Egyedül megeszek mindig rögtön 2 egész padlizsánt is;) Szerintem kétszeres mennyiséggel érdemes kezdeni, hogy el fog fogyni, az biztos! Sajtkrémes padlizsán Két, középnagyságú (összesen 50-60 dkg) padlizsánt meghámozunk, megmosunk, fölszeletelünk, majd a szeletekből egy kizsírozott tűzálló tálba egy sort lerakunk. 5 dkg vajból, 2 kanál lisztből, 1 csésze forró tejből besamelt készítünk, teszünk bele 10 dkg reszelt sajtot és a tűzről levéve, egy tojássárgájával keverjük el. Ezt a krémet öntjük a lerakott padlizsánsorokra, majd megsózzuk és egy kevés olvasztott vajat locsolunk rá és meghintjük apróra metélt petrezselyemzölddel. Rántott padlizsán sütőben süthető fánk. A tetejére sajtkrém kerül. Beborítjuk egy tojás kemény habbá vert fehérjével, meghintjük zöldpetrezselyemmel és a sütőben átsütjük, hogy a padlizsán megpuhuljon. Rántott padlizsán A padlizsánt meghámozzuk, kb. fél cm vastag karikára szeleteljük, megsózzuk, lisztbe, tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk, majd forró zsírban, vagy olajban rózsapirosra sütjük. Törtburgonyával tálaljuk.
párolt bulgur • aszalt paradicsom • pörkölt (tetszés szerinti húsból) • elősütött padlizsán • Besamel mártás 1ek vaj+ 1 ek liszt+ 3, 5 dl tej • tojás • sajt (tetszés szerinti) • Só (vegeta), bors, chilipehely Péter Rozália kukoricaliszt • víz • padlizsán (55 dkg) • hámozott paradicsom konzerv • zöldfűszeres kecskesajt (vagy másfajta) • ementáli sajt (de jobb a parmezán) • cukor • só Melinda Friman Az alaphoz: • közepes padlizsán • olívaolaj • szárított oregánó • só • A töltelékhez: • kisebb cukkini (kb. 20 dkg) • só Kissné Zilahi Katalin A padlizsánhoz: • vaj • közepes vöröshagyma • zsenge padlizsán (kb. 3 db közepes) • víz • só • őrölt fekete bors • szárított kapor nagyobb padlizsán • közepes burgonya • vöröshagyma • fokhagyma • nagyobb paprika • paradicsom • olívaolaj • só Zsizsik hosszúkás padlizsán, kb.
Szuper alaprecept a padlizsánkrém, mégis szinte mindenki máshogyan készíti: ki vörös-, ki lilahagymával, sok vagy kevés fokhagymával, citromlével vagy ecettel savanyítva. Az alább olvasható recept így csak támpontot ad, nyugodtan lehet rajta alakítani ízlés szerint. A krém alapját a padlizsán képezi, ami akkor lesz a legfinomabb, ha tűzön, feketére sütve készül. Padlizsánkrém: sütőben csak a dilettánsok – Az élet izéi - WMN. Ezt a módszert itt írtuk le korábban, érdemes így készíteni, hiszen egy olyan plusz füstös ízt kap a zöldség, amitől nagyon különleges lesz a mártogatós. A kész padlizsánkrémet kenyérre kenve, pitával, chipsszel, zöldséghasábokkal kínáljuk, de érdemes a tetejére friss petrezselymet is szórni. Hozzávalók 4 adaghoz 1 nagy darab padlizsán (250 g) 3 gerezd fokhagyma 1 kis fej hagyma 1 evőkanál olívaolaj ízlés szerint só, bors opcionális citromlé/ecet Előkészítési idő: 40 perc Elkészítési idő: 10 perc Elkészítés: A padlizsánt süssük meg az itt leírt módon, ha van rá lehetőségünk, szabad tűzön. Hagyjuk hűlni 5 percig. Húzzuk le a héját, majd kanalazzuk ki a húsát.
Tegyük a padlizsánt egy vágódeszkára, majd egy éles kés segítségével vágjuk egészen apróra, míg majdnem pépes lesz. A fokhagymagerezdeket és a hagymát pucoljuk meg, vágjuk egészen apróra. Adjuk a padlizsánhoz a sóval, borssal, olívaolajjal együtt. Ízlés szerint citromlével savanyíthatjuk. Alaposan keverjük össze, fedjük le, majd tegyük a hűtőbe legalább 1 órára, mielőtt tálalnánk.
Két fej hagyma (hagymavágóval, te jóságos isten! ), olaj, só, bors, és bele a turmixba. Aztán ecet. Nem sok, és ha jobban meggondolom, lehet citromlé is. Kenyérre kenem, és nagyot harapok. Füstös és savanykás íz. Lehunyom a szemem, és odaképzelem magam a teraszra. Merényi Ágnes Ha szívesen elolvasnád Ági többi gasztronovelláját, katt IDE!
(Nagyszalonta, 1817. márc. 2. - Budapest, 1882. okt. 22. ): költő, műfordító, szerkesztő. Elszegényedett hajdú családból származott, szüleinek későn született, utolsó gyermeke. Korán megtanult olvasni, megismerkedett a Bibliával és a régi magyar ponyvairodalom divatos termékeivel. 1823-tól 1832-ig a nagyszalontai elemi iskolában és algimnáziumban tanult, elmélyedt a vallásos és klasszikus világi irodalomban. Több nyelven olvasott. Segédtanítóként próbált enyhíteni szülei szegénységén. 1833-ban Debrecenben "tógátus" diák, 1834-ben tanulmányait megszakítva Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835-ben ismét Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett, sőt 1836 februárjában rövid időre színésznek szegődött. Ezt követően 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd 1840-től aljegyző. 1840-ben feleségül vette Ecsery Juliannát. Sulinet Tudásbázis. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett. 1846-ban jelentek meg elbeszélései az Életképekben.
Ennek a szerzőnek az összes eredeti munkája közkincs, mert a szerző régen elhunyt. (A munkák fordításai jogvédettek lehetnek. ) For visitors from other countries: All original works by this author are in the public domain, because the author has been deceased at least 70 years. Translations of this author's work may, or may not, be in the public domain.
Arany János csoportos szobra Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt. / Archív felvétel 1817. március 2-án született, a Bihar megyei Nagyszalontán. Nemesi családból származott, szülei azonban idősek voltak, elég hamar rászorultak fiúk anyagi támogatására, miután nem sok sikert tapasztalt a vándorszínészi életben, hazatértekor az idős szüleit nagybetegen látta viszont, el is kezdett szorgalmasan hivatalnokként dolgozni, hogy segíthesse őket. A nővére akkora már férjhez ment, előtte született testvéreit addigra már eltemette a család. Hol született arany jános 9. A szülei igyekeztek minél több figyelmet fordítani, érthető módon egyetlen életben maradt fiúkra, otthon tanították, hamar beléplántálták az olvasás, a történelem, az irodalom iránti érdeklődést. Édesanyját hamar elvesztette. Diákkorától próbálkozott verseléssel, ismert költővé, mint tudjuk a Toldi című műve tette. Még az irodalmi pályafutása elején tanárként is dolgozott, aztán jött Petőfi barátsága, majd lapszerkesztés, a Kisfaludy Társaság igazgatói pocíziója, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára lett, végül az egész nemzeti irodalom egyik legjelentősebb alkotója, a legjelentősebb magyar Shakespeare-fordító, kiváló balladaíró.
Annyira csendes, szerény környezetben nőtt fel Arany János, hogy senki sem gondolta volna, hogy végül mégis ennyire izgalmas és különleges élete lesz. Földműveléssel foglalkozó szüleinek késői gyerekeként született 1817-ben, akik féltve óvták őt mindentől, mivel már nyolc gyermeküket elveszítették a rettegett tüdőbajban. Az Arany család ugyan nemesi származású volt, de Mária Terézia korában mind a nemesi címet, mind a vagyont elvették tőlük, így János születésekor már csak egy kis ház volt az övék. Bár az anyagiak terén szűkösen éldegéltek, János szellemi téren nagyon sokat kapott a szüleitől. A költő ráadásul igazi csodagyerek volt. Már 4 évesen olvasott, 14 évesen pedig segédtanítóként dolgozott. Fiatal korától több nyelven beszélt, többek között latinul, görögül, németül és franciául. Egy különleges élet rímekbe szedve – 200 éve született Arany János | nlc. Első verseivel pedig már kisiskolás éveiben híres volt szülővárosában. Otthagyta a színpadot, mert megálmodta édesanyja halálát Arany János a Debreceni Református Kollégium diákjaként, iskolaelsőként jött rá arra, hogy bizony bármilyen meglepő is, de megunta a tudományokat, és tanulmányai befejezése előtt otthagyta az iskolapadot, így bizonyítványt valójában soha nem kapott.
Az elveszett alkotmány c. művével megnyerte a Kisfaludy Társaság víg eposzra kitűzött pályázatát, majd 1847-ben az ugyancsak pályázatra beküldött Toldit a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta, Aranyt pedig tagjává választotta (1848). 1847-től szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz. 1848-ban Vas Gereben mellett a Nép Barátja társszerkesztője volt. 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben, majd Pesten. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, pénzét, állását, jegyzői lakását elvesztette. 1851-ben rövid ideig nevelő, majd a nagykőrösi református gimnázium magyar és latin tanára. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta. Arany János életrajza. 1860-tól Pesten élt. 1860-tól 1862-ig a Szépirodalmi Figyelőt, 1863-tól 1865-ig a Koszorút szerkesztette. 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870-79. között főtitkára volt. 1877-től nyaranta családostul a Margitszigetre költözött. 1882. 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült föl.