Nyitóoldal Kert & szabadidő Növények Vetőmagok & virághagymák Virághagymák - nyári virágzásra Cikkszám 3183480 Cikkszám 3183480 A frézia egy nyári virág. A virághagymákat tavasszal 5 cm mély gödörbe kell ültetni. A talaj jó vízáteresztési tulajdonságokkal rendelkezzen, hogy a növények ne rothadjanak el. A fréziák a kertben csoportosan ültethetők. Müszaki adatok Termékjellemzők Fajta/ család: Egyéb virághagymák Virágszín: Fehér Virágzási idő: Nyár Metszésre alkalmas: Nem Cserépbe alkalmas: Igen Beltérre alkalmas: Nem Tartalma elegendő (darab vagy méter): 10 Max. Frézia (Freesia) gondozása, szaporítása. növekedési magasság: 35 cm Ültetési idő: Március - május Helyszín: Napos-félárnyékos Fagytűrő: Nem Hagymaméret: 5/6 Méretek és tömeg (nettó) Tömeg: 50 g Magasság: 20, 0 cm Szélesség: 13, 5 cm Mélység: 6, 0 cm A terméket ábrázoló kép a növény fejlődésének egy lehetséges példáját mutatja be. Kérjük, vegye figyelembe a termékleírásban adott tájékoztatást. A növények fogyasztásra nem alkalmasak. A termék rendelkezésre állása adott esetben eltérhet az adott áruházban a szállítási információban megjelölt adatoktól!
A hagymás és gumós növények közül jó társnövényei a liliomok, dáliák, kardvirágok, jácintok egyaránt. Ha az őszi virágzású fehér kikericset a társítás gazdagon virágzó szegélyeként alkalmazva a nyár végi időszakot is színesebbé varázsolhatjuk. Együttvirágzó és társítható hagymások: Dichelostemma ida-maia Colchicum autumnale 'Album' Lilium 'Orange' Lilium 'Netty's Pride' Anemone 'Mr. Fokker' Fontos tudni: Kifejlett magasság: 40-60 cm Ültetési tőtáv: 20-30 cm Ültetési mélység: 10 cm Virágzási idő: Június - Szeptember Vízigény: Közepes vízigényű Fényigény: Közepes fényigényű Felhasználási terület: vágott virág, virágszegély, balkonláda, nyári kert, vegyes virágágyak, dézsás növény Védett tartalom
A szinusztétel és koszinusztétel közötti összefüggés Erők eredője és hajlásszöge Feladat: erők eredője és hajlásszöge Két erő 25 és 18 newton nagyságú, hajlásszögük 77°. Mekkora az eredő erő, és hány fokos szöget zár be a két erővel? Megoldás: erők eredője és hajlásszöge Az ábra mutatja, hogy az eredő erőt koszinusztétellel számíthatjuk ki. Az α szöget szinusztétellel számoljuk ki: Az eredő erő nagysága 33, 9 newton, ez a 25 newton erővel 31, 2°, a 18 newton erővel pedig 45, 8° szöget zár be.
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Az erő kegyetlen kérdése 95 1 éve Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. fizika, erő Törölt { Fizikus} megoldása Szerintem az erők indexelése nem egyértelmű, így az eredő erő számítása (ami a gyorsítást végezné) nem számítható ki. (F e =40N (? ) A gyorsulás kiszámításához a test tömege (vagy a G gravitácós erő ismerete is kellene) Ekkor a tartó erő (a felület visszaható (N) erőt is ki lehetne számolni. Egyébként N=G kell, hogy legyen. A gyorsulás F e =m·a⇒a=F e /m de G=m·g⇒m=G/g tehát a=F e /m=(F e ·g)/G 1
Az erő nagysága (abszolút értéke) a Pitagorasz-tételből számítható ki. Például az eredő erőre ezt írhatnánk: F 2 = | F | 2 = ( F x) 2 + ( F y) 2 + ( F z) 2 amiből gyökvonással meg is van az eredő erő nagysága: F = | F | = [( F x) 2 + ( F y) 2 + ( F z) 2] 1/2 Természetesen az erő nagysága skaláris mennyiség, nem pedig vektor, ahogy az egyes koordináták is. Ezért is jelöli őket egyszerű dőlt betű, ti. a dőlt és félkövér stílust a vektorokra tartogatjuk. Az összetevődő erők fajtái Kontakt erők Tolás, rúgás, emelés, húzás,... Ebben az esetben a vizsgált testnek közvetlen fizikai kontaktusban kell lennie más testekkel, hogy erőt gyakorolhassanak egymásra. Távolható erők Tömegvonzás (gravitáció), mágnesesség, elektrosztatikus vonzás/taszítás, magerő... Ebben az esetben a kölcsönhatáshoz a testeknek nem kell közvetlenül érintkezniük egymással. (Az ilyen erők részecskekicserélődés révén működnek, ill. a gravitációt Einstein a tér görbületével magyarázta. ) Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns | tIt | kínálat: Asimov Téka
Egyensúly egyenes vonalú, egyenletes mozgás esetén Mozgassunk egy könnyen gördülő kiskocsit vízszintes asztalon két ellentétes irányú erőmérővel egyenes vonalú, egyenletes mozgással! Azt tapasztaljuk, hogy az erőmérők pontosan ugyanazokat az értékeket mutatják, mint nyugalom esetében. Ebből az következik, hogy erőhatások szempontjából a nyugalom és az egyenes vonalú egyenletes mozgás azonosnak tekinthető. Tehát egy egyensúlyban lévő test lehet nyugalomban is, de végezhet egyenes vonalú egyenletes mozgást is. Eredő erő létrejötte Mozgassunk egy könnyen gördülő kiskocsit vízszintes asztalon két ellentétes irányú erőmérővelegyenes vonalú, egyenletes mozgással, majd csökkentsük a bal oldali erőmérő által kifejtett erő nagyságát! A kocsi a jobb oldali erőmérő irányába gyorsuló mozgásba kezd. Általánosságban is érvényes, ha egy testet két azonos hatásvonalú, ellentétes irányú, de különböző nagyságú erőhatás ér, akkor a test nem marad egyensúlyban, hanem a nagyobb erő irányába gyorsulva mozog.
Ha lejtőre tesszük az almát, két eset van. Vagy nagyon érdes a lejtőnk és az alma békén elvan, vagy nagyon síkos a lejtőnk, és az alma szépen lecsúszik (legurul). Ennek megállapításához a függőleges gravitációs erőt egy a lejtőre merőleges és egy vele párhuzamos komponensre bontjuk. Miért pont így? Mert ennek van értelme. A merőleges erő nyomja a lejtőt (mindig merőlegesen nyomja), az meg visszanyom, ezáltal nem engedi abba az irányba esni az almát. A párhuzamos erő viszont viszi a lejtőn le az almát, mert arra lehet menni. Itt azonban fellép a súrlódási erő, ami ha nagyon érdes a felület, akkor nagy. Lehet, hogy nagyobb is tud lenni ennél a komponensnél. Mindenesetre nem engedi elmozdulni az almát, az áll, és rá a gravitáció e komponensének megfelelő ellentétes erővel tartja az almát. Ahogy síkosítod a lejtőt, az ő súrlódási képessége csökken, egyszer csak kevesebb lesz a gravitáció ezen komponensénél. Ekkor lesz egy kis erő, ami lassan elindítja az almát le. Golyó esetén nem súrlódási, hanem gördülő ellenállás van, ez lényegesen kisebb a súrlódásinál, ezért gyakorlatilag elhanyagolható.
Két erő eredője Pontos mérésekkel kimutatható, hogy két eltérő nagyságú, ellentétes irányú erő együttes hatása egy testre olyan, mintha a testre csak egyetlen erő hatna rá. Ennek az egyetlen erőnek a következő tulajdonságai vannak: hatásvonala megegyezik az eredeti két erő hatásvonalával, iránya megegyezik a nagyobbik erő irányával, nagysága pedig a két erő nagyságának a különbségével egyezik meg. Ezt az erőhatást a két erő eredőjének nevezzük.