Ma a túloldala pedig egy negyvenezres városrésznek is helyt ad, de a domb ma inkább csak akadálynak tűnik a belváros és az avasi lakótelepek között, ahelyett, hogy összeköthetné a várost. Tervek voltak arra, hogy libegő épüljön, már száz évvel ezelőtti képeslapokon is felrajzolták – mondta Miskolc 2010 előtti főépítésze. Később is évtizedeken át tervben volt, a kilátó megépítése után még inkább, mégsem lett belőle semmi. NWCC Matiné @ Avasi Kilátó - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. "Több nyomvonallal terveket is készítettünk, a zárt libegőről, amely a kilátótól egy megálló beiktatásával összeköttetést biztosítana a város főterével" – mondta Viszlai József. Ráadásul nem egy szezonális, turisztikai jellegű libegőről van szó, hanem egy tömegközlekedési eszközről, elvégre az Avasról most csak a dombot megkerülve lehet eljutni a belvárosba. "Furcsállom, hogy miközben kizárólag turisztikai céllal az ország több pontján épülnek libegők, itt, ahol egész éves funkciója lenne, nem valósul meg" – mondta az egykori főépítész, elismerve, hogy 2010 előtt sem tűnt úgy, hogy a megvalósítás küszöbön áll.
Az Avasi kilátóból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. Érdekessége, hogy erős szélben a torony kilengése akár 45 cm is lehet. 2010-ben balesetmentesítő és állagmegóvó munkálatokat végeztek rajta, 2017-ben pedig egy fejlesztési projekt keretein belül megújult a presszó, ahol kávéval, házi süteményekkel és szendvicsekkel várják a vendégeket. A kávézó 10:00 és 22:00 között tart nyitva. Története 1901-ben merült fel az első gondolat az Avasi kilátó ötletéről. Az építkezéshez szükséges pénzösszeget gyűjtéssel kívánták előteremteni. Először táncmulatságot tartottak a Népkertben majd 1904-től már Rákóczi Ferenc emlékére folyt a gyűjtés. Az Avas legszebb pontján fel is állították a 2-3 hét alatt elkészült Rákóczi-tornyot. A Rákóczi Ferenc hamvait és kegytárgyait szállító vonat érkezésére több száz mécsest gyújtottak és még tűzijátékot is tartottak a toronyból a megemlékezés jeléül. Ez az ideiglenes torony mindössze 9 hónapig állt. Évtizedekkel később felépítették a második Rákóczi-kilátót, a 6 emelet magas vasbeton vázú épület Szeghalmy Bálint főmérnök tervei alapján készült.
A múlt század elején építettek ide először tornyot, amelynek őrei arra ügyeltek, hol üt ki tűz a városban. Azt mondják, már akkor is sokan felgyalogoltak ide, mert a tűzoltó őrtorony valóságos látványosságnak számított. S mert épp abban az esztendőben vitték Rákóczi hamvait Kassára, amikor a kilátót építették, hát a nagyságos fejedelemről nevezték el, Rákóczi-toronynak. Pár évtized múlva a város szép, új kilátót építtetett vasbeton vázra feszített tölgyfából. A kilátó tornyát fazsindellyel fedték be, akár a Deszkatemplomét. A fából készült épület előbb csak megrongálódott, majd 1956-ban teljesen kiégett egy tűzvészben. 1963-ban emelték a helyére ezt a mostanit, a város jelképét. Az Avasi kilátó tornyát 1963-ban építették Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján, amely Miskolc egyik legismertebb jelképének számít. A torony egyszerre jelkép és funkcionális létesítmény: műszaki létesítmény (TV torony), rekreációs helyszín (étterem és kiránduló hely) és technikai bravúr egyben (a 8m sugarú körkonzol káprázatával).
Az engedélyköteles vízilétesítmény és vízimunka fogalma itt megismerhető. 3. Az elvi vízjogi engedélyezési eljárás célja Az engedélyköteles vízilétesítmények és vízimunka elvégzésének vonatkozásában a tényleges létesítési engedély megszerzése előtt lehetőséget biztosít a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet elvi vízjogi engedély megszerzésére[ 72/1996. rend. 2. Kérelem a jegyzői hatáskörbe tartozó kutak iránti engedélyezési eljárásához | Kunszentmárton város honlapja. § (1)bek. ]. A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. A hatósági gyakorlat azt mutatja, hogy elvi vízjogi engedélyt akkor célszerű megkérni, amennyiben az adott beruházás volumene, összetettsége azt indokolja (például szennyvíztisztító telepek, árvízvédelmi létesítmények, infrastrukturális beruházások, vasút és autópálya építések esetében).
Tájékoztatás a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet módosításáról és az ebből következő változásokról frissítve: 2018. 01. Vízjogi engedélyezési tervezés és engedélyeztetés lebonyolítása | Zábrák. 19; Andó Mihály (Vízrendezési és Öntözési Osztály vezető) Vízügyi objektumazonosítás, vagyonkezelői hozzájárulási kérelem bevezetése A Magyar Közlöny 2017. évi 231. számában a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29. rendelettel kihirdetésre került és 2018. január 1-én hatályba lépett a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet módosítása, amely rendelkezik arról, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás folyamatában, a kérelem részeként benyújtandó a vízügyi igazgatóság objektumazonosítási nyilatkozata.
Az engedély nélkül létesült kutakra és a vízjogi létesítési engedélytől eltérően létesült kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni. A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor. A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell kérnie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Az engedélyezési eljárások ügyintézési ideje: a kérelem beérkezését követő naptól számított 60 nap. Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítését is szolgálja, az engedélyezési eljárásban szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala működik közre. 123/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Az ügyintézés helye: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki és Pályázatkezelő Osztálya 1. Vízjogi létesítési engedélyezés: A kérelem tartalmi követelményei: - A 41/2017.
Cégcsoportunk hatósági tapasztalattal is rendelkező kollégái gyorsan és teljes körűen mérik fel az ügyfelek telephelyeinek engedély és adatszolgáltatás kötelezettségét és igényét. Árajánlatunk elfogadása esetén 10 munkanapon belül megkezdjük a telephelyek felmérését és az engedélyeztetési eljárás típusától függően akár 30 napon belül benyújtjuk engedélykérelmét a jogszabályban meghatározott mellékletekkel együtt. Cégcsoportunk vízilétesítmények engedélyeztetése területén kimagasló tapasztalattal rendelkezik, évente több mint 150 engedélyeztetési eljárást bonyolítunk le kiemelten a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet alapján.
"(9) E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet módosításáról szóló 123/2012. (VI. 26. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 3. ) megállapított rendelkezéseit a Mód. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a Mód. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyben a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozattételére nyitva álló 15 nap lejárt, vagy abból kevesebb, mint 15 nap van hátra, a Mód. hatályba lépésétől számított 15 nap áll a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) rendelkezésére a nyilatkozat megtételére. " 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.