De, ha a Kürtgyarmat szót felbontjuk, akkor két szót kapunk: Kürt és Gyarmat. E lehetőséget támogatja a nyolc fejedelmi személy is: Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas Huba és Töhötöm. E két nemzet két kis, vagy két csonka lehetett, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben teljes jogú tagok voltak. Nemzeti címerünk jobb felén tehát ennek emléke lett megörökítve, melyet az Árpád-sávos zászló is igazol. Bakay Kornél tanár úr szerint a piros szín az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom megosztott volt. " A "Bizánci" kereszt meg nem is teljesen bizánci. "A kettős kereszt időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A kettős kereszt megtalálható az ősi képírásokban, mint a főember, főpap, uralkodó, istenség jele. Az Alsótatárlakán talált korong alakú cserép bal alsó negyedében is látható, mely korát hétezer évre becsülik. " A többivel sem kellene butítani jobban a népet, főleg nem azzal, hogy ki vett át mit és kitől. A címer aláírásánál meg a Magyar Köztársaság sem teljesen korrekt, mióta nem az a hivatalos megnevezése az országnak.
Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása. Fotó: MTI (archív, illusztráció) A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, mely szerint "az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja". Az indoklás kifejtette, hogy a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.
Ez az úgynevezett kiscímer, a középcímer a magyar korona országainak egyesített címere, a nagycímer pedig a valaha magyar birtokban volt területek címereit egyesíti. A korona nélküli címert először a Rákóczi-szabadságharc idején alkalmazták, majd az 1848-49-es forradalomban használták újra. A korona levétele azt jelképezte, hogy nem ismerik el a Habsburg királyok hatalmát, az úgynevezett Kossuth-címert az 1849-es trónfosztás után tették hivatalossá. E címer alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett a tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. A szabadságharc leverése után azt a címert kellett használni, amelynek hátterét az osztrák sas alkotta, a koronás címert az 1867-es kiegyezés után helyezték vissza jogaiba. Az 1918-as forradalom ismét a Kossuth-címert választotta, a tanácsköztársaság ezt is eltörölte, és inkább a vörös csillagot használta. A két világháború közötti időszakban megint a Szent Koronával díszített változat volt érvényben. 1946. február 1-jétől, a köztársaság kikiáltásától a korona nélküli Kossuth-címer lett a nemzeti szimbólum, de csak három évre.
2018. július 3. 08:35 MTI 28 éve, 1990. július 3-án az Országgyűlés hosszú vita után úgy döntött, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer legyen. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény átvette a rendelkezést, amely szerint Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. A címer bizonyos szabályok szerint, meghatározott színekből és alakokból megszerkesztett, pajzsba foglalt állandó jelkép. A később államcímerré fejlődő magyar királyi címer első eleme a kettős kereszt volt, ezt követte a vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező. A kettős kereszt alatt a 14. századtól szerepel a hármas halom, amelynek tövéhez koronát helyeztek. A címer pajzsa fölé helyezett nyílt korona idővel zárttá alakult, és a Szent Koronával kezdték azonosítani. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három nagy hegységet - a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát -, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy nagy folyót - a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát - jelképezi.
2021. okt 8. 12:16 #Koronavírus #negyedik hullám #ötödik hullám koronavírus Fotó: Getty Images Erre kell készülnünk! Bár a negyedik hullám vélhetően a magas átoltottságnak köszönhetően már enyhébb lesz, ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem bukkanhatnak fel új mutációk. Eközben egyre biztosabb, hogy bár a delta-variánsnak nagyobb a fertőzőképessége, a vele járó tünetek kevésbé súlyosak. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora az ATV Híradójának elmondta, nálunk a negyedik hullám nem lesz olyan durva, mint Romániában, köszönhetően a 65 százalékos átoltottságnak. Ugyanakkor a virológus felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a a vírussal, az ugyanis még jó darabig velünk lehet, noha hosszú távon elképzelhető, hogy visszagyengül és egy szezonális vírussá alakul át. Addig viszont számolni kell azzal, hogy a delta-variáns után további mutációk is létrejöhetnek, tehát nagy valószínűséggel nem a negyedik lesz az utolsó fertőzési hullám. – Ameddig a vírus körforgásban van, amíg a vírus replikálódik, addig mutációk voltak vannak és lesznek is.
Fellázadtak a háziorvosok, új eljárásrend jön Új eljárásrend érkezik, amely szerint háziorvosok dönthetik el, mikor szükséges, hogy antigén gyorstesztet végezzenek Covid-gyanús betegeknél - írja az a Koronavírus Központtól kapott információ alapján. Koronavírus: felgyorsul a tesztelés itthon A koronavírusos, valamint a náthás és influenzás betegek megkülönböztetésére, továbbá a negyedik hullám megfékezése érdekében a betegekkel közvetlenül találkozó háziorvosok az eddiginél nagyobb számban is végezhetnek antigén gyorstesztet. Így a A negyedik hullám megfékezése érdekében felgyorsulnak az antigén gyorstesztelések A PCR-mintavételezést továbbra is kizárólag a mentők, illetve az erre kijelölt egészségügyi szolgálatók végzik. A háziorvosok eddig is nagy számban végeztek antigén gyorsteszteket, a feladat nem új számukra, az ehhez szüksésges gyorsteszteket és a mintavételezéshez szükséges plexi arcvédőt az OKFŐ biztosítja számukra a… Beterelik a COVID-gyanús betegeket a háziorvosokhoz? A háziorvosoknak a nem fekvőbetegek COVID mintavételét kell elvégezniük az egészségügyi szakértő szerint.
A vérben található ellenanyagok csak az egyiket jelentik, ráadásul el is tűnnek idővel. A védettség ettől függetlenül megmarad, miként a kanyaró vagy a torokgyík sem fenyegeti a beoltottakat, hiába nincs ellenanyag a szervezetben. Merkely Béla a 18 év alattiaknak is ajánlja az oltást, kismamák számára pedig két mRNS-vakcinát, a Pfizer vagy a Moderna oltóanyagát javasolja. Várakozása szerint a koronavírus idővel eltűnik, ám ősszel Magyarországon ismét terjedni fog, a korlátozásokra várhatóan az oltatlanoknak kell majd készülniük.
Közel 8 millió vakcina áll a rendelkezésre, ebből még a negyedik oltás is összejöhet, magyarázta. Augusztus végén - szeptember elején megkezdődik az iskolákban is a tömeges oltási kampány a 12 évnél idősebb gyermekek számára. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig arról beszélt, hogy ősztől újabb médiakampány indul a vakcinák mellett. Gulyás Gergely elbüszkélkedett azzal is, hogy a második negyedévben 17, 7 százalékos volt a növekedés, ez nem várt siker. Így van esély arra, hogy év végén meglegyen az 5, 5 százalék. Ez utóbbi azért fontos a kormányzat számára, mert így visszafizetik a gyermekes családoknak a 2021-ben befizetett szja egy részét. Elmondta, hogy a nyugdíjprémium is rekordmagas lehet, elérheti a 60 ezer forintot. Érdekesség még, hogy Orbán Balázs államtitkárt Orbán Viktor felemelte a Karmelita szintjére, így az egyik legjobban kitömött ún. felsőoktatási alapítvány, a Maecenas Universitas Corvinus Alapítvány kuratóriumi elnökéből politikai igazgató lesz. Kérdésre válaszolva többször is megerősítette Gulyás Gergely, hogy magyar kormány álláspontja világos, az ország érdeke az EU-tagság.