A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád fekszik. Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a D una, keletről a Nógr ádi-medence határolja. Földrajzi szempontból Magyarország egyik középtájának minősül az Északi-középhegységen mint nagytájon belül. Kistájai Központi-Börzsöny, Börzsönyi-kismedencék, Börzsönyi-peremhegység. Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. Legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben. A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. Körpanoráma a Börzsöny tetején. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban. Az emberek már évezredekkel ezelőtt letelepedtek a hegységben, a jelenlétüket a mai napig több emlék őrzi, ugyanis számos vár található a környéken, például Drégelyvár, Hont vára, Ipolydamásdi vár.
Forrás: Pénzes Gyöngyvér Szinte mindig több tucat emberrel lehet összefutni itt, most talán még többen is élvezték velünk együtt a telet és a kilátást. De mindenképpen megéri felkapaszkodni az eredetileg geodéziai mérőtoronyként funkcionáló, 22, 6 méter magas épület belsejében kanyargó lépcsősoron a jéggel borított tetőkilátóig, ahol szinte mindig erős szelek fújdogálnak. Csóványos jelenleg az egyik legforgalmasabb túracsomópont a Börzsönyben (Kattintson a képre a galériáért! ) Forrás: Pénzes Gyöngyvér Mi is körbefotóztuk a kilátást, majd lesurrantunk, és egy gyors ebéd után kitaláltuk, hogy a piros háromszöggel jelzett úton indulunk meg lefelé. Börzsöny legmagasabb pont a mousson. Azt reméltük, hogy azon talán azon nem lesznek annyian – így is lett. Gyorsan, szinte másfél óra alatt visszaértünk. Az út elején élveztük a könnyed járást a hóban, kicsit lejjebb viszont egy-két jegesebb, meredek ösvényen négykézláb ereszkedtünk vissza a völgyben futó, bővizű Rózsás-patak partjára, amelyen útközben jó párszor át kellett még kelnünk.
Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010.
Igazunk van? A barlang előtt állva a lábad előtt hever a csendben kanyargó Duna! Fotó: Remete-barlang 3. Vaskapu-hegy A Vaskapu az egyik legnépszerűbb kirándulóhely Esztergom környékén. A kilátás gyönyörű, ráadásul a Dunakanyar panoráma karnyújtásnyira van, akár autóval, akár gyalogosan mászod meg a hegyet. Pilisjárók: Kirándulások a Pilis hegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. A hegyről belátni egész Esztergomot, látszik a Mária Valéria híd, a Bazilika és a szemben fekvő Párkány is. Fotó: Horváth Dávid 4. Hegyes-tető A Hegyes-tető, és a Julianus-kilátó télen-nyáron tárt karokkal, na és persze elképesztő kilátással vár. Megközelítheted Zebegény, Nagymaros és Törökmező felől, kisebb gyerekkel, kutyával és fényképezőgéppel is, mindenképpen jó döntés lesz! 5. Pilis-tető A 756 méter magas Pilis-tetőn áll a több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amelynek a tetőszintjéről még a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is látható. A közelben érdemes felkeresni a Zsivány-sziklákat, és a Pilisszentkereszti szurdokot is, vagy felfedezheted a környéken található barlangokat és kolostorromokat.
Ez a felosztás kezdetben elsősorban Európára vonatkozik, a 19. századra azonban már a többi földrész europaizálódó területeire is érvényes. A jelenkor művészete is ide tartozik. Manierizmus Barokk Régence stílus Rokokó Copf stílus Klasszicizmus Empire Romantika Biedermeier Realizmus Historizmus Eklektika Akadémizmus Klasszikus modernség Szimbolizmus Naturalizmus Impresszionizmus Posztimpresszionizmus Szecesszió A 20. század művészete avantgárd art déco neoklasszicizmus kortárs művészet Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Képzőművészeti szakirodalom Erdélyben Források [ szerkesztés] E. H. Gombrich: A művészet története. Szerk. Kézdy Beatrix. Művészettörténeti korszakok – Wikipédia. Budapest: Glória Kiadó, 2002. 688 p. ISBN 963-9283-64-9
A művészettörténeti korszakok vizsgálata a képzőművészet történetének, összefüggéseinek feltárását segíti, a topográfiai jellegű művészettörténet-írás mellett (lásd: Művészettörténet országok szerint). A 19. század végétől a művészettörténészek az európai középkorhoz és újkorhoz különböző korstílusokat is társítottak. E korstílusoknak megfelelően újabb művészettörténeti alkorszakok, úgynevezett stílustörténeti korszakok váltak elkülöníthetővé (például a manierizmus). A kortárs művészettörténet már nem a stílusfogalom alapján vizsgálódik, de a stílustörténeti korszakok még mindig célszerűek és hasznosak, annak ellenére is, hogy Ernst Gombrich A művészet története című munkájában rámutatott, a fejlődés folyamatos, nincsenek olyan nagy különbségek, mint azt korábban gondolták (pl. Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - antikvarium.hu. a középkor teljes igénnyel az ókori művészet folytatása). Az alábbiakban az őskori, ókori, keleti és középkori művészetet régiók, illetve az időben egymással párhuzamos önálló kultúrák szerint csoportosítjuk. Az újkort ugyanakkor az egyes stílustörténeti korszakok szerint tagoljuk.
században 206 A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon 220 A reformkor fő kérdései és országgyűlései Magyarországon 227 Törvényes forradalom, kikényszerített szabadságharc 233 Neoabszolutizmus és kiegyezés 246 A moden polgári Magyarország születése. A dualizmus 248 A Monarchia felbomlása és a forradalmak 257 Az 1920-as évek konszolidációja Magyarországon 264 A magyar kül- és belpolitika az 1930-as években. Magyarország a II. világháborúban 267 A magyar társadalom 1945 utáni történetének néhány vonása 282 Névmutató 295 Fogalommutató 303 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ezeket a szavakat két környezetben használták; a megfoghatóban és a megfoghatatlanban. A tapinthatóban-megfoghatóban az "informatio" megerősíti a formát adó cselekvést. A tapinthatatlan-megfoghatatlan formában főként filozófiai környezetben fordul elő. Görög filozófiai fogalmak fordításakor, magyarázatakor jelentek meg, mint hypotyposis (személyek, jelenségek szemléletes megjelenítése), prolepsis (anticipáció, előre vetítés), eidos, idéa, (forma), morphé és typos. A középkor folyamán az "informatio" és "informo" szavakat a skolasztikusok is használták a hylomorfizmus tanainak tárgyalásakor; a dolgok formából és anyagból tevődnek össze. A forma alakítja, formálja az anyagot, az anyag megvalósítja a formát. Ez az idea szolgált fő alapelvként számos késő-középkori vallásban és tudományban. Az információ a világegyetem rendjére és szerkezetére utal; utal az anyagra is, mely az azonosságát a benne lévő forma, lényeg által nyeri el. Egy olyan élő formákkal, lényegi részekkel bíró világ része volt, mely nagyon különbözik a miénktől.