrészt, hogy a lehető legteljesebb mértékben megújulhasson a múzeumépület, másrészt, hogy otthona lehessen ennek a korszakos kiállításnak. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, hogy 5, 1 milliárd forintból a város kiemelkedően fontos kulturális intézménye újult meg kívül-belül és bővült ki egy fogadótérrel. Úgy vélte, az Árpád-ház kincsei "hazatértek", ezt a kiállítást Szent István városában kellett megrendezni.
Megtudtuk még, hogy az új sólyi kard avatására szeptemberben kerül sor, addigra rendbe hozzák a Királyi Kard Emlékhelyet. Egy kéthektáros területről van szó, amelyet évekkel ezelőtt Vázsonyi László ajándékozott Bikádi Lászlónak. A református lelkész továbbajándékozta az alapítványnak, a civil szervezet pedig gondoskodik arról, hogy Szent István kardjának másolata sokkal több lehessen, mint helyi nevezetesség. forrás: VEOL
Ez az a kard, amellyel 997-ben az ifjú Istvánt övezték fel, midőn a Koppány elleni viadalra készült. Ez a kard lehet az, melyet Gizella királyné kísérete, a német lovagok hoztak a fejedelemnek. Hogyan került a kard Prágába? Több feltételezés van. Az egyik szerint Nagy Lajos király adta IV. Károlynak. Nagy Géza szerint Anna hercegnő – Ratiszláv cseh herceg özvegye, IV. Béla magyar király lánya – vitte magával, amikor apja halála után a magyar kincstár nagy részét vejéhez, II. Ottokárhoz menekítette. Egy kardról az egykorú, 1271-es békeoklevél is beszámol. A cseh változat szerint viszont III. Vencel cseh király – akit korábban Magyarországon is megkoronáztak – vitte magával Prágába. A kard 75 cm hosszú, 6, 2 cm széles pengéjű fegyver, markolata és egy darabból álló, kiváló vasból készült fémrésze ma is jó állapotban van. A penge két lapjának szimmetriatengelyében vércsatorna húzódik, a vércsatorna felső részében mindkét oldalon halványan a kardot gyártó műhely neve olvasható. Fahüvelyén kései vésett felirat: "S. Stephani / Reg.
Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól és növelik a felhasználói élményt, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
Ha neked is van kedvenced, amit már kiszíneztél, gyere és mutasd meg a blog facebook oldal án.