Ez bizony radír szelet... Az igazi, a hamisítatlan, gyerekkorom valutája. Ha anyukám csinált egy tepsivel, dermedés után 4 fele osztotta, nehogy veszekedés legyen - ki evett többet. Igaz, a végén az ő részüket is mi ettünk meg nővéremmel. 1 radírszelettel meg lehetett venni nővérem hallgatását vagy fordítva... jól működött a dolog. 😄 Nos egy kicsit időigényes, de nagyon megéri. Radír-szelet - Receptkereső.com. Nem mondanám diétásnak, viszont plusz 1 óra a teremben megoldja. Aki ismeri tudja, aki nem annak pedig meg kell tudnia, úgyhogy itt a recept hirdessétek! Az én radíromnak annyi, a szépséghibája, hogy vékony a legfelső réteg, mert lefolyt az aljára... valami fizika lehet a dologban, de bekómáltam a sütitől, úgyhogy nem tudok ezen agyalni legalábbis, míg el nem fogy. 😃 (Én dupla adagot csináltam. 😉) 100 perc 2 dl ízlés szerinti szörp
Ismét be a hűtőbe. A harmadik csomag zselatint is elkészítem. A fehér krém hozzávalóit is habosra keverem, beleöntöm a zselatint, majd a barna rétegre öntöm és be a hűtőbe. A piros réteget elkészítem és amikor már nem meleg, a fehér rétegre öntöm. Mikor minden réteg elkészült az egészet betetszem a hűtőbe és kb. 3-4 órát hagyom dermedni. Eddig 0 embernek tetszett ez a recept
Ha homogén, vagyis csak ellenállást, vagy reaktanciát tartalmaz az áramkör, akkor is beszélhetünk impedanciáról, mert áramkorlátozásról van szó. Impedancia Az impedancia nevezetes esetei: az ellenállás és a reaktancia. Váltakozó áramú teljesítmény. Áramkorlátozó hatás Mivel az áramkorlátozó hatás a feszültség és az áramerősség arányán kívül a fázishelyzetüket is befolyásolja, ezért az impedanciát a nagyságán kívül a fázisszögével is jellemezni kell. A fázisszög az összetevők fázismódosító hatásától függően: Az impedancia nagysága és fázisszöge – az összetevő áramköri elemekhez hasonlóan – szintén függ a frekvenciától. Az áramköri elemek eredő váltakozó áramú áramkorlátozó hatását az áramkör látszólagos ellenállásának vagy impedanciájának nevezzük.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése elektrodinamikus műszerekkel, vagy ferrodinamikus műszerekkel történik. Tartalomjegyzék 1 A mérés menete 1. 1 Háromfázisú, szimmetrikusan terhelt kétvezetékes hálózatban 1. Egyéb szerszámok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - Jófogás. 2 Háromfázisú, szimmetrikusan terhelt háromvezetékes hálózatban 1. 3 Háromfázisú, háromvezetékes hálózatban 1. 4 Háromfázisú, négyvezetékes, egyenlőtlenül terhelt hálózatban 2 A műszer ellenőrzése 3 Külső hivatkozások A mérés menete A háromfázisú teljesítmény P= U*I*cosφ. A mérés menetében alapvető eltérés van, hogy a rendszer szimmetrikusan terhelt, vagy aszimmetrikus. Háromfázisú, szimmetrikusan terhelt kétvezetékes hálózatban A szimmetria feltétele, hogy a feszültségek, és áramok nagysága mindenben megegyezzen, valamint a csillagpontban a feszültség értéke 0 volt legyen. A kétvezetékes hálózatban rendelkezésünkre áll egy fázisfeszültség, valamint a csillagpont nullavezetője. Ekkor nem követünk el nagy hibát, ha az egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése szerint kötünk be egy műszert (" a " kötés), de mivel itt háromfázisú teljesítményt mérünk, feltételezzük, hogy a másik két ágban ugyanakkora teljesítmény van.
impedanciához (általánosított ellenállás) wattmérőt, feszültségmérőt és árammérőt kapcsolunk a korábbiakban megismert módon. A wattmérőről közvetlen módon leolvasható teljesítmény a hatásos teljesítmény. A látszólagos teljesítmény pedig a feszültségmérő és az árammérő által mutatott (effektív) értékek szorzata. E két teljesítmény alapján számítható a teljesítménytényező, amely azt mutatja meg, hogy a fiktív látszólagos teljesítményben szereplő feszültség és áram mennyire használódik konkrét munkavégzésre:. A mérés során azt fogjuk tapasztalni, hogy a tisztán ohmos impedancia hatásos és látszólagos teljesítménye megegyezik, a teljesítménytényező tehát 1, a munkavégzésre való felhasználás tehát 100%-os. Ekkor a meddő teljesítmény értelemszerűen nulla. Tisztán induktív vagy kapacitív impedancia esetén viszont a hatásos teljesítményt mérő műszer nullát mutat, vagyis a másik két műszer alapján képzett látszólagos teljesítmény a meddő teljesítménnyel lesz egyenlő. A teljesítménytényező ilyenkor nulla.