Mentve:2021-08-25 15:31 Vissza a listához Permalink az útvonalhoz Újratervezés Letöltés: Kép mentése az útvonalról Magasságprofil mentése POI keresés az útvonal mellett 1 1 Indulj el délkeletre ezen egyéb közút 2 Eddig: 0. 0 km| 0 perc Tovább enyhén balra keletre ezen egyéb közút 3 2 Eddig: 0. 9 km| 14 perc Tovább egyenesen keletre ezen egyéb közút 4 Eddig: 1. 3 km| 19 perc Tovább enyhén balra északkeletre ezen egyéb közút 5 Eddig: 1. 5 km| 23 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 6 Eddig: 1. 9 km| 29 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 7 Eötvös Károly-kilátó, pihenő Eddig: 2. 4 km| 35 perc Tovább jobbra délre ezen gyalogút 8 3 Eötvös Károly kilátó, Eötvös Károly-kilátó, Pihenő, pihenő Eddig: 2. Eötvös Károly-kilátó, Balaton-felvidék - YouTube. 4 km| 36 perc Tovább élesen balra nyugatra ezen gyalogút 9 Eötvös Károly-kilátó, pihenő Eddig: 2. 4 km| 36 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 10 Eddig: 2. 5 km| 38 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen gyalogút 11 Eddig: 2. 6 km| 39 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen gyalogút 12 Boros Ádám Tanösvény Eddig: 2.
A Káli-medence legverhetetlenebb panorámáját nyújtja az Eötvös Károly kilátó, a 369 méter magas Fekete-hegyen. Az ámulatba ejtő kilátás többek között a Hegyestűből, a tanúhegyek füzéréből és a Szigligeti-öböl karakteres domborulataiból áll össze miközben a végtelennek tetsző Balaton hullámain táncol a napfény és a térség kisebb tavacskái is fel-felcsillannak. A Fekete-hegy vulkanikus fennsíkjára mocsaras kis állóvízfoszlányok mellett és idilli mezőkön, legelőkön át vezet az út. Az eredetileg 1950-ben bazaltkőből épített kilátót 1978-ban egy vörösfenyőből készült torony váltotta, amely villámcsapás következtében vált életveszélyessé. Végül 2010-ben újították fel az objektumot az eredeti főgerendák felhasználásával. Az Országos Kéktúra útvonala közvetlenül alatta húzódik. Nevét Eötvös Károlyról kapta, akinek "Utazás a Balaton körül" című műve tesz tanúbizonyságot a híres közéleti személyiség vonzalmáról a magyar tenger iránt. Eötvös-kilátó. A három szintes építmény tetejéről a Káli-medence egészen festői arca tárul elénk.
A kilátóból télen és nyáron egyaránt csodálatos kilátás nyílik Budapestre és a környező településekre. Igazán tiszta időben szabad szemmel akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók. A kilátó egész éven át látogatható. Cím: Budapest, János-hegy Telefon: 1/200-1996 #4557 - Kilátók - Eötvös Károly kilátó A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátó-t, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolca-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytető tavaira is. Szentbékkálla Eötvös Károly kilátó - Balcsi.net - képek, gps, térkép. Cím: Szentbékkálla #4558 - Kilátók - Eötvös kilátó A községtől északra a kék turistajelzés mentén haladva a Fekete-hegyre jutunk fel. Itt található az Eötvös-kilátó. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a Káli-medencére. Cím: Köveskál #4538 - Kilátók - Fa kilátó A temetőn át vezető úton juthatunk fel a hegyi ösvényre, mely elvezet a kilátóhoz, ahol a csodálatos panorámában gyönyörködhetünk.
Ahol a Petőfi utca jobbra kanyarodik, mi bal felé hagyjuk el a települést. Felhagyott legelőket keresztezünk, a kanyargós ösvény egy rövid szakaszra a szőlők közé is betér, majd a Vaskapu vízmosta völgyénél 90 fokban jobbra fordul. Felkaptatunk a hegy platójára, ahol bal felé folytatjuk utunkat. Kisebb tavak, vizenyős mélyedések mentén haladunk el, mire megérkezünk az Eötvös Károly-kilátóhoz. (4, 5 km, 200 m szintemelkedés. ) Parkolás Szentbékkállán a táblák iránymutatását követve egészen az Öreg-hegyi-kútig autózhatunk, ahol az utca szélén le tudjuk parkolni az autót. Köveskálon a Városkút utcán végighaladva, a faluszélen leparkolhatjuk az autót. A földúton tovább is hajthatunk a szőlők közé, de a dűlőutak rendszere meglehetősen szövevényes, így eltévedni sem nehéz. Balatonhenyén, a Kossuth utca (a falu főutcája) középső szakaszán, az italbolt mellett ingyenes parkolót találunk. Koordináták DD 46. 894953, 17. 586120 DMS 46°53'41. 8"N 17°35'10. 0"E UTM 33T 696992 5196737 w3w ///űtött Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség közepes Szakasz 3 Hossz 14, 7 km Időtartam 5:00 óra Szintemelkedés 258 m Szintcsökkenés 295 m A vándortúra feléhez érve a Művészetek völgyéből a Káli-medence szívébe jutunk el.
Szentbékkálláról az Országos Kéktúra K jelzésén jutunk föl a kilátóhoz. A buszmegállótól a faluszéli bekötőúton kelet felé sétálunk, majd a szőlők mentén balra fordulunk. 300 méter után ismét jobbra indulunk, aztán a szőlők közt kanyarogva, hurkot téve érjük el az erdőszélt. Mélyúton érkezünk meg a hegytetőre, ahol a kilátót találjuk. (2, 9 km, 200 m szintemelkedés. ) Köveskálon észak felé indulunk a Városkút utcán a buszmegállótól, és a K + jelzést követjük. A templomnál balra fordulunk (továbbra is a Városkút utcát követjük), az út kivezet a faluból a szőlők közé. Az erdőkig emelkedünk, ahol elágazáshoz érünk: itt forduljunk balra a K▲ jelzésen! Legyünk résen, mert a rosszul jelzett turistaút 300 méterrel később hirtelen jobbra tér, be, a fák közé! A rövid, de meredek emelkedő végén az Országos Kéktúra K jelzésével találkozunk, ezen balra fordulva perceken belül a kilátó alatt állhatunk. (3 km, 192 m szintemelkedés. ) Balatonhenyén észak felé indulunk fő utcán (Kossuth utca), majd az első elágazásnál bal felé térünk le a K jelzést követve.
A konyhánkra pedig, hogy nagy gonddal válogatjuk össze a helyi termelők legfinomabb terményeit, amelyeket saját kertünk fűszereivel egészítünk ki ételeink alkotásakor. Kővirág Panzió Étterem Köveskál Festői szépségű táj ad otthont a Kővirág Panzió-Étteremnek, mely magyaros, kemencében készült ételeivel, hangulatos kerthelyiségével, apartmanjaival, sportolási, kirándulási, lovaglási lehetőségeivel várja betérő vendégeit. Köveskál Vendégház Romantikus vendégház Köveskál főterén a Városkúttal szemben. Csodás pihenőkert, nyugalom, komfortos szobák, finom reggeli és vendégszeretet. Asztalfoglalás, bejelentkezés közvetlenül a vendéglátóhelyek elérhetőségein! Káli Kövek Borászat A Káli-medence szívében elhelyezkedő Köveskálon található a Káli Kövek Borászat. A borász, Szabó Gyula 2006 óta készít borokat a Káli-medencében, 2007-ben költözött a fővárosból a Balaton partjára. Ekkor vette át a régi családi pincét a köveskáli Fekete-hegyen. A Balaton-felvidék legnagyobb... Pálffy Pince Szőlészetünk és pincészetünk évszázados családi generációkon alapul, ahol a szőlőművelés és borkészítés apáról fiúra száll.
Megközelítés Szentbékkálláról az Országos Kéktúra K jelzésén jutunk föl a kilátóhoz. A buszmegállótól a faluszéli bekötőúton kelet felé sétálunk, majd a szőlők mentén balra fordulunk. 300 méter után ismét jobbra indulunk, aztán a szőlők közt kanyarogva, hurkot téve érjük el az erdőszélt. Mélyúton érkezünk meg a hegytetőre, ahol a kilátót találjuk. (2, 9 km, 200 m szintemelkedés. ) Köveskálon észak felé indulunk a Városkút utcán a buszmegállótól, és a K + jelzést követjük. A templomnál balra fordulunk (továbbra is a Városkút utcát követjük), az út kivezet a faluból a szőlők közé. Az erdőkig emelkedünk, ahol elágazáshoz érünk: itt forduljunk balra a K▲ jelzésen! Legyünk résen, mert a rosszul jelzett turistaút 300 méterrel később hirtelen jobbra tér, be, a fák közé! A rövid, de meredek emelkedő végén az Országos Kéktúra K jelzésével találkozunk, ezen balra fordulva perceken belül a kilátó alatt állhatunk. (3 km, 192 m szintemelkedés. ) Balatonhenyén észak felé indulunk fő utcán (Kossuth utca), majd az első elágazásnál bal felé térünk le a K jelzést követve.
Szőcei tőzegmohás láprét Ország Magyarország Elhelyezkedése Szőce Vas megye Terület 1, 27 km² Felügyelő szervezet Őrségi Nemzeti Park Szőcei tőzegmohás láprét Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 16° 34′ 27″ Koordináták: é. 16° 34′ 27″ A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. Szőce címerében is a tőzegmoha látható. A természetvédelmi terület legértékesebb része a völgytalpon húzódó rétek láncolata (14 ha) — ezt a helybéliek "széles víznek", illetve "széles vízi rétnek" nevezték el. Kialakulása A völgyoldalból fakadó hideg források mentén a sajátos éghajlati és hidrogeológiai viszonyok tették lehetővé, hogy számos, jégkorszaki reliktum faj, illetve növénytársulás — ahogy a patak vízhozama csökkent, ezek fennmaradásához egyre inkább kellett a hosszú évszázadokra visszanyúló, hagyományos gazdálkodás is.
Szőcei Tőzegmohás Láprét Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb fokozottan védett része az Őrség keleti peremterületén fekvő szőcei tőzegmohás láprét és patakvölgy, mely értékes növénytani ritkaságokat őriz. E láprétek különlegessége abban rejlik, hogy a talajviszonyok, a speciális hidrológiai és mikroklimatikus körülmények olyan feltételeket biztosítanak, melyek kedveznek a tápanyagszegény környezetet és a hűvös éghajlatot kedvelő jégkorszaki reliktum növényfajok megtelepedésének. Mindemellett a láprétek fennmaradásához az itt élő lakosság is hozzájárult az évszázadokon keresztül folytatott hagyományos gazdálkodással. A tudomány számára Pócs Tamás és munkatársai fedezték fel a területet. Kutatási eredményeiket az 1958-ban megjelentetett Vegetationstudien im Őrség című német nyelvű könyvben foglalták össze, így Szőce bekerült hazánk botanikailag kiemelkedő jelentőségű területei közé. Ekkor azonosították a területen az azóta sajnos eltűnt tőzegkákát, mely Magyarországon csak Szőcén volt megtalálható.
Azt például tudjátok, hogy mit jelent kópickötés? A kópic egy őrségi tárolóedény, amit a láprétek jellemző növényfajából, a kékperjéből fontak, és benne például gombát, szárított gyümölcsöt, tojást tároltak. 10 / 15 Fotó: Tóth Judit A környékbeli gazdák évszázadokon át intenzíven használták a lápréteket, amelyek nemcsak sok és jó szénát adtak, de a sásokat és a tőzegmohákat alomnak gyűjtötték, a gyékényből és a fűzágakból használati tárgyakat készítettek, de a lápok a legelő állatok számára biztos ivóhelyet is jelentettek. A Lápok Háza udvarán is van még egy érdekesség, a lápi növények szaporítókertjét nézhetjük meg, ahol többek között tőzegeper és kereklevelű harmatfű szaporítása zajlik. Erre azért van szükség, mert a lápok és velük együtt a ritka növényfajok olyan ütemben tűnnek el, hogy egyes állományokat muszáj külső visszatelepítéssel is megerősíteni. A kereklevelű harmatfűből például Skandináviában még elég sok van, de a gyógyszeripari felhasználása olyan ütemű, hogy az igények kielégítését érdemes lenne mesterséges szaporítóhelyekről kielégíteni, mert a természetes állományok nem valószínű, hogy tudják tartani a lépést a felhasználás mértékével.
Forrás:
Szőce Szőce első okleveles említése 1286-ból származik: Zelche. Szláv erdetű, értelme: "kis falu". (Lásd a horvát és a szlovén Selce helységneveket. ) Neve erdetileg pataknév is lehetett, amelyet a krónika II. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán említ. A falu határát két nagy jelentőségű, történelmi út érintette: a Borostyánkő út (római út) és a középkori Magyarország egyik főútvonala a Székesfehérvárt Itáliával összekötő "Király út". (Mondták Katonák útjának, Olasz útnak, helyi hagyomány szerint "kerá út"-nak) Nevezetességei: Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék, a XIII. században épült, majd a XIV. században átépítették. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyolcszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték.
Gazdag és értékes a patak élővilága is: számos ritka tegzes és szitakötőfaj él, fejlődik tiszta vizében. A rét jellegzetes növénytársulása a kékperjés láprét, itt található kígyógyökerű keserűfű (Poligonum bistorta), őszi vérfű (Sanquisorba officinalis), széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), kornistárnics (Doronicum austriacum), fehér zászpa (Veratrum album). Kis egyedszámban fellelhető a zergeboglár (Tollius europeus), az északi sás (Carex hartmannii), csapadékos, bővizű években a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) nagyobb foltokban is. Az elmúlt évtizedektől kezdve kiszáradásos folyamat indult meg, a csapadékban szegény időjárás miatt a források vízhozama lecsökkent, sok teljesen eltűnt. Ennek hatására az ismert növénytársulások mellé más, gyakran tájidegen, vagy éppen közönséges növények kezdenek betelepülni és teret hódítani, például a magas aranyvessző, nagy csalán, szeder stb. A kaszálás hiánya a beerdősülésnek kedvez. A rétek gondos kezelésével, a kedvezőbb időjárás visszatértével azonban e sérülékeny élőhely fenntartható, megmenthető hossz úttávon is.