Figyelt kérdés Adott egy 25kg/cm nyomatékú 14 rpm fordulatszámú motor, ami egy 2cm átmérőjű fogaskereket forgat, ami pedig egy 10cm átmérőjűt, egyszerűség kedvéért az áttétel is legyen 5:1hez. Mekkora nyomatékot fog leadni a kis fogaskeréken? Tehát fordulatszám 2, 8rpm, a nyomaték pedig:? Köszönöm a segítséget! 1/4 A kérdező kommentje: Végén elírtam, a nagy fogaskeréken érdekelne a nyomaték. Illetve a fogaskerék átmérők hogyan befolyásolják a kinyerhető nyomatékot? A kérdés célja: az említett motorral 100 kg forgatónyomatékot szeretnék elérni. 2/4 anonim válasza: Hát ha a fordulatszám az ötödére csökken, a nyomaték az ötszörösére nő. De a nyomaték SI mértékegysége a Nm, a fordulatszámé az 1/s. Használd ezeket, a többi mértékegység divatos, régi vagy angolszász. Fogaskerekek és fogak méretei |. 2013. jún. 1. 17:06 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 anonim válasza: Először kezdd azzal, hogy átváltasz vmi használató mértékegységekre. A motorod által leadott nyomaték: 2, 5 Nm, fordulatsazáma 0, 23 Hz, ebből a körfrekvencia --> 1, 465 Hz.
2. Az áttételezés és a lánckerékfogszámok megadása 2. 1. Láncváltós gépek Alapértelmezésben egy 2×10 = 20 sebességes láncváltós gép áttételfokozatait látjuk: Mind az első lánckerekek, mind a hátsó lánckerekek fogszáma változtatható egyszerűen azáltal, hogy a kívánt lánckerékre kattintva odébbvonszolod a fogszámskálán. Fogaskerék áttétel számítás. Ha akarod, csökkentheted is a lánckerekek számát: kattints rá valamelyikre, és vonszold le balra a fogszámskáláról. Növelheted is a lánckerekek számát, ha az első vagy a hátsó lánckeréktartalékból rávonszolsz egyet vagy többet a skálára. Azt is megteheted, hogy hogy az első lánckerekek ( chainwheels) legördülő menüjéből vagy a hátsó lánckerekek ( cogs) legördülő menüjéből kiválasztasz olyan kollekciót (hajtóművet vagy racsnit), amelyik a legjobban hasonlít ahhoz, amilyen neked van, vagy amilyent látni szeretnél, majd ezt igazítod tovább kedved szerint. A kinyitott menük így néznek ki: Chainwheels = Elsőlánckerék-kombinációk custom = egyéni A többi készen kapható dupla és tripla hajtómű része Cogs = Hátsólánkerék-kombinációk (racsni) Egy csomó lehetséges gyári összeállítás, de itt is van egyéni ( custom) 2.
A motor hátsó kerekénél a kerületbő (D*PI) kiszámolod a vágyott cégsebességhez atrtozó fordulatszámot, s elindulsz a másik irányból, mert ott meg a 13. 000-es fordulatból kiszámolod, hogy az első ékszíjtárcsára mekkora fordulatszám jut. Ennek a kettőnek a hányadosa adja ki a szíjtárcsák átmérőinek az arányait. De ezzel még nem vagy kint a vízből, mert az ékszíjak szabványos méretsorban vannak, s neked a gyanúm szerint nincs mozgástered arra, hogy az ékszíjtárcsád vagy a hátsó kerék pozícióját nagyobb mértékben megváltoztasd, maximum annyi mozgásod van, ami az ékszíj felrakásához majd megfeszítéséhez kell. Sulinet Tudásbázis. Magyarul neked a két szíjtárcsa pozíciója alapján kell 2-3 méretű ékszíjat kiválasztanod, ehhez kiszámolni az ismeretlen tárcsa méretét majd a végáttételt, s ezzel a végsebességet. lesz 2-3 (esetleg 4) összeállításod és azok közül kiválasztod a szimpatikusat. Biztos vagy te benne, hogy nem akarod ezt szakemberre bízni??? Előzmény: Tomsawier (-) 0 Ha jól értem a problémádat, 0 jelentősége van a közbenső fogaskeréknek, ugyanis ilyenkor azt hívják közlő keréknek, mindegy mekkora, csak továbbadja a meghajtást.
Tárcsát szeretnék. Szóval mekkora ékszíjtárcsákat gyártassak (egyet ugye az áttétel után, illetve egyet a kerékre) úgy, hogy 12, 5"-os (31, 75cm) kereket hajtsanak meg, hogy a fent említett Xkm/órával tudjak közlekedni? Mórickásan lerajzolva: Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
A háromszögek elhelyezkedése fejezi ki az áttétel stb. értékét a grafikon alján és tetején látható skálákon. A skálát ott kell leolvasni, ahová a háromszög alsó csúcsa esik. (Némelyik beállításnál a háromszög vízszintes tetején is látunk számokat, de erről lentebb lesz szó. ) Tolerált láncelhajlás. Ha egynél több lánckerék van elöl, akkor a háromszögek egy része ki lehet halványítva, ahogy itt az első kettő. Modul (műszaki) – Wikipédia. Ezek olyan lánckerék-kombinációkat jelentenek, amelyeket célszerű nem használni, mert túlságosan ferdén fut a lánc, ami nem tesz jót a láncnak. Ideális az lenne, ha a lánc és mindkét lánckerék egyazon síkba esne. A többi eset mind okoz egy kis oldal irányú feszülést: minél ferdébb a lánc, annál nagyobbat. Az alábbi ábrán, melyen az első (E) és a hátsó (H) lánckerekek sokkal közelebb látszanak egymáshoz, hogy a probléma jobban kiugorjon, érzékelhető, hogy a pirossal rajzolt E1-H5 és E3-H1 kombináció esetében túl ferdén megy a lánc, vagyis hajtás közben jobban meghajlik a fogaknál, ill. jobban nekidörzsölődik a fogak oldalának.
Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Nemzetközi Kerámia Központban vasárnap. Pannonhalmi Zsuzsa, a kiállítás kurátora elmondta, hogy ötven művén keresztül mutatják be Kovács Margit munkásságát: a technológiai fejlődését, valamint az ábrázolásainak változásait. A vásárhelyi kerámiaközpont neves keramikusok előtt tisztelgő kiállítássorozatának egyikeként megszervezett tárlat anyaga a szentendrei Ferenczy Múzeumból érkezett. Korszerűsítik a Kovács Margit múzeum kiállítóterét Győrött – kultúra.hu. Számos olyan művét beválogatták a kiállítás anyagába, amelyet a nagyközönség eddig még nem láthatott, köztük szakmai kuriózumnak számító alkotásokat is. Az érdeklődők megismerhetik többek között Kovács Margit néhány, a húszas éveiben készült munkáját, például azt a kerámiát, amelyen egy szemeskályha csempéin ábrázolta apostolokat.,, Az agyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált" - nyilatkozta az egyik legismertebb magyar keramikusművész. Kovács Margit 1902-ben született Győrben.
Üdv. Kovács Margit oldalán. Érezd jól magad. Sok mindent meg találsz pl. :Képek, Élete, Művei This entry was posted on 2010. december 1. szerda at 6:38 du. and is filed under Uncategorized. You can follow any responses to this entry through the RSS 2. 0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site. Bejegyzés navigáció
Kovács Margit (1902-1977) Kossuth-díjas keramikus, szobrász, kiváló művész, a XX. századi magyar kerámiaművészet egyik legjelentősebb mesterének alkotásaiból nyílik kiállítás november 30-án, vasárnap déli 12 órakor Hódmezővásárhelyen, a Nagy Sándor utcai Nemzetközi Kerámia Központban. A tárlatot Pannonhalmi Zsuzsa a kiállítás kurátora mutatja be a sajtó képviselőinek november 27-én, csütörtökön 13 órakor a Nagy Sándor utcai kerámiaközpontban.
1933-ban műhelyét áthelyezi az V. kerületi Személynök utca 9-11-be. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon megkapja a nagyaranyérmes díszoklevelet. 1939-ben, Párizsban nyit műtermet, és 1941-ig külföldi megrendeléseit is innen teljesíti. Az egyre rosszabb magyarországi helyzet miatt 1949-ben Franciaországba emigrál. Kovács margit művei - Google keresés. Párizsban él, és főképpen kerámiaoktatással foglalkozik, majd tanítványai kérésére Kanadába költözik, és haláláig tevékenyen részt vesz az ottani művészeti életben. Az alkotó harmincas években született apró szobrai közül néhány ugyanezen az oldalon látható. Az 1945-1946-ban született, csodával határos módon még ma, hét évtizeddel később is elégséges állapotú, eredeti helyükön lévő csempeképek a paraszti élet mozzanatai mellett egy szerelmével távolódó hajót figyelő matrózt, illetve gyermekeinek mesélő koronás nőt mutatják be. A kapuzat bal oldala: Fotók: Vincze Miklós/ És a jobb oldal: A már a második világháború éveiben is itt működő papírbolt részére készült munkákat szerencsére a Kádár-kor derekán ide költöző Ápisz papírbolt nem tüntette el, sőt, a nemrég beköltöző palacsintázó is megtartotta őket, bár felújításukra jól láthatóan már hosszú ideje nem került sor.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Ez a szócikk a rádióriporterről, szerkesztőről, tanulmányíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács István (egyértelműsítő lap). Kovács István ( Kolozsvár, 1919. január 1. – Marosvásárhely, 2001. október 31. [1]) romániai magyar rádióriporter, forgatókönyvíró, tanulmányíró. Életútja Édesapja, Kovács Gyula nyomdászmester, édesanyja, Persenczki Margit nyomdai segédmunkás volt. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1937), a kolozsvári egyetem jog - és államtudományi karán szerzett diplomát (1942). A marosvásárhelyi OGYI rektori titkára (1947-58), a marxista tanszék lektora, az Orvosi Szemle technikai szerkesztője, a marosvásárhelyi magyar rádióadás osztályvezetője (1958-79). Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg (1933). Tárcáit, riportjait a Vörös Zászló közölte. A bukaresti magyar tévé -adás mutatta be A két Bolyai c. dokumentumfilmjét a Marosvásárhelyen őrzött Bolyai-ereklyékről (1970) és Emberek, házak, emlékek c. riportfilmjét a marosvásárhelyi munkásmozgalom történetéről (1971).
A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén. A főváros egykori üzletportáljairól Ismeretlen Budapest címmel futó, a pesti és budai oldal legrejtettebb, illetve leginkább ismeretlen helyeit és történeteit bemutató sorozatunkban már többször is megemlékeztünk: esett szó a két világháború közti modern legszebb alkotásairól, sőt, az első, pincérek helyett automatákkal működő éttermekről is. Ideje tehát folytatnunk a sort, bár ezúttal kissé eltávolodva a funkcionalista, egyszerű üveg- és fémportáloktól, hogy megismerkedjünk a város szívének egy elfeledett, ám annál jóval érdekesebb színfoltjával. A Nagykörút legrövidebb szakaszán, az alig több mint fél kilométer hosszú Szent István körúton járva az ember szebbnél szebb épületek alatt sétálhat át – hiszen ki ne pillantana fel néha egy pillanatra a Vígszínház jókora tömbjére, vagy csodálkozna rá a Jászai Mari téri villamosmegálló fölé magasodó épületeket díszítő szobrokra?