II. Erzsébet királynő az uralkodása mintegy 70 éve alatt tökélyre fejlesztette azt, hogyan tud a számára kellemetlen helyzetekből minél diszkrétebben kikerülni, mindezt úgy, hogy ez az avatatlan szemek számára láthatatlan maradjon. És ehhez elég mindössze a kézitáskáját használnia. Valószínűleg Erzsébet nem szokott a lakásajtó előtt toporogva kutatni a kulcsai után a táskája legmélyén, ezért adja magát a kérdés, hogy akkor vajon mit tarthat a híres Launer London darabokban, amikből állítólag kétszáznál is többet birtokol. A Launer London márkát Sam Launer alapította, aki azután menekült Angliába, hogy hazáját, Csehszlovákiát 1939. március 15-én megszállták a németek. Az anyakirálynő vásárolt nála először táskát a királyi családból, aki vett egyet a lányának is – mindez az ötvenes években történt. Aztán 1968-ban megkapta a cég a Royal Warrantot, vagyis hivatalosan is királyi beszállító lett, és azóta látja el táskással II. Erzsébet királynőt. A királynőnek három kedvence van a kínálatból: a fekete bőr Royale, a Traviata modellek, illetve egy, a speciálisan a számára gyártott fazon.
II. Erzsébet hetven éve ül a brit trónon, de kötelességeit bármikor félbeszakítja egy kis fejvakargatás kedvéért. Candy actually interrupted this photoshoot, prompting the Queen to ask, "And where did you come from? " as she gave her a pat and said, "I know what you want…" as Candy walked away — HELLO! Canada (@HelloCanada) February 4, 2022 Vasárnap történelmet írt Erzsébet, ő lett az első brit uralkodó, aki hét évtizede ül a trónon, az évforduló alkalmából pedig több régi emléktárgy is előkerült, hogy nosztalgiázzon a régmúlt időkről. Ekkor történt, hogy Őfensége egyik szeretett dorgija (corgi-tacskó keverék) Candy, kíváncsian besomfordált a windsori kastély tölgyfa termébe, hogy csatlakozzon gazdájához. A kutyusnak feltételezhetően nem lett volna szabad ott lennie, a királynő ugyanis döbbenten vette észre a lábánál szimatoló kedvencét. – hangzott el az uralkodó szájából, majd kedvesen megvakargatta Candy buksiját. Erzsébet köztudottan hatalmas corgi rajongó, élete során több mint harminc kutyája volt.
Paraméterek Szerző Solomon, Andrew Cím Alma a fájától Alcím Különleges igényű gyerekek Kiadó Libri Kiadó Kiadás éve 2017 Terjedelem 973 oldal Formátum A/5, ragasztókötött ISBN 978 963 310 671 6 Ár: 5. 999 Ft Kedvezmény: 10% Az Alma a fájától őszinte, felkavaró könyv, amely a tradicionális értelemben vett család fogalmát gondolja újra, miközben nem hallgatja el a különbözőség árnyoldalait sem. Az utóbbiak ellenére mégis minden egyes sorából sugárzik az elköteleződés, a tolerancia, az elfogadás és a szeretet. Nem esik messze az alma a fájától jelentése. Leírás Az alma nem esik messze a fájától – tartja a mondás –, de mi van akkor, ha ez mégsem igaz? Andrew Solomon egy évtizeden keresztül írta korszakalkotó művét, amely olyan szülőkről és gyermekeikről szól, akik különböznek az átlagtól. A több mint háromszáz meginterjúvolt család között akad, amelyik a siketséggel, más a Down-szindróma vagy az autizmus kihívásaival szembesül; de csodagyerek is felbukkan a könyv szereplői között, ahogyan olyan is, aki erőszakban fogant, vagy idővel ráébredt, hogy nem a biológiai neméhez tartozik.
Az Alma a fájától őszinte, felkavaró könyv, amely a tradicionális értelemben vett család fogalmát gondolja újra, miközben nem hallgatja el a különbözőség árnyoldalait sem. Az utóbbiak ellenére mégis minden egyes sorából sugárzik az elköteleződés, a tolerancia, az elfogadás és a szeretet.
Nos, bármilyen furcsa, a térkép nagyjából a tudomány álláspontját tükrözi. Igaz, e szavakat finn-volgainak is be lehetne sorolni, mivel lehetséges, hogy a mordvin (u)maŕ 'alma' szóval azonos eredetűek. Amennyiben a szó ilyen régi korra visszavezethető, elképzelhető az indoiráni kölcsönzés is. Ha a mordvin alakkal nem függ össze, akkor ez a kölcsönzés valószínűtlenebb – ugyanakkor persze nem zárható ki, hogy egy korai indoiráni jövevényszó véletlenül a balti-finn nyelvekben maradt fenn, míg a többi finn-volgai (finn-permi? finnugor? uráli? Alma a fájától - Kis Bálint napok - YouTube. ) nyelvből kiveszett. Csak éppen erre nem lesz semmilyen bizonyítékunk. Elek azt is megjegyzi, hogy a bevezető mondat is "megér egy misét". Lássuk, miért! A magyar nyelv eléggé elszigetelt Európában, annak ellenére, hogy az uráli nyelvcsalád tagja - legalábbis ez van a köztudatban. Ezekre a térképekre nézve azonban ennél ellentmondásosabb kép bontakozik ki. A fő kérdés az, hogy mit tekintünk elszigeteltségnek. Földrajzi értelemben a magyar mindenképpen elszigetelt, hiszen rokonaitól távol beszélik.