A niggereken kívül senki nem várta el, hogy megtapsolják azért, mert elvégezte a munkáját, bár az elvégzett munka arrafelé inkább kivételnek számíthat, úgyhogy megértem, hogy ők ezt különleges alkalomként élik meg
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 3062 bájt Kertészet Havasi sarlósfecske ( Tachymarptis melba, Syn: Apus melba) Más neve(i): - A havasi sarlósfecske a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak rendjébe és a sarlósfecskefélék családjába tartozó faj. : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Hirundo nembe Hirundo melba néven. Egyes szerzők sorolják az Apus nemhez Apus melba néven is. Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000, - Ft. Afrika-kupa: Dél-Afrika nincs a legjobb 8 között : HunNews. (2012) A sarlósfecskék a nevüket szárnyaik alakjáról kapták, de valójában nem a fecskékkel, hanem sokkal inkább a kolibrikkel állnak rokonságban. Családjuk tudományos neve – Apodidae – lábatlant jelent, utalva kicsi, fejletlen lábaikra, amivel járni szinte képtelenek, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas. Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... Forrás: Magyar Wikipédia Havasi sarlósfecske Papp László Zootaxonómia. (1996)., Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
Fordítják tűik égre – földre esnek az árnyak, morzsolódva, vastagon -, mérik a csúcs homályát, egyre feljebb, napszállatán, sötétkék számlapon. " (Borisz Paszternak) Pusztulás "Villámütött fa, görbe csonk nézi a gyilkos egeket, valaha szép tölgy lehetett, most szörnyű szén darab, nem ülnek rajta madarak és gally se hajt, bogár se zsong. Roncsoltan itt kell állnia, búsongva elmúlt életén, mező réméül, feketén, halottan, hallgatag, mint égre nyújtott csonka tag, mint fekete tragédia. Madarak és fák világnapja rajz. " (Nadányi Zoltán) Kicsi fa "Kis törpe fácska, te csak ragyogj a fényben, s birkózz, mikor a jégvihar dühöng, mikor tölgyek és jegenyék meghasadnak, téged ölel és megvéd az anyaföld… Belőle lettél, kicsinynek születtél szélfútta magból, mint a végtelen változat itt a létező világban, mint az örök törvények szerinti Értelem! " (Várnai Zseni) Hétköznapok "Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
A hó minden nekik való élelmet elborított. Sokan majdnem éhen pusztultak, a dermedt kis Cinege Mikit pedig macska körme szaggatja szét, ha Sanyika idejében meg nem menti. Később, amikor már tavaszi napsugár bontogatta a bimbókat, és a madarak fészekrakásra gondoltak az erdőben, Cinege Mikinek eszébe jutott, hogy ő most is meglátogatja Sanyikát. Felkerekedett hát, és vidáman röppent az ablakára. Huncutkodva kocogtatta meg az üveget, de a házból csak a doktor bácsit látta kijönni! - Jaj! - dobbant meg a szíve. Madarak és fák napja az óvodában - Zöldítő. - Itt valami baj történhetett! - No, azért nem kell megijedni! - mondta a doktor bácsi Sanyika édesanyjának. - Most már meggyógyul a kisfiú. Hanem a nyáron nagyon sok piros almát kell ennie, hogy megerősödjék! Milyen szerencse, hogy éppen almafa áll a kertjükben! Cinege Miki elégedetten látta, hogy már nem kopárak az almafa ágai. Duzzadó rügyecskéket ringatott rajtuk a tavaszi szél. Az iménti ijedség után rá is szállt a fára tollászkodni, s hát, uramfia, egyszer csak mit hallott!? Halk mozgolódás támadt a bomladozó levelek között.
Ezernyi zöld hernyó kezdett nyüzsögni az ágak hajlásaiban, és egy repedésből kikukucskált a csúf, kövér vezérhernyó. - Támadás! - sziszegte. - Megkopasztjuk az almafát! - Megkopasztjuk! - adták tovább egymásnak az alattomosan neszező hangocskák. Cinege Miki azt hitte, káprázik a szeme, cseng a füle. - Jaj - gondolta, még ha egy nap ezer kukac fér is a begyembe, akkor sem győzöm őket egyedül megenni. Márpedig Sanyika almafáját tönkretenni nem hagyom! Megfordult hát, és szélsebesen repült vissza az erdőbe, fellármázni az egész cinege-rokonságot. Csak el ne késsenek!... Az almafán már megindultak az öreg araszolók felmérni, hogy milyen hosszúak az ágak, és nyomukban gyűrűzni, hemzsegni kezdett a falánk hernyósereg. Sokan fonálon ereszkedtek alá a kiszemelt rügyecskékre, s nem maradt tenyérnyi hely, amit el ne leptek volna. Szegény almafa tehetetlenül sóhajtott. A vezérhernyó hátán úgy meredeztek a szőrpamacsok, mint megannyi harci bokréta. - Rágni! - vezényelte, azután eleresztette magát, és rápottyant a legdúsabb ágra.