Ural-hegység, más néven az Ural, Orosz Uralskie gory vagy Urál, Oroszország nyugat-középső részén robusztus gerincet képező hegylánc és az Európa és a hagyományos fiziográfiai határ túlnyomó része Ázsia. Az Ural folyó déli kanyarulatától kb. 1500 km-t (2500 km) nyújtva az alacsony, erősen erodált Pay-Khoy gerincig, amely egy 250 mérföldes (400 km) ujjnyúlványt képez az Ural északi csúcsáig., a hegyek alkotják - az uráli orogén öv legnagyobb része, amely 2100 mérföldre (3500 km) húzódik a Aral-tenger Novaja Zemlya legészakibb csúcsáig. Ural hegység térkép. az orrpórák az egyetlen növények, amelyek: Az Urál-hegység. Encyclopædia Britannica, Inc. A Mughalzhar-dombság, amely önmagában az uráli orogén öv része, széles, nyílhegy alakú déli kiterjesztés Északnyugat-Kazahsztánban, amely megosztottságot jelent a Caspian és Aral-medencék. Az Urál észak – déli iránya viszonylag keskeny, szélessége körülbelül 20–90 mérföld (32–145 km) között változik, de átvágja az eurázsiai szárazföld hatalmas szélességi tájegységeit, a sarkvidéki hulladéktól kezdve a féloldatig.
A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát. A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre. Források Szerkesztés Európa kialakulása [ halott link] Térkép (oroszul) Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 336, 340. o.. Természet: OROSZ VADONBAN - AZ URÁL HEGYSÉG. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
Sok tó van, különösen a Déli és a Közép-Urál keleti lejtőjén. A legnagyobbak az Uvildy, Itkul, Turgoyak és Tavatuy. A nyugati lejtőn sok kis karszt tó található. A sarki Urálban tavak jégvölgyekben fordulnak elő, közülük a legmélyebb a Bolsoj Sucsjut-tó, 136 méter mélyen. A gyógyiszap számos tóban, például Moltajevóban gyakori, gyógyfürdőket és szanatóriumokat hoztak létre.
Az Urál szintén egy fejlett ipari komplexum része, amely szorosan kötődik az ásványi anyagokban gazdag szibériai régióhoz, és a történelem mélyére nyúló gyökerekkel rendelkező népek otthona. Ural-hegység Ural-hegység, Oroszország nyugat-középső része. ugraland Moszkvából, Oroszországból Fizikai jellemzők Fiziográfia Az Urál öt részre oszlik. A legészakibb sarki Urál az északkeleten fekvő Konstantinov Kamen hegytől 400 mérföldre (400 km) húzódik délkeleten a Khulga folyóig; a legtöbb hegy 3300-3600 lábra (1000-1100 méter) emelkedik a tengerszint felett, bár a legmagasabb csúcs, a Payer-hegy eléri a 4829 lábat (1472 méter). A következő szakasz, a Nether-Polar Urals több mint 225 mérföldre (225 km) déli irányban, a Shchugor folyóig tart. Ural-hegység | Elhelyezkedés, térkép, legmagasabb csúcs és tények - Földrajz És Utazás. Ez a szakasz az egész tartomány legmagasabb csúcsait tartalmazza, beleértve a Narodnaja-hegyet (1817 méter [6217 láb]) és a Karpinszk-hegyet (1878 méter [6161 láb]). Ez az első két szakasz tipikusan alpesi, gleccserekkel van tele és erősen örökfagy jellemzi.
A Déli-Urál legmagasabb csúcsai: a Jaman-tau (1640 m) és az Iremel (1582 m). A hegyvonulatok északon a legmagasabbak (1200–1600 m) és északkelet–délnyugat irányúak, majd az Inzer folyó völgyétől a Belaja völgyéig általában dél felé futnak. A Belajától délre a hegyek egyre alacsonyabbak és a Zalairi-platóban folytatódnak, de még itt is előfordulnak 600 m fölé emelkedő csúcsok. A hegylánc déli "vége", az azonos nevű folyó völgyét ölelő Guberljai-hegység érintkezik a még délebbre, Kazahsztánban fekvő Mugodzsarral. Urál_(hegység) : definition of Urál_(hegység) and synonyms of Urál_(hegység) (Hungarian). A Déli-Ural magasabb központi része óidei kvarcitból, mészkőből és kristályos palából épül fel. A nagyjából párhuzamosan futó hegyvonulatok (láncok) közül a vízválasztó a keleti és alacsonyabb Ural-tau n húzódik. Ennek legmagasabb csúcsa az Arvjak-rjaz (1068 m, Beloreck várostól délre). Nyugaton és északnyugaton a hegyeket a karbon mészkőből álló, erősen karsztos Ufai-plató (fennsík) váltja fel, melynek több mint 250 km hosszú vonulata a Középső-Urálba is átér. A hegyvidéket keleten a kiterjedtebb és dombsággá alacsonyodó, majd mocsaras sík vidékbe átmenő Urálontúli-plató keretezi.
Érvényesíthető-e a minimum járulékalap után családi járulékkedvezmény? A járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Mi után kell fizetni szociális hozzájárulási adót? A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdésének rendelkezése szerint a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. E szabályra tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben a társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni, akkor a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adót is a járulékfizetési alsó határ után köteles megállapítani és megfizetni. (Adópraxis Szerkesztőség) Lezárva: 2020. szeptember 10.
A minimum járulékalap bevezetéséről A felkészülési idő derekánál járunk a 2020. júliusában hatályba lépő, új társadalombiztosítási előírások vonatkozásában. Július 1-től egy nagyon fontos változás lép hatályba (persze ezúttal sem sikerült mindent a szándékoknak megfelelően megfogalmazni a jogalkotóknak! ) Ez a minimum járulékalap bevezetése a részmunkaidős munkavállalók vonatkozásában. A változás lényege, hogy egy részmunkaidőben munkát vállaló esetében figyelni kell tehát arra, hogy a járulékfizetési kötelezettség legalább a minimálbér harminc százalékának harmincad része után fennáll naponta, az lesz a járulékalap. Ebből adódóan, ha egy munkavállaló heti mondjuk 5 órában, 48 300 Ft alatt keres – ami nem ördögtől való –, akkor kénytelen lesz a szabályozás alapján a járulékait megfinanszírozni, a foglalkoztató csak előlegezni köteles a biztosított helyett a megfizetendő összeget. Nagyon fontos azt kiemelni, hogy a biztosítási jogviszonya a munkavállalónak magával a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésével létrejön, a változás pusztán a járulékfizetési minimumot állapítja meg.
Ebben az esetben a bejelentés megtörténik, de a járulékalap a minimálbér töredéke. A másik eljárás amikor kicsit életszerűbben de a valóságot mellőzve kevés óra és kevés bérrel történik a bejelentés ezáltal a társadalom hozzájárulás is kisebb összeget képez. A Munkaügyi Fórumon nem szeretnénk részletekbe menően ismertetni ezeket az eljárásokat inkább összefoglalva azt mondhatjuk ez a foglalkoztatás szürke zónája, amellyel az a gond, hogy kevés összeg folyik be a társadalombiztosításba. A minimális összege Az életbe lépő törvény alapján a minimális járulékalap a keresett bértől óraszámtól függetlenül minimum el kell érje a hatályos minimálbér 30%-át. Ez 2020-ban minimum 48. 300 Ft. Természetesen, ha többet keres ás dolgozik akkor annak megfelelően növekszik a járulékalap. Erre figyelj A Munkaügyi Fórumon részletesebb szakmai anyaggal is készülünk amint a törvényt és annak alkalmazását pontosítják de addig is, ha valakit júliusban foglalkoztatsz akkor részmunkaidős foglalkoztatás esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) lesz.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében bevezetésre került egy minimum havi járulékalap, a minimálbér 30 százaléka (2020-ban 48. 300 forint), mely után meg kell fizetni a 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulékot. Abban az esetben, ha a dolgozó munkabére nem éri el ezt a járulékfizetési alsó határt, a "hiányt" a munkáltató kötelezettsége pótolni. A munkáltatóknak első alkalommal az október 12-éig benyújtandó 2008-as bevallásban kell a járulékkülönbözet teljesítéséről gondoskodni. Mire érdemes figyelni? A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat, melyekben a biztosítási kötelezettség nem állt fenn (ideértve azokat, melyeken a munkaviszony még nem, vagy már nem állt fenn, illetve ideértve a biztosítási jogviszony szünetelését is), valamint azokat melyeken a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesült, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vett igénybe.
Ezekben az esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Mindezeken kívül egy mentesítő szabályra is tekintettel kell lenni, miszerint a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, továbbá a nappali tagozaton tanulók és hallgatók esetében. Fontos, hogy bár utóbbi felsorolás nem tartalmazza nevesítetten a csecsemőgondozási díjat – annak folyósítása alatt ugyanis a munkavállaló nem végezhet munkát –, ettől függetlenül álláspontunk szerint, fennálló munkaviszonya és folyamatos biztosítotti jogviszonya ellenére sem kell rá ezen időszakban a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést alkalmaznia a foglalkoztatónak. 2020-09-28
A másik ok pedig az, hogy munkáltató minden hónapban kötelezően kell leadjon úgynevezett 08-as bevallást, amelyben kifizetéstől függetlenül 0 Ft nem szerepelhet. Bővebben az Adózási rend törvényben (2017. évi CL. törvényaz adózás rendjéről *) Technikailag 1 Ft-t lehet bevallani de az meg a minimálbér miatt szabálytalan. Sőt, át kell gondolni azon ügyvezetők bérezését is akik valóban több cégnél végeznek 1-2 órás operatív munkát ami gyakori jelenség egyes iparágakban. Ami biztos adózási szempontból a 350 Ft-os fizetéssel rendelkező cégvezetők kora lealkonyul. Hogyan készülj Ha részmunkaidőben foglakoztatsz kisebb munkákra (takarítás, fordítás, adminisztráció… stb) akkor munkáltatóként most célszerű a költségvetésedet úgy tervezni, hogy hozzáteszel a bérezéshez vagy megfinanszírozod ezt pluszban hiszen a munkaerő piacon elég életszerűtlen, hogy valaki elvállaljon egy munkát 926 Ft-ért. Magyarán a bérköltséged ezekben az esetekben növekedni fog. A gyakorlati alkalmazásról hamarosan még beszámolunk itt a honlapon addig tedd fel kérdésedet a Fórumba: M. Mór