Itt lehet megnézni Tóth Andi és Andrei Mangra produkcióját: Borítókép: Andrei Mangra és Tóth Andi / (screenshot)
Tóth Andi 10 éve a Piruett oktatója, jelenleg a püspökladányi óvodás és iskolás csoportokat vezeti. Milye n sportmúlttal rendelkezel? Ameddig csak vissza tudok emlékezni, az életemnek mindig része volt a tánc és remélem, hogy mindig is az lesz. Hatévesen Vollay Enikőnél kezdtem tornázni, később kerültem csak a Piruettbe. A versenyzői pályafutásomat már itt fejeztem be 2010-ben, ekkor részesültem Érdemes Sporttáncos kitüntetésben a felnőtt csoporttal. Hogyan lettél versenyzőből edző? Amikor abbahagytam a versenyzést, Kitty felkért, hogy foglalkozzak ovisokkal. Bár tudatosan sosem készültem rá, mégis abszolút szerelemmé vált számomra a tánctanítás. Szeretem a gyerekeket, szeretek nyüzsögni, ötletelni, kreatívkodni, táncokon, koreográfiákon agyalok napközben is. Ha beugrik egy ötlet, alig várom, hogy kipróbálhassam a teremben. Diótörő – Egerek és Katonák Mi a legjobb dolog a tánctanításban? A tanítványok pozitív visszajelzése mindig jólesik! Annak örülök a legjobban, ha a gyerekek szeretik az órákat és jól érzik magukat, és akkor vagyok a legszomorúbb, amikor nem tetszik nekik.
Sajnos ez is benne van a pakliban, ez hagyja bennem a legmélyebb nyomokat, de igyekszem folyamatosan fejlődni. Mennyire kapsz szabad kezet a tanításban? A módszerem alapja az, amit Kittytől tanultam. Megpróbáltam minél több dolgot magamba szívni abból, ahogy ő foglalkozott velünk, a tanmenetét, a gondolkodását, ugyanakkor számos más hatás is ért az életemben: a sok kurzus, workshop, amin részt vettem, nyilván formálja a saját tanítási stílusomat. És mi a helyzet a koreográfiákkal? A tanév során általában kapunk egy témát, de annak a kidolgozása már a mi feladatunk: a koreográfia és a zeneválasztás is ránk van bízva. Egyik legkedvesebb darabom az Ariel volt, ezt 2017-ben az első gálánkon adtuk elő és nagy sikere volt mind a táncosok, mind a nézők körében. Ariel – Ficánka tánca A Piruett Tánc Stúdió sorra nyeri a hazai és nemzetközi versenyeket. Szerinted mi a siker titka? Érződik, hogy Kitty éjt-nappallá téve az egyesületért dolgozik, mindent kitalál és eltervez évekre előre, mindig van valami a fejében és ez viszi előre az egyesületet.
A FÉRJ Ilyet még nem is hallottam. AZ ASSZONYKA Akkor megmagyarázom. Befúj a szél a lépcsőházból, az forgatja ezt a ragadós micsodát. Megnyugodtál? A FÉRJ Hogy nyugodnék meg, amikor már hasig vagyok ebben a ragacsban! AZ ASSZONYKA Te csak fújod a magadét! Húsz perc múlva hét. Már csak taxival érünk az Operába. A FÉRJ Semmibe veszed az élet realitásait? AZ ASSZONYKA Azt mondtuk, hogy ez a házasság nem olyan lesz, mint a többi. Örkény István: Egyperces novellák -. Mi nem fogunk kifogyni a szóból, elfásulni, veszekedni, elválni. Én még nagyokat akarok nevetni, és három gyereket akarok, és zenei iskolába akarom őket íratni. A FÉRJ Már a szájamig ér. AZ ASSZONYKA Légy szíves, telefonálj taxiért. Örkény István: Nászutasok a légypapíron Ö. I. : Egyperces novellák, Palatinus, 2008, 512–514.
Ez az egy perces utal a két embertípusra: művelt, kulturált és az erőszakos, gyilkos. Az elbeszélés nemcsak két konkrét személy ellentétét fejezi ki, hanem rajtuk keresztül a német kultúra és a német barbárság kettősségét is. A monogram K. Havas Géza kritikus, újságíró nevét rejti, aki koncentrációs táborban halt meg. Nászutasok a légypapíron Műfaja: példázat Egy átváltozásról szól, ugyanúgy, mint Kafka műveiben. Örkény is meghagyja a valóság és a fantasztikum világát, vagyis az emberi és az állati szférát, melyeket folyton egymásba játszik. Az elbeszélői közlésből megtudjuk az alaphelyzetet: nászutasok nászút nélkül. Nászutasok a légypapíron - Örkény István - Régikönyvek webáruház. Ezután párbeszédet kapunk; drámaivá válik a szituáció. A légypapír és a mézeshetek közt egy közös vonást találhatunk: mind a légypapír, mind a méz ragad – szimbolikusan értelmezve mindezt a hétköznapok szürkeségére, unalmasságára gondolhatunk, amelyen a férj nem akar változtatni beletörődik tehát a groteszk valóságba.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Az olvasó az élet legédesebb titkával, a játékkal fog találkozni... sokszor a nevetéssel is, vagy inkább a nevetést megelőző ráismeréssel: Lám-lám, mennyi furcsa bolondság van e világon, ez emberekben, mennyi olyasmi, ami előtt gyanútlanul megyünk el nap nap után... "Az ember, ha mégoly biztosan áll is a lábán, mihelyt egyet lép, reszkírozza a hasraesést" - mondja bevezetőjében az író. A groteszk a főhőse e kötetnek, a hasra esett valóság, mely azonban korántsem ingerel mindig kacagásra. Mert kivetkőzve midnen emberi formájából, olykor felismerhetetlen szörnyeteggé duzzad, ilyenkor azért kell fejére állítani, a hasra feketetni, hogy megközelíthessük, szemügyre vehessük, s végül is - egy jó nagyot lélegezve - elbánjunk vele. Örkény István: Nászutasok a légypapíron. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A világ elbírhatatlan ellentmondásait, a kimondhatatlant jelenítik meg, így világszemléletet is jelent a groteszk. Az előre megtervezett dolgok automatizmusát leplezik le, rámutatnak a kommunikáció képtelenségére is. Emellett olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi világára jellemző, hogy minden másképp, vagy inkább fordítva történik, mint a valóságban. Egy művet groteszkké nem a felhasznált elemek, hanem ezek társítása, szerkezetbe foglalása tesz. Ezek egy világot alkotnak, melyben minden lehetséges; reális és irreális elvesztik jelentésüket, egymásba folynak, a valóság rendjét mindenestül felforgatják. Mindezt egy mindenre kiterjedő, kozmikus csalódás ihleti, amikor is a művész tökéletesen hamisnak találja, elveti a fennálló értékrendszert, de helyébe nem tud egy másikat, egy megfelelőt állítani. Meghatározó jelentőséghez jutott Jonathan Swift és E. A. Poe műveiben is, a huszadik században szívesen él vele Franz Kafka, Weöres Sándor és Örkény István. A groteszk a színjátékok történetében is fontos szerepet játszott: az ókori görög szatírjátékoktól kezdve a középkori vásári komédiákon, a commedia dell'arte darabjain át a romantikus és végül az abszurd drámában egyaránt jelentős, sokszor legfőbb eszköze az ábrázolásnak.
Örkény István és a groteszk A magyar irodalom kiemelkedő alkotója, az egyperces novella fogalom megalkotója. Groteszk látásmódja miatt vált híressé. Saját írás, ezért másolni tilos! 1912. április 5-én Budapesten született, jómódú polgárcsalád fia. 1930-ban a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, és - apja óhajára - beiratkozott a műegyetem vegyészmérnöki karára. Mivel termodinamikából megbukott, 1932-től gyógyszerészhallgatóként folytatta tanulmányait, 1934-ben kapott diplomát. 1941-ben megjelent első novelláskötete a Tengertánc. 1940-ben, a kirobbanó világháború hírére hazatért, ismét beiratkozott a műegyetemre, 1941-ben kapott diplomát. 1942 áprilisában vonultatták be katonának, májusban indult a 2. Magyar Hadsereg katonájaként a doni frontra. 1943-ban hadifogságba esett. Csak 1946 karácsonyán térhetett haza. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja. A forradalomban való részvétele miatt 1958-63-ban nem publikálhatott; ez idő alatt - hasznát véve diplomájának - az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár orvostudományi osztályán mérnöki beosztásban dolgozott.