"Világéletemben vágytam a rádiózásra, mert a rádióstúdió egyedi és fantasztikus hely. Ahol kép is van – televízióban, online felületen –, ott a jelenlétemmel, a testbeszédemmel is befolyásolhatom a nézőt, ám a rádióban kizárólag a hangommal vagyok jelen. Tiszta helyzet: ott ül egy ember, vele szemben egy vagy két vendég, és a hangokból kell létrejönnie valami érdekesnek, az említett áramkörnek. Borzasztó nehéz, egyben csodálatos feladat. " A Világtalálkozó ban a műsorvezető mindig olyanokat ültet le beszélgetni, akik első ránézésre nem nagyon illenek össze (gondoljunk például a könyvben is szereplő Csányi Vilmos-Ganxsta Zolee kettősre), de vajon ő tudja, hogy működik-e majd a műsor? "Nincs itt mágia – feleli Kadarkai Endre. – Előzőleg nagyon sokat agyalok azon, hogy kiket ültetek be a stúdióba. Kadarkai endre - hírek, cikkek az Indexen. A vendégek kiválasztásakor az intuitív készségemre hagyatkozom: adottak a karakterek, és spekulálok, mely két ember beszélgetéséből sülhet ki valami egyedi. Ez nyilván valahol vakrepülés – előre biztosra venni a kölcsönhatást, épp ezért izgalmas feladat. "
A Friderikusz-show-ra, amelyeket hat-hét éves koromban láttam, határozottan emlékszem, és már az 1990-es évek közepén nem hagytam volna ki egyetlen Kepes-műsort sem. " Az ember azt gondolná, hogy aki hivatásból ennyire kíváncsi, az a való életben is az. Ám kiderül, hogy ez nem egészen van így: Kadarkai Endre, mint mondja, bár kíváncsi ember, a hétköznapokban nem kíváncsibb az átlagnál. Mi a közös Tamás Gáspár Miklósban és Majkában?. "Karinthynak van egy kis története: összefut az utcán egy bankárral, mire az karon ragadja, és kapacitálni kezdi, hogy olyan szellemes ember, mondjon már egy viccet. Mire Karinthy azt feleli, mondok, de maga most ad nekem kölcsön? Az sem úgy van, hogy a riporter állandóan kérdez; ugyanolyan társalgó az életben, mint bárki más, sokszor akar beszélgetni, sokszor meg nem. Nem szeretem, amikor valakire ráragad a riporteri póz, és úgy beszélget mindenkivel, mintha épp interjút készítene vele. " A Világtalálkozó szerzőjének, mint elárulja, interjúálma nincs – van, akit még szeretne beszélgetésre bírni, de hogy kit, azt babonából nem mondja meg.
"Igen, a felsoroltak mind hatottak rám, ahogy Bárdos András, Szilágyi János, Fiala János vagy Baló György is – mondja a műsorvezető. – Én ezeket az embereket már gyerekkoromban ájultan figyeltem, kinyomtattam mindent, ami hozzáférhető volt tőlük, kijegyzeteltem őket magamnak. Igyekeztem kitalálni, mi miért történt úgy egy-egy beszélgetésben, ahogy, miért ezt kérdezi a riporter, miért úgy reagál. És loptam tőlük rengeteget, amit nem szégyellek, mert épp Bárdos András mondta egyszer, hogy ők is loptak egymástól, és ez a mesterség 95 százalékban megtanulható, összeszedhető, onnantól az a kérdés, hogy a maradék 5 százalék megvan-e valakiben. " Kadarkai Endre az Ünnepi Könyvhéten. / Forrás: Helikon, Facebook Nem szokványos, vetjük fel, hogy egy tizenéves gyerek nagy riporterek mesterfogásait gyűjti. "Én már nagyon korán tudtam, hogy újságíró szeretnék lenni, és hogy beszélgetni akarok – árulja el a riporter. Megyei Lapok. – Egy darabig kacérkodtam a színészettel is, de rájöttem, hogy ahhoz túl szemérmes vagyok.
Erről egyébként több riportalany beszámol, hogy nagyon izgult a műsor előtt, ahol aztán mégis feloldódott, megeredt a nyelve és elmondott magáról olyan dolgokat, amiket máshol még nem, vagy igen, de másképp. Érződik, az alanyok szeretnek a műsorba jönni, noha pontosan tudják, ez mély beszélgetés lesz, itt nem lehet mellébeszélni, kitérni, hümmögni. Olyan persze elhangzik, hogy XY erről most nem szeretne beszélni, ilyenkor ezt Kadarkai tiszteletben tartja és akkor az a terület érintetlen marad, de azt mindenképp megtudjuk, hogy miért, tehát voltaképpen csak megtudunk valamit erről is. A műsor elsősorban a döntésekre, a miértekre, a pszichés mögöttesekre és a karriertörténetek mozgatórugóira, illetve fordulópontjainak magyarázatára fókuszál, de felöleli az élet teljes spektrumát, és a megtervezettségen, az alapos előre szerkesztettségen túl van benne spontaneitás is. A tudatos és a "valami kiderül" aránya pont jó ahhoz, hogy emberi legyen, de a végén mégis kijöjjön az, amit Kadarkai ki akar belőle hozni.
Mindezekhez még az az óriási, manapság cseppet sem elhanyagolható erény is a számlájára írandó, hogy nem vág riportalanyai szavába, és a kérdést sem akarja megválaszolni helyettük. Kiváló a ritmusérzéke, ez párosul egy erős kíváncsisággal. Úgy nyitja meg vendégeit, hogy közben tisztelettudóan tart egy lépés egészséges riporteri távolságot, vagy talán inkább nem is távolságnak nevezném ezt, hanem rátekintési pontnak, ahonnan úgy tud a lényegre kérdezni, tapintani, hogy nem vájkál, nem firtat. Talán az a titka, hogy a riportalany meghatódik, hogy a vele szemben ülő ennyire ismeri az életét, életművét, annak különböző szakaszait, és kíváncsi, hogyan fogja megnyitni, önnön zárkájából kiszabadítani. Kadarkai nem negédes, nem bennfenteskedő, nem alákérdező, viszont tudatos, megfontolt, van egy forgatókönyve, és nem hagyja, hogy kezei közül kikerüljön a gyeplő. Amikor Rudolf Péterrel beszélt a Szavakon túlban, dolgom volt épp, és nem terveztem a beszélgetést meghallgatni. De a dolgom váratott magára, mert Rudolf, akivel már kismillió rutininterjú készült, annyira megnyílt, olyan dolgokat árult el magáról, hogy valószínű maga is meglepődött saját őszinteségén.
Most a Helikon kiadásában megjelentek írott formában az utóbbi időben mostoha sorsú Klubrádión elhangzó beszélgetések. Rádiós vagy akár tévés beszélgetések nem szoktak leírva működni, vagy ha működnek, verbálisan igénytelenek, oda vannak hányva, írott szövegként gyengék. Kadarkai beszélgetései írásban is élvezetesek és mélyek, visszaidézik a beszélgetést, de ha épp az adott Világtalálkozót nem hallotta az ember, jól megállnak a helyükön írott interjúként is. Valószínű azért, mert Kadarkai komolyan veszi a szakmát, a kérdezést, a beszélgetést és a beszélgetőpartnert. Egyetlen kritikai elemet hoznék fel, jó lenne tudni a műsor végén, ki lesz a nyerő páros a következő héten. Vajon mi az oka annak, hogy nem mondják be? Még nem biztos? Vagy nehogy valaki lemondja és változás legyen? Jó lenne várni, előre készülni arra, hogy a jövő héten miféle verbális találkozó lesz, miféle feltárulkozások, önreflexiók születnek, miféle ellentétek simulnak egymásba. Látni, hallani, tapasztalni, hogy kell beszélgetni úgy, hogy az mély legyen, mégis jól érezze benne magát az ember.
Mi a stájsz?! :) - YouTube
2010. 03. 14. Szeretném tudni a "mi a stájsz" kérdés értelmét, eredetét! A kérdezett szólást a rendelkezésünkre álló szótárakban nem találtuk. Az internetes keresés szerint a szlengben 'helyzet, szituáció' jelentésben fordul elő: "Mi a stájsz, Rudika? ". A "stájsz" föltehetőleg a német der Steiss, anatómiai jelentésű far szóból származik. A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
Borzasztó nagy…. Borzasztó nagy … Borzasztó nagy ekerce fegyverünk! Most ennél ellenzéki orbitális töketlenkedés láttán, jusson eszükbe hogy a segesvári csatába indulók szekercéjének anyaga fa. És ezzel körülírtam, hogy mik lesznek az ellenzéki vezetők, ha ezt tovább folytatják. Ez még hízelgő is rájuk nézve, mert el tudják Önök képzelni, hogy mivel fog járni, ha a jelenlegi gulyásfasisztoid képződmény 2014-ben megerősítést nyer? Tehenészetünk dolgos népe el tudja képzelni. Súgok, tessenek a székházvédő Gyilkos úrra gondolni és és melléje énekelni: Mi a nagy szar, Mi a nagy szar, Mi a nagy szaracénok fiai vagyunk /Fotó: Kéménydísz: Segesvár/
Az Indexnek pedig azt mondta Márton: ha megéri, hogy bemutassák a most díjazott drámáit színpadon, boldog lesz, ha nem, akkor pedig síron túli üdvözletét küldi a színpadra állítóknak. Forgách András író, Márton barátja így laudálta a díjazottat: 41 év, öt életmű. Életemben három igazán okos emberrel találkoztam: Petri Györggyel, Jean Genettel és Márton Lászlóval. Az okosság ennél a három úrnál afféle genetikai sajátosság, melyből nemcsak előny származhat, hanem legalább annyi hátrány is. Márton László drámáit a kimondott szó zenéje hajtja előre, legtöbbször egyszerre írja meg a művet és annak paródiáját. Mennyiségét és minőségét tekintve csak Tandori Dezső életműve mérhető hozzá. Sebestyén Aba, Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének rendezője elmondta: sajnos jól ismeri a regény közegét, a Ceaușescu-diktatúrát, és nagy kihívás volt számára, hogy ritmusa, zeneisége legyen a szövegnek, hogy a statikus szöveget egyfajta látvánnyal támasszák meg. Sebestyén Aba rendezője is a műnek, és játszik is benne.
Jó a fizetésem, de azért nem túl, Bemegyek a bankba, bár tudom, hogy lenyúl. A szerződéshez nég 49711 Irigy Hónaljmirigy: Mirigy himnusz Nyolc kan, együtt parodizál Igen nyolc kan, netán humorizál Ezek nyolcan, együtt nagyon hülyék Sajnos, nem tudni, hogy miért Nyolcan, ez még viccnek is rossz Ezért egyszer, valaki h 47919 Irigy Hónaljmirigy: Anyáddal jártam Háát... jó kis szám ez a Sing-Sing szám. Ma éjjel a techno-láz úrrá lesz rajtunk, Nem játszhatunk életfogytig rock&roll-t, Ez az a zene mely elkábít minket, Nem kell szívnunk soha 47510 Irigy Hónaljmirigy: Balatoni ház 2. refr. (2x): Nagy lány lettem, érzem igen újra, Szanaszét marta a bugyimat az Ultra, Eladja apuci a balatoni házat, Vehetek rajta bikinit vagy százat! Már elegem van a sok mellpolitikáb 42620 Irigy Hónaljmirigy: Whiskey-s üvegek Dalszöveg: ~refr. ~ (2x) Whiskey-s üvegek szerte széjjel, Egy presszóban zenélsz minden éjjel, Most megáll az ész, hogy jár a két kezed, Sramlit játszol éppen. Ne dumálj nekem, mer 42607 Irigy Hónaljmirigy: Neue Punk ist Borzalom Herzig Krampusz, nicht Derrick, azt mondom: Ich liebe dich.
Székely Csaba író így méltatta: Bódi Attila regénye a Ceaușescu-diktatúrában játszódik, melyben három kamasz felnövését látjuk, közben egy egész nemzedék tragédiáját. A Lázadni veletek akartam remekmű, noha eredetileg nem dráma, igazi ékszerré ez a szöveg Sebestyén Aba keze alatt válik. A harmadik díjazott egy szerzőpáros, Dömötör András és Bíró Bence. Előbbi külföldi próbái miatt videóról jelentkezett be, a díjat Bíró Bence vette át. Ez nem egyszerűen egy színházi díj, hanem a legfontosabb dologról szól, ami színházi kultúrában díjazható, a kortárs dráma ügyéről, ami nekem mindig is nagyon fontos volt. A díjat szeretném Térey János emlékének ajánlani, hiszen ezt a díjat tulajdonképpen ő kapta a Káli holtakra – mondta Dömötör köszönővideójában. Bíró Bence társszerző elmondta: Dömötör András még a regény felénél felhívta Téreyt, hogy szeretné a Káli holtak at színpadra adaptálni, aki egyet is értett a gondolattal. Térey a POSZT válogatásélményéből dolgozott, ami erősen érződik a regényen.