Csak egy megálló a négyes-hatos vonalán, semmi több nem volt korábban. A közel húszezer négyzetméteres(! ) tér észrevétlen a villamos ablakából. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben eszembe sem jutott itt leszállni, egészen néhány héttel ezelőttig, amikor felújítás miatt le nem szállította az utazókat a villamosvezető. Hömpölyögtem a tömeggel a körúton tovább a Duna felé, amikor a Mechwart ligeti megállónál felforrt az agyvizem és a lábam magától vitt a hatalmas fák alá. Mechwart szobra dús virágbeültetések között A szökőkút hangját mind jobban hallom, itt kell lennie egynek valahol. Virágtengerben úsznak a díszfák az elegáns sétányon, ami Mechwart András mellszobra mellett vezet a hatalmasra lövellő vízsugarakhoz. 221 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló - SZELLEMITULAJDON.HU. Hjaj, vissza sem akarok menni a villamos sínekhez többet… Láthatóan sokan így vannak ezzel, főleg, hogy a háromszintes, 21 méter átmérőjű szökőkút szélein békésen lehet üldögélni úgy, hogy csak a hűs pára jön az arcunkba és nem a kút víze. Persze igazi felüdülés az utóbbi lett volna, de beértem az elegánsabb, kezet vízbelóbálós verzióval.
Kandó még szerencsésen hazatért, és kétéves katonai szolgálat után (tanulmányai hatására a MÁV és a Ganz gyár kieszközölte Kandó felmentését a katonai szolgálat alól) a Ganz Danubius gyár műszaki-, majd vezérigazgatója lett. Kandó már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. Rámutatott, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Hazatérése után azonnal hozzákezdett a rendszer részletes kidolgozásához. 1922-ben még vezérigazgatói állásáról is lemondott, és a Ganz Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag a villamos mozdonyok tervezésével, és a Villamosmozdony Szerkesztési Osztály irányításával foglalkozott. A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. Ganz Holding - Korszakalkotó találmányok. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Alag vonalszakaszon. A munkavezeték 15 kV-os, 50 Hz-es áramát a mozdonyban a fázisváltónak nevezett új villamos gép alakította át. A próbaüzem igazolta Kandó elgondolásának helyességét, egyúttal rámutatott a mozdonyon szükséges változtatásokra.
A háromfázisú energia termeléshez és elosztáshoz a Ganznak rendelkeznie kellett megfelelő generátorokkal és transzformátorokkal. Ezek tervezése és gyártásuk beindítása ugyancsak Kandóhoz kötődik. Amikor Zipernowsky 1895-ben a műegyetemen tanszéki állást kapott, Kandó a szerkesztési osztály vezetője lett. Kandó számításai, és tervei alapján a legnagyobb teljesítményű AF gépek készültek az 1897 szeptemberében üzembehelyezett Etsch vízerőmű részére és Merano, illetve Bolzano városok villamosenergia-igényét elégítették ki. Kandó korai villamosgép-tervezői munkásságának csúcspontja azonban az indukciós motorok magyarországi bevezetése terén az FF jelzésű motorsorozat megalkotása volt. Ezek az 1899-ben tervezett, és évtizeden keresztül 300V, illetve 3000V névleges feszültségre készült, nagyon széles teljesítményhatárok között gyártott háromfázisú motorok a Ganz gyár legsikerültebb villamos gépei közé tartoztak. A teljesítmény egységre jutó súlyukkal általános nemzetközi elismerést arattak. Kandó Kálmán. Az indukciós motorok kiváló tulajdonságait megismerve, ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta.
A nemesi családból származó Kandó a fővárosban született, majd a híres Fasori Gimnázium után a Műegyetem elődjén szerzett diplomát, és leginkább a vasútvillamosítással, illetve a gazdaságosan használható villanymozdonnyal írta be nevét a történelembe. Már 1900-ban javaslatot tett a vasutak villamosítására, az első világháború után a Ganznál betöltött vezérigazgatói állásáról is inkább lemondott, hogy csak ezzel foglalkozhasson. Kandó kálmán találmányai. A villamos vontatás menetrendszerű beindítását azonban nem érhette meg, egy évvel korábban, 1931-ben elhunyt. Vitathatatlan, hogy a hazai villamosítást is segítették a találmányai, de amikor Magyarországon 1888-ban megindult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás, Kandó éppen csak elkezdte egyetemi tanulmányait. Tehát számomra nem egészen világos, hogy a hazai villamosenergia-szolgáltatás emlékére állíttatott emléktáblára miért került Kandó? Azzal együtt, hogy Kandó tevékenysége és a villamosítás is megérdemelne ennél komolyabb emlékhelyet Szolnokon. Igaz, ez utóbbinak talán 1996-ban kellett volna táblát állítani, ugyanis Szolnokon csak 1896-ban kezdődött meg a villamosenergia-szolgáltatás kiépítése.
Igaz, a koszorú felakasztására alkalmas kampónak már csak a helye van meg.
Dejó, hogy évente felújítják a négyes-hatos vonalát! 😀 Címkék: Ha tetszett, lájkold, ha vitatkoznál, itt lent, a kommentablakban megteheted, ha szeretsz minket, irány a megosztás.
GYES alatti felmondás A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! A Munka törvénykönyv szabadságra vonatkozó rendelkezései a próbaidő alatt– Dr. Bodó Gergely. Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
Kategória: Munkajog 2017. 01. 20. 15:09 Ki dönt a felmondási idő alatt kiadható, kiadandó szabadságról? Vannak-e korlátok? Lényegében ezekről érdeklődött az olvasója. A kérdésére Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt. A kérdés részletesen így szólt: "Egy munkavállalónak a munkáltató felmondott. 2016. évre nem adták ki neki a törvényesen járó szabadságát. A munkavállaló azt szeretné, hogy igénybe vehesse a még ki nem adott szabadságát (a 2017. évi időarányosat is), és a munkaviszonya a felmondási idő lejárta, plusz a szabadságos napok száma alapján szűnjön meg, tehát nem a felmondási idő végével. Jogos a munkavállaló kérése, hiszen ez a munkáltatónak többletköltséget nem jelent? " A munkáltató felmondása a munkáltató olyan, egyoldalú jognyilatkozata, amely alapján a munkaviszony a felmondási idő leteltével megszűnik. A munkaviszony akkor fog megszűnni, amikor a felmondási idő letelik, s ezen betegszabadság, szabadság stb. nem változtatnak és nem is változtathatnak. Nem jogos tehát a munkavállaló kérése.
Közeleg a Karácsony és a Szilveszter, valószínűsíthetően több munkavállalóban, aki nemrég állt új munkahelyén munkába, megfogalmazódik a kérdés, hogy a két ünnep között, "próbaidős munkavállalóként" szabadságra mehet-e? 1. A szabadságra vonatkozó szabályok: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (" Mt. ") kimondja, hogy a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartama, a szabadság tartama, a szülési szabadság tartama, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama, a keresőképtelenség tartama, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama, a munkavégzés alóli mentesülés Mt. -ben meghatározott eseteinek tartama. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Azt, hogy a munkavállalónak hány nap pótszabadság jár a munka törvénykönyvének 117.