4 min Tökéletlenül tökéletesek: Királyi esküvők, amelyekbe vicces bakik csúsztak Nincs olyan, hogy tökéletes esküvő. Törekszünk a lehető legjobb szervezésre, a precizitásra, de egy esküvő attól lesz igazán kerek egész, ha egy-egy baki is becsúszik közben…. Nevetünk rajta vagy bosszankodunk kissé, … 70 éve jóban-rosszban: Ilyen volt Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő esküvője II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg legendásan hosszú házassága a nagy évfordulók alkalmával méltó módon kerül megünneplésre. Idén ráadásul a 70. házassági évfordulóra egy új portrésorozat is készült a…
Bővebb ismertető London, 1947. A várost emberemlékezet óta nem sújtotta ilyen kemény tél, a városlakók az éhezéssel küzdenek, az életet szigorú jegyrendszer szabályozza. A háború utáni Nagy-Britanniában az alig két évvel korábbi győzelem ellenére csöndes kétségbeesés uralkodik. Ann Hughes és Miriam Dassin Norman Hartnell híres mayfairi divatházának hímzői. A két nő között barátság szövődik, és életük visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor vissza nem térő lehetőséget kapnak: részt vehetnek Erzsébet hercegnő menyasszonyi ruhájának elkészítésében. Toronto, 2016. Egy emberöltővel később Heather Mackenzie megpróbálja megfejteni a nagyanyja által ráhagyott néhány hímzett virág titkát. Vajon hogyan került az értékes hímzés - amely megtévesztésig hasonlít II. Erzsébet királynő hetven évvel korábban viselt, lenyűgöző menyasszonyi ruhájának díszítéséhez - szeretett nagyijához, aki sohasem beszélt angliai életéről? És milyen kapcsolatban állt nagyanyja a híres textiltervezővel, a holokauszttúlélő Miriam Dassinnel?
A titok meglepően egyszerű, és nem csupán a genetikát rejti magában. Ez a titka annak, hogy Erzsébet királynő ilyen fitt formában van II. Erzsébet már uralkodása elején is híres volt kitartásáról, strapabírásáról. Sokan bele sem gondolnak, hogy bizonyos alkalmakkor egy királynőnek akár több órán át kell szinte mozdulatlanul, étlen-szomjan álldogálnia a tűző napsütésben. Erzsébet királynővel soha nem volt könnyű tartani a lépést, még a képzett testőröknek is feladta a leckét rendületlen erejével. Ez az évek során kicsit sem változott, a brit uralkodónő most 95 éves és remek formában van. II. Erzsébet soha nem végzett olyan testmozgást, ami ne okozott volna számára örömet A szó szoros értelmében II. Erzsébet soha nem edzett, nem végzett olyan testmozgást, ami számára ne okozott volna örömet. Bármilyen formáját is választotta a testmozgásnak, nem fogyás céljából tette. Két egészen egyszerű, mégis nagyon fontos dolognak köszönheti jó kondícióját: a lovaglásnak és a rendszeres sétának. Erzsébet királynő kislány kora óta a lovak szerelmese, ez az uralkodó családoknál igencsak népszerű időtöltés, így nem meglepő, hogy az ő életének is szerves részét képezi ez a hobbi.
A brit uralkodónő azonban még 95 évesen is simán lóra pattan, ami valljuk be, igencsak dicséretes és nagy ritkaságnak számít. Általában kedvenc pónijával járja körbe a birtokot. Ami szintén hozzájárul aktivitásához, az a rendszeres séta. Ez jóformán soha nem marad ki a szigorú napirendjéből. Erzsébet királynő imádja a kutyáit, hosszú, nyugodt sétáira rendszerint magával viszi kedvenceit is. Ezt az időtöltését feltöltődésre, stresszűzésre és elmélkedésre használja, na és persze közben élvezi a friss levegőt. A gazdagok, uralkodók sokszor még a saját birtokukon belül is autóval közlekednek, így igencsak kivételes, hogy Erzsébet királynő rendszerint bejárja a palotát és az udvart egyaránt. A kertészkedést csakugyan kedveli, így valóban olyan testmozgásokkal tarkítja napi rutinját, ami igazán boldoggá teszi őt, miközben az egészségét úgyszintén szolgálja. Erzsébet királynő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mit eszik, illetve arra is, hogy mit NEM iszik Az optimális testsúly, valamint az egészség megőrzése több tényezőn nyugszik, így nem csupán a megfelelő mértékű testmozgásra érdemes odafigyelni, a táplálkozási szokások éppúgy átgondolandók.
nagyanyo5:0 2019. 12. 13 0 2 1619 Hej, ha az angol újságírók tudnák merre is fekszik Felcsút???? :DDDDD De ahol a baj, ott közel az ellenzéki!!!!! Break Break béka 0 0 1615 az Európai Unióból kilépők táborát ihlette meg, s máris azzal kezdtek kampányolni, hogy "a felcsúti kisvasút panamája igazolja, miért nem szabad a briteknek az EU-ban maradniuk – A hol egy tagország valótlan adatokkal százmilliókat kaphat uniós pénzből, ott nincs értelme maradni" – idézi a lap. Ahogy megjosoltam parnapja:0) az exit polok alapjan Boros AThatcher ota nem latott tortenelmi sikerrel fog gyozni! A labour meg sorban veszti el a helyeit a Brexites maszatolas miatt. Ki miatt szavaztak az angolok elsoproen a Brexitre? :0) Előzmény: upszi dézi (512) medve talp 2017. 03 -1 0 1611 cenzura cenzura? A Hír TV stábja a Pancho Arénánál szállt fel a vonatra, egy megállóval később azonban a biztonsági szolgálat leállíttatta a forgatást. Néhány perccel később az egyik szervező is megjelent. – A mikulásjáratról szeretnénk forgatni.
ütemben a vonalat továbbépítik a bicskei vasútállomásig Több mint egy év elteltével, idén júniusban a brit Telegraph nyomán bejárta a magyar sajtót a hír, hogy az EU vizsgálatot indít a felcsúti kisvasút miatt, mert "A lap szerint a kormány az EU-finanszírozás kérelmezésekor azt állította, naponta 2 500-7 000 utas használhatja a vonalat, de az első hónapban mindössze 30-an szálltak fel rá átlagosan" Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára ezt követően a 444-nek azt nyilatkozta, hogy a kormány sosem ígért napi több ezer utast a vonalra.
Feljelentette a felcsúti kisvasutat Jávor Benedek, a PM EP-képviselője. Szerinte a kormány hamis ígéretekkel nyerte el az uniós támogatásokat a projektre. Az előirányzott utasszám ugyanis köszönőviszonyban sincs a valósággal. Az OLAF-hoz, illetve az Európai Bizottság regionális főigazgatóságához fordult a kihasználatlan felcsúti kisvasút ügyében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A párt szerint sem az uniós, sem a magyar adófizetők érdekét nem szolgálja, hogy "Orbán Viktor hobbiprojektjére a kormány hamis ígéretekkel uniós támogatást szerzett: Magyarországon a közösségi közlekedésben égető szükség lenne azokra a forrásokra, amelyeket ehelyett a miniszterelnök értelmetlen szórakoztatására költünk". A párt közleményében arról írnak, hogy napi 40-50 utas használja a 600 milliós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasutat, peidg napi 2500-7000 utast ígértek, ami szerintük irreális elvárás, tekintve, hogy a Déli pályaudvar napi utasforgalma alig éri el a napi 10 ezret, és a Budapesti Gyermekvasúton is csak átlagosan másfél ezer ember utazik naponta.
Napi 2. 560 – 7. 080 utasra számítanak A Vastagbőr már 2012 augusztusában megírta, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján megjelent a hirdetmény, miszerint "A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" a hónap elején beadta a felcsúti kisvasúttal kapcsolatos engedélyezési kérelmét a hatósághoz. Most közadatigénylésben kértük ki az eljárással kapcsolatos dokumentációt, és érdekes információkhoz jutottunk: az engedélyezésre vonatkozó döntés például már 2012. október 31-én, közel két és fél évvel ezelőtt megszületett, de a Puskás Akadémia valami miatt mégsem kezdte el a kivitelezést. Az NKH által részünkre megküldött iratanyagból az is kiderül, hogy a felcsúti kisvasút hatósági engedélyezését valakik megfellebbezték arra hivatkozva, hogy az engedélyezési eljárásról nem kaptak értesítést, és a tervezett nyomvonal lakóingatlanjaikhoz túl közel, mindössze 10-12 méter távolságra fog elhaladni. A panaszokat az NKH elutasította arra hivatkozva, hogy az eljárásról hirdetményekben tájékoztatták az érintetteket, továbbá a vágányok melletti ún.
Hiszen mi történt? Az, hogy a kormány az unió pénzével sajátjaként bánt, és a verseny kizárásával odaadta a hozzá közel állóknak. A helyzet viszont ennél bonyolultabb. Az ugyanis, hogy a kormány – a négyes metróhoz vagy az autópálya-építésektől eltérően nagyprojektnek nem minősülő – kiemelt projetekre közvetlenül biztosít forrást, az elmúlt években ha nem is mindennapi, de messze nem szokatlan gyakorlat. Különösen a most véget ért uniós tervezési időszak utolsó, a források mindenáron való lehívásának bűvöletében telt időszakában lett elfogadott, amikor szinte egymást érték a Magyar Közlönyben a hasonló döntések. Ezek többsége azonban – a kisvárdai várkert helyreállításától a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kialakításáig – valamilyen formában a közvagyont gyarapította, hiszen állami szerv vagy önkormányzat volt a projekt kedvezményezettje. Jogilag tehát az ügylet rendben van, az viszont továbbra is kérdés maradt, hogy a kedvezményezettként a kormányhatározatban ugyan szemérmesen nem nevesített Puskás Akadémia közvetlen támogatása vajon hogyan hangolható össze a KDOP, illetve úgy általában az uniós regionális fejlesztés alapelveivel?