Csak halálát követően, 1854-ben ismerték el hivatalosan Franciaországban Braille írásrendszerét, majd a 19. század végére az egész világon elterjedt. Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásrendszert. A magyar Braille-írás 1901-től vált hivatalosan elismert írásrendszerré. A Braille-rendszer egyszerűsége és nagyszerűsége révén rendkívüli perspektívát nyitott meg a súlyosan látássérült emberek előtt. SG.hu - Fórum - Braille-írás fordító program. Lehetőséget biztosított az önálló olvasás által az olvasás élményének megtapasztalására, továbbá a tapintható könyvek útján történő ismeretszerzésre, önművelésre, kikapcsolódásra. A magyar Braille-ábécé betűkészletének jelentős része megegyezik a latin Braille-ábécé betűinek jelölésével, s így sok európai nyelv pontírásos betűalakjával; más része viszont eltér tőle, a magyar nyelv sajátosságaihoz alkalmazkodva speciális pontkombinációkat is tartalmaz. Elsősorban a hosszú magánhangzók és a kétjegyű mássalhangzók jelölésére kell gondolnunk. A Braille-rendszer nemcsak kis- és nagybetűk, valamint írásjelek megjelenítésére alkalmas, hanem számok, műveleti jelek, hangjegyek lejegyzését is lehetővé teszi.
Szamoai Braille-írás típus ábécé Nyelvek Szamoa Szülői rendszerek Braille-írás Angol Braille Szamoai Braille-írás Nyomtatási alap Szamoa ábécé Szamoai Braille-írás az a braille ábécé Szamoa nyelv. [1] Ez a alapvető braille ábécé, a e f g én l m n o o s t u v h k r kiegészít egy további levél ⠰ hosszú magánhangzók megjelölésére: ā ē én ō ū nem úgy mint nyomtassa szamoa, amelynek külön betűje van ʻOkina a glottalis stop, A szamoai Braille az aposztrófot használja ⠈, amely inkább írásjelekként, mint mássalhangzóként viselkedik. (Lát Hawaii Braille-írás, amelynek hasonló beállítása van. ) A szamoai Braille-írás szokatlan írásjelekkel rendelkezik, a kettőzés jel ⠙. Könyv: Louis Braille - A vakírás feltalálójának élete (Jakob Streit). Ezt arra használják, hogy jelezzék, hogy egy szó reduplikálódik, mint a ⠎ ⠑ ⠛ ⠊ ⠙ segisegi "szürkület". Hivatkozások
Weboldal további részletei: Link mentése | Weboldal értékelése | Hibajelentés | Link ajánlása | Nyomtatás Link azonosító (ID): 52 << Előző lap || Következő lap >> Link címsor: Braille-írás fordító program Kategória: |__ |__ Braille-írás Link leírása: Német kutatóknak sikerült egy különleges szoftver és egy hagyományos szkenner segítségével egy a vakok számára készült írás olvasására képes rendszert létrehozniuk. URL cím:... Hozzáadva: A weboldal ekkor került be katalógusunkba: 2007-12- 8 Megosztás a Facebookon: A tetszik gombra kattintva megoszthatod ezt a linket a Facebook-on: Értékelés: Eddig 0 értékelés érkezett: | | Átlagolt érték: 0 Linkre kattintás: Eddig 490 alkalommal látogatták meg ezt a honlapot. További információk: Ajánlj Te is weboldalt katalógusunkba! Szótár - katalógus - Hogy megtaláld amit keresel!
CONCORD NYELVISKOLA Kft. | Budapest Ha egy tökéletes, gyors, pontos fordításra van szüksége, forduljon hozzánk! Átlátható, korrekt ügyintézés. Fordítandó anyagát e-mail-en elküldi, szerződünk, fordítási anyagot elkészítjük, utólag számlázunk.
A meglepően szép novemberi időben nem akartuk négy fal között tölteni a hétvégét. Az elhatározás hamar megszületett, már csak azt kellett eldöntenünk, merre is induljunk. Némi ötletelés után végül Csókakő és a vele szomszédos Mór felé vettük az irányt. Nem bántuk meg, izgalmas vasárnapunk volt várakkal, kastélyokkal, hollókkal, vadkanokkal és persze ezerjóval. Bár Csókakő nincs túl messze tőlünk, Budapestről alig egy óra alatt elérhető, eddig valahogy mégis elkerültük a Vértes délnyugati kapuját. Az ezerjó vidékén ezer jó dolog vár a kirándulókra. A hegy alatti parkolóból egy kis erdei ösvényen közelítettük meg a várat, és közben csókák helyett hollók hangjára figyeltünk fel. A vár nevének eredetével kapcsolatban egyébként többféle elmélet is létezik. A többség szerint valóban az itt élő csókákról nevezték el az erődítményt (bár kétségtelen, hogy hollóból sokkal több van errefelé), mások viszont úgy vélik, hogy a Csóka inkább a vár építtetőjének nevére utal Erdei lépcsők vezetnek a várba Forrás: Tóth Judit A Fehérvárra menő hadi út őrzője A vár első említése 1299-ből származik, egy oklevél keltezésében szerepel a neve, mint Csoukaku.
A kapucinus rendházban ma is élnek szerzetesek Forrás: Tóth Judit Két komoly földrengést is túlélt A város emblematikus épülete a későbarokk Lamberg-kastély, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal építtetett. A Fellner Jakab tervei alapján épült kastélyt kétszer is komoly földrengés rongálta meg. 1763-ban az épülő kastélyban keletkeztek károk, 1810-ben pedig az épület egy része romba dőlt, és újjá kellett építeni. A földrengés pontos idejét a kastély tetején lévő óra segítségével tudták megállapítani, amely a rengés miatt 1810. január 14-én 18 óra 10 perckor állt meg. A földrengést egyébként több mint ezer kisebb utórengés követte. Egy csákvári kertész sajátos módszert dolgozott ki az utórengések számolására. Csengőket akasztott a faágakra a kertjében, és minden csilingelés egy-egy újabb utórengést jelzett. A földrengés után a megye a kor nagy természettudósait, Kitaibel Pált és Tomcsányi Ádámot bízta meg egy tudományos jelentés elkészítésével. Ők alkották meg a világ első földrengéstérképét, de a helyieket is kikérdezték a földrengéssel kapcsolatos élményeikről, és ezek a beszámolók bele is kerültek az 1814-ben megjelent tanulmányba.
A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori vörösmárvány szökőkút helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek alkotása látható. A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete. Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, a többi ábrázolást, jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg. A kastély ma Ma a kastélyban a Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ működik.