A történet hátteréről, és a vergődés legfőbb állomásairól IDE KATTINTVA olvashat!
Vártuk, reménykedtünk, elhittük. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta összefoglaló írását a La Gazzetta dello Sport olasz napilap a csúfos vb-kudarc után. Hozzáteszik, hogy a palermói éjszaka határtalan keserűséget hozott az olasz futballrajongóknak, és visszaesett a válogatott abba a szomorú valóságba, ami jellemezte éveken át a csapatot a tavalyi kontinenstornát megelőzően. Roberto Mancini, az olaszok trénere pályafutása legmélyebb pontjáról beszélt a kiesést követően. Tavaly júliusban karrierem legcsodálatosabb pillanatát éltem át, amikor megnyertük a kontinenstornát. Jelenleg életem legnagyobb csalódását élem meg. Kerékpár: Kettős olasz győzelem a vb-n | edzesonline.hu. Ilyen a futball, néha hihetetlen dolgok történnek a pályán. Úgy gondolom, felesleges elemezni a meccset, mert ezt akárhogyan nézzük, nincs magyarázat a vereségre – értékelt Mancini a Gazzetta hasábjain. Az 57 éves szakember hozzátette, a jövőjéről egyelőre még nem tud dönteni, fogalma sincs, hogy fognak alakulni a dolgok, azonban azt biztosan tudja, hogy a kudarc ellenére kiváló játékosok alkotják az olasz nemzeti csapatot, akiket rendkívül sajnál, mivel nem azt érdemlik, hogy televízión keresztül kövessék a világbajnokságot.
2021. július 12. - 00:17 Frissítve! - 2021. - 00:23 Az olasz jobboldal vezére már fel is töltötte az ünneplést, miután tizenegyesekkel megnyerték az Európa-bajnokságot. Igen, igen, igen, igen, igen, igen, igen, igen, igen, igen, igen,
"Mi leszel, ha nagy leszel? " – "Apám k*rváit fogom futtatni, tanár úr! " Számos iskola szinte háborús övezetté válik. A cigány fiatalok többsége soha életében nem hallotta a családjában azt a szót, hogy "nem" vagy "nem lehet". A liberális jogvédők, szociális munkások pedig csak adják alájuk a lovat. Ezek a törvényen kívül élő kis "szilaj csikók" egy kis herbállal meg "ginával" feltöltekezve bemennek a suliba, ahol a kiégett, leharcolt, 180 nettóért keccsölő pedagógus próbálja megfegyelmezni őket. Nem nyomoz az ügyészség Orbán Viktor ellen a gyöngyöspatai romákkal kapcsolatos kijelentései miatt – adták hírül a balliberális hírportálok a minap. Hetek óta megy a hiszti, a hangulatkeltés, hogy a cigányokat másodrendű állampolgárokként kezelik ebben az országban. Nem elég, hogy a fehér, keresztény, heteroszexuális képződmények szegregálják őket, most még az emiatt megítélt kártérítést sem akarják nekik kifizetni. György Péter liberális esztéta az ATV-ben elcsukló hangon értekezett arról, hogy rettenetes világ épül Magyarországon, ahol a romák már nem számítanak ugyanolyan rendű és rangú embereknek, mint a magyarok.
Az élet pedig mondhatni elsodort. Tanultam, dolgoztam és szerencsére kipróbálhattam olyan munkákat is, amelyekről azt gondoltam gyerekként, hogy milyen szuperek. Ám amikor ott találtam magam az izgalmas vagy éppen felelősségteljes munkakörben és belevetettem magam, rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem ilyennek képzeltem. Ami eleinte izgalmasnak tűnt, az később fárasztóvá vált, a felelősség pedig ólomsúlyként nyomta a vállamat. Valahogy úgy éreztem magam, mint akit becsaptak, pedig senki nem ígért nekem semmit. Sokáig tartott, amíg megtaláltam a magam útját, s nem tudom, néhány év múlva nem érzem-e majd megint úgy, hogy elég volt abból, amit éppen csinálok. Mi leszel, ha nagy leszel? – visszhangzik a fejemben a kérdés. Nem tudom... - felelem őszintén, csak úgy magamnak. Pedig már felnőttem. Voltam ez is, az is. Szerettem is, aztán mégsem. Azt gondolom, nehéz megtalálni azt a munkát, amely egy életen át elégedetté tehet minket. Mert az már nem munka, hanem hivatás, de hivatást találni nem lehet minden bozótban.
Sokuknak meg sem fordul a fejében, hogy talán nem azt kellene csinálnom, amit az Apám vagy a bátyáim. Ahhoz azonban, hogy a cigány fiatalok ezt felismerjék, több kell, mint a duma a jogokról, az egyenlőségről és a szabadságról. Ehhez nevelés kell, plusz meg kell ismerni őket és a körülményeiket, adott esetben köztük kell élni. Le kell ülni velük és elfogadni, ha megkínálják az embert étellel, itallal ott, a büdös putriban. És szeretni kell őket, mert nagyon szerethetőek! Ahogyan tudnak lelkesedni dolgokért, sokszor sokkalta jobban, mint a magyarok. Ők nagyon tudnak élni és szeretni, szívből égni a hozzájuk közelállókért, legyen szó cigányról vagy magyarról. Az viszont nem szeretet, hogy hozzájuk vágunk különböző segélyszállítmányokat, tartunk egy kiselőadást a diszkriminációról, aztán, mint a vadliba, húzunk vissza Pestre vagy a jól fűtött központba. Ez pont olyan, mint az a szülő, aki ajándékokkal halmozza el gyermekét, mindent megenged neki, viszont időt nem tölt vele és számon sem kér rajta semmit.
Felszereltségünk már valóban XXI. századi, hiszen elektromos beléptető rendszerük mellett bevezették az elektronikus naplót is. Így a szülő otthon, a számítógépén tudja ellenőrizni gyermeke tanulmányi előremenetét. A vezérigazgató, aki több mint húsz éve a Vöröskereszt csepeli szervezetének társadalmi elnöke, és tavalyű a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara XXI. kerületi tagcsoportjának elnökévé is megválasztották, nagyon büszke arra, hogy 2012. október 23-án a kerületei önkormányzat Csepel Örökség Díjjal ismerte el a munkájukat. Forrás: This entry was posted on 2013. február 15. péntek at 08:10 and is filed under Csepel, Gazdaság, Oktatás, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
Ennek hiányában a fantáziája szerint sokféle magyarázatot gyárthat, amelyek messze állnak a valóságtól – például: anya könyvelő=könyveket olvasgat. 🙂 Valódi élmények A gyerekeket magunkkal vinni mindenhova iszonyú fárasztó dolog. Természetesen nem is kell mindig ezt tenni. De jó, ha vannak olyan valós élményeik, amelyek során megtapasztalhatják, milyen munka rejlik az egyes foglalkozások mögött. Ehhez néha csak annyi kell, hogy mesélünk nekik arról, ami körülöttünk van. Például: Aki az úszómedence mellett üldögél, az úszómester. Ő figyel arra, hogy minden rendben menjen az uszodában, ha baleset történik, hozzá fordulhatunk. Aki a csomagot hozza nekünk egy autóval, ő a futár. Az ő munkája, hogy elszállítja mindenkihez a megfelelő küldeményt. Aki a doktor néni mellett dolgozik, ő az asszisztens. Beírja a számítógépbe az adatokat, kinyomtatja a receptet, segít a vizsgálat körüli teendőkben. Találjátok ki, melyik eszközt ki használja? Mesterségek régen és ma Beszélgethettek arról is, hogy régen milyen mesterségek voltak, amelyekből ma már kevés van, vagy egyáltalán nincsenek.
Fél meg fél az egy egész. Uram, roppant vonzó rajta!