Mifelénk, a Felsőmarosmentén, alapvetően két típusú lakodalom szokott lenni: a hagyományos, amit úgymond "házilag" szoktak megoldani, azaz otthon sütik a tésztákat (süteményeket), az ételeket pedig a rokonság illetve ismerősök segítségével szokták elő- és elkészíteni, a nagy eseményt pedig a helyi kultúrotthonban, esetleg -hatalmas vendégsereg esetén – ponyvasátorban ejtik meg. A másik típusú esküvő, ami mindinkább teret kap mostanában, az amikor a vendégsereg étteremben fogyazstja el az ünnepi menüt, illetve ott mulat. Az előkelő éttermek mellett vannak az ún. Húsvét, magyar hagyományok – miért a nyuszi tojja a színes tojást? – Infovilág. kantinok is, amik régebb valamilyen intézményi kajáldák voltak, mára viszont áttértek ilyen rendezvényszervezésre és mind külsőben, mind felszerelésben, mind pedig ételek szempontjából méltó helyet foglalnak el a "vendéglátóiparban". Talán annyi, hogy nem annyira hangulatosak, mert általában egy hatalmas nagy terem ez, de a felújításokkal most már sikerült őket eléggé széppé tenni. De végülis nem ez a lényege a mondandómnak... Szóval a teljesen hagyományos esküvővel elég sok a bajlódás, utánajárás, idegeskedés, munka, de manapság, ételek szempontjából talán csak tálalásban (mármint a kinézetében) marad vissza valamivel.
Nem tévesztendő össze a következővel: Hagyomány (jog). Nem tévesztendő össze a következővel: Szent hagyomány. Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján. A hagyományok az adott társadalom értékrendjét, világszemléletét tükrözik. A hagyományok nem mindig racionálisak, sokszor nem állják ki a tudomány próbáját. A hagyományok szerint élő társadalom a hagyományos társadalom. Magyar húsvéti hagyományok háza lucázás. Speciális értelemben a tradicionalitás névvel jelölt szellemi áramlat tradíció-felfogását jelentő kifejezés. Ekkor – a jobb elkülöníthetőség érdekében – nagybetűvel írandó (Hagyomány). Források [ szerkesztés] Hagyomány – Magyar katolikus lexikon Hagyomány – Magyar néprajzi lexikon Bokor József (szerk. ). Hagyomány, A Pallas nagy lexikona.
Abban egyebek mellett szöveghűen felidézi az MKP 1945 után kiadott "Húsvét. A feltámadás, a felszabadulás, a tavasz műsora" című, a Széchényi Könyvtárban őrzött műsorfüzetéhez mellékelt szórólapot, amelyet ünnepi használati utasításként a párt akkori országos propaganda-osztálya gyártott, és sorait a "Szabadság! " köszöntéssel zárta. Husvétvárás Székelyföldön. Néhány oldallal később viszont a szerző már a bennünket ma húsvét címén is sújtó és terjeszkedően fertőző, mind zabolátlanabb üzleti érdekekre alapozott fogyasztói járványt ostorozza. A könyv java azonban természetesen a nagyböjt, a nagyhét és a húsvét régi-új magyar történéseit, szokásait, egyházi és népi ünneplő rendjét, szimbólumait, a falusi-városi közszokásokat, hiedelmeket, tréfákat gyűjti gazdag csokorba. Nem feledkezik meg az ünnepi ételek, italok soráról sem. Kedvcsináló emlékeztetőként: már a 16. századi Sándor-kódexnek a "Mennyországban található igen szép dolgokról" szóló része kókonyának nevezi és a húsvéti szentelt ételekhez sorolja a festett tojást, amit "az emberek egymásnak küldözgetnek", s amelynek fehérjéjét Krisztus lelkéhez, sárgáját pedig Jézus istenségéhez hasonlítja.
8600 Siófok, Mártírok útja Sió és a Sió-zsilip információk A Sió csatorna A Sió csatorna a Balaton vízszint szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója, Magyarországon található. Hossza 121 km. A Balaton vizét vezeti le a Dunába Somogy, Fejér és Tolna megyén át. Városok a Sió mentén: Siófok, Simontornya és Szekszárd. A Sió csatorna története A csatorna kiépítését már a rómaiak elkezdték, célja a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt. Hajózási térképek - AUTÓSTÉRKÉPEK, VÁROSTÉRKÉPEK, TÚRISTATÉR. A Sió völgyének történetéről Galérius császár (203-311) idejében már arról számoltak be, hogy a Pelso nevű tavat 293-ban a Dunába csapolták le. A Sió-csatorna történetében nevezetes évszámok: 1811 - újra ássák a tavat szabályozó csatornát 1825 - Sárvíz-Kapos vizeinek lefolyása érdekében szabályozzák 1848 - Gróf Széchenyi István annak szükségességét látja, hogy a Balatont a Dunával összekötő Sió csatornát rendezni és szállításra alkalmassá kell tenni. A Sió most már nemcsak a Balaton vízszintszabályozó csatornája, hanem a Balaton és Duna közötti vízi közlekedés egyetlen összeköttetési lehetősége 1 863 - Az első fából készült vízleeresztő zsilip átbocsátó képessége 8-10 m3/mp volt.
A főigazgatóság tájékoztatása szerint többek között egyes szakaszokon rendezik a jobb parti depóniákat, Simontornya és Kölesd között kotrást végeznek, a felső szakaszokon mechanikailag stabilizálják a töltéskoronákat és helyre állítják a csatorna mederrézsűjét. Ismertető: A Sió vagy Sió csatorna a Duna jobb oldali mellékfolyója Magyarországon. Hossza 120, 8 km. A Balaton vízszintjének szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál; Somogy, Fejér és Tolna megyén át. Sió - Tolna megye, csatorna. A Sió Sióagárdnál torkollik a Sárvíz folyóba. Az első siófoki zsilip megépülésével állandósult a vita is. Mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió) méretei megfelelőek-e az igényeknek. A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett az elmúlt évszázadban megjelentek a turizmus igényei is. wikipédia
Mária Terézia uralkodása alatt Krieger Sámuel kamarai mérnök, akinek a Balaton első, pontos térképét köszönhetjük, – javaslatot tett a tó és mocsarai részleges lecsapolására. Terve nem csupán a tavat érintette, hanem összefüggést teremtett a Sárvíz-, Sió-, Kapos-szabályozás munkálatai között. Virág Árpád gondos kutatómunkával számbavette a 18 – 19. század Balaton térképeit. A térképtörténeti kutatásai eredményeképpen rendet teremtett az eredeti mappák és különféle célú egykorú, vagy későbbi másolataik tekintetében. A magyar reformkorban már más elképzelések születtek a Balaton hasznosítására. Folyó - Térképek. A mezőgazdaság extenzív fejlesztésével kapcsolatos földbirtokosi érdekek a Sárvíz, Kapos és legfőképp a Sió szabályozását eredményezték. Kimagasló szerepet játszott a sárvízi tervek megvalósításában Beszédes József, a Sárvízi Csatorna Társulat igazgató főmérnöke, aki az 1827. évi XXXIII. tc. alapján vetett papírra elképzeléseket az érintett folyók és a Balaton vízviszonyainak rendezésére. A 19. század közepétől ismét új, addig számításba sem vett előnyöket kínált a tó a partjait felkereső utazóknak és kikapcsolódni vágyó helybéli társaiknak.
Az 1863. október 24-én átadott, Cathry Szaléz Ferenc által épített Sió-zsilip, döntő szerepet játszik a Balaton vízszintjének szabályozásában. 1891 - A zsilipet falazott kivitelben készítik el és teljesítménye 50 m3/mp-et eléri 1908 - A csatorna bővítésére kerül sor, mely csak 1936-ban fejeződik be 1941 - Sor kerül a meder bővítési munkáira, de a II. világháború miatt a munkák leállnak 1947. szeptember 22. - A munkák befejezésre kerültek és ekkor került sor az első hajó vízre eresztésére a Balatonon. A hajózsilip 1200 tonnás uszályok, és hasonló mérető hajók átbocsátására alkalmas. Mérete: 83, 5 m hosszú 12 méter széles. A vízlépcső 2, 5 m szintkülönbséget képes biztosítani a Sió és a Balaton között. Forrás: Kép forrása Wikipédia, szerzője Antissimo Fizetett hirdetés Kapcsolódó Kikötő - hajóállomás A siófoki kikötőben megforduló számos hajó között megtalálhatjuk a XIX. század nyolcv...... Még több Látnivaló Siófokon Jókai park Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja. 2006-ban átadott 4, 6 hektáros, eredeti tervek a... Krúdy-villa A siófoki Mártírok útján a kikötőhöz közel található az a villa, amelyben neves ír Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Fizetett hirdetés Térkép Közeli Programok Közeli Étel & Ital Közeli Szállás Közeli Shopping Szállás a közelben 1 Jókai Villa Siófok Jókai Villa Elegancia, Stílus, Balaton... Ahol a múlt és a jelen találkozik!
Megtekintés nagyobb méretben Segítség: A térkép mozgatása és nagyítása a bal felső sarokban lévő gombokkal (vagy egérrel megfogva, illetve görgővel) lehetséges. A jobb felső sarokban lévő gombokkal a nézetet lehet váltani (térkép, műholdkép, domborzati kép).
12. 01. ) ↑ "A klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra" című projekt - Országos Vízügyi Főigazgatóság Források [ szerkesztés] A Pallas nagy lexikona Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene. Eger, 1998. Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története 1055-2005, Közdok, 2005, ISBN 9632291654 Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfiája. Budapest, 1918. Dr. Nagy Sándor Alex: Hidroökológia, További információk [ szerkesztés] Vízállások a Balatonon 1999–2002 Sió – Csatorna Vajda Tamás: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához; Online: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához, Franz Entz: Das Siógebiet. Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn.