A sütőt 150 fokra, légkeverésre állítjuk. Egy közepes méretű tortakarika aljba sütőpapírt vágunk és beleöntjük a masszánkat. Tűpróbáig sütjük. A krém: 500 ml. rizstej 3 tojás sárgája 6 evőkanál eritrit 1 tasak vaníliás xilit (Nyírfacukor) 14 g. konjak liszt 20 itrit 1 Cocomas /kókusztejszín- 200 ml. / A rizstejet 3 kanál eritrittel és egy tasak vaníliás xilittel felforraljuk. 3 tojássárgáját 20 g. eritrittel habosra keverünk. Amikor a tej felforrt félrehúzzuk és egy kézi habverővel folyamatosan kevergetve hozzáöntjük a habosra kevert tojássárgáját. Első forrásig visszatesszük főni. Vaniliás gyümölcsös torta. Ismét félrehúzzuk és hozzáadunk 14 g. konjak lisztet. Megvárjuk még kihűl. Addig 1 doboz cocomast egy robotgéppel felhabosítunk. Amikor kihűt a főtt krémünk hozzáadjuk a kókusztejszínt és robotgéppel egyneműre keverjük. Amikor kihűlt a piskótánk 3 részre vágjuk és betöltjük a krémmel. A második rétegbe meggyet szórtam és úgy rétegeztem. Hűtőbe tesszük. Amikor összehűlt a szélét és a tetejét bevonjuk a krémmel.
Hozzávalók egy 26 cm-es tortaformához: Tészta: 6 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS fehérje 6 evőkanál cukor 6 evőkanál mák 2 evőkanál finomliszt 1 cs sütőpor Vaníliás krém: 500 ml tej 8 evőkanál cukor 1 cs vaníliás pudingpor 30 g étkezési keményítő 100 g fehér csokoládé 6 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS sárgája 200 ml tejszínhab 100 g margarin vagy vaj Gyümölcskrém: 450 g erdei gyümölcs 3 evőkanál cukor 150 ml víz Tetejére: 150 ml tejszín 150 g csokoládé Elkészítése: A tortaformát előkészítünk. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tojásfehérjéket elkezdjük kihabosítani. Gyümölcsös joghurt torta. Közben több részletben beledolgozzuk a cukrot és addig verjük, amíg kemény habot nem kapunk. Ekkor hozzáadjuk a lisztet, sütőport és a mákot, majd a gép legalacsonyabb fokozatán elkeverjük a masszát. A mákos massza felét a tepsibe simítjuk, majd kb 15 perc alatt megsütjük. Amint megsült a tészta, utána a maradék masszával ugyanígy járunk el. Az eredi gyümölcshöz hozzáadjuk a cukrot és 50 ml vizet és felforraljuk. Kb 5 percig főzzük, majd botmixerrel pürésítjük.
Romhányi József: Szamármese Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő- lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. Romhányi józsef összes verse of the day. Szomszédságban élt a fösvény Szemere, annak volt egy nőstény szamara. A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szemérmes szamárkönny szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú szamara szemére. Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált? Öszvért! The post Romhányi József nyelvtörő versei appeared first on.
Kis hal iránt irgalmas a rendes pecás, s még nem vagyok negyvendekás. - Sületlenség! - szólt a márna. - Ki lenyelné, pórul járna, mert aki bekapja az ellenség horgát, annak bizony elvágják a torkát. - Ugyan menj a víz alá! - förmedt rá a ponty-, ilyen olcsó közhelyeket nekem ne is mondj! Be is kapta a csalétket sebtiben, aztán kisült az igazság. Tepsiben. EGY BOLDOGTALAN SÜNNEK PANASZAI A HALOVÁNY HOLDNÁL Sanyarú sors, te szabtad rám gúnyámat, Céltábláját az emberek gúnyának. Engem senki sem cirógat, becézget, Mert a bõröm egy kicsikét recézett. Hogy irigylem a nercet, a hódokat! Nekik kijár elismerés, hódolat. Hányszor kértem a bennfentes rókától, Hogy legyen az én ügyemben prókátor. Könyörögtem: "Szólj a szûcsnek, bátyuska, Protezsálj be prémesállat státusba! " Vagy vegyen be legalábbis bélésnek... De hiába! Romhányi József verse: Borz. Nem enged a kérésnek. Értékemért agyon sose csapnának, Nem kellek én se muffnak, se sapkának... Így kesergett sündörögve, bújkálva, Míg egy fakír nem került az útjába. Az felkapta, gyönyörködve vizsgálta: - Jössz a szögeságyamra, te kispárna!