Árajánlat kérése Barabás gyorsszegély, íves 8 382 Ft, - helyett 8 179 Ft, - A Barabás Gyorsszegély a műanyag szegélyek legújabb generációja, melyet a diszkrét megjelenés, az egyszerű és gyors beépíthetőség, valamint a nagy terhelhetőség jellemez. Árajánlat kérése Barabás Badacsony térkő 6 990 Ft, - helyett 5 490 Ft, - A Barabás Badacsony térkő kedvelt termékké vált különlegesen barátságos és otthonos hangulatot teremtő színárnyalatai miatt, elsősorban családi házaknál kerül felhasználásra. A Barabás Badacsony térkő elemei külön-külön nem rendelhetők. Árajánlat kérése Barabás Séd térkő 5 691 Ft, - helyett 4 690 Ft, - Amennyiben olyan kültéri burkolatra vágyik, amely nagy tömegű járműveket, ki-be parkoló autók szeszélyes mozgását, sőt akár egyenetlen talajviszonyokat is könnyedén elvisel, akkor a Barabás Séd térkő jelent Önnek megoldást. Barabás Téglakő grafit Győr, Csorna, Óvár, Szombathely. Árajánlat kérése Barabás Bakony szürke térkő 7 291 Ft, - helyett 6 151 Ft, - Barabás Bakony térkő. Stabilitást és megbízhatóságot sugall már a látványa is, de használata is stabilitást és megbízhatóságot biztosít.
Friss házasokként, 1993-ban, életünkben először utaztunk el külföldre, ahol elcsodálkozva láttuk, milyen igényes a fejlettebb országok környezete, az akkori magyar helyzethez képest. Ekkor született meg az elhatározás, melynek következtében 1993. Barabás téglakő méret. április 13-án megalapítottuk első családi vállalkozásunkat. Eleinte transzportbeton-gyártással foglalkoztunk, majd 1997-től áttértünk a térburkolat gyártásra.
Fokozott forgalmat, kihívásos terepviszonyokat, akár ipari körülményeket is ráengedhet erre a fajta burkolatra. Árajánlat kérése Barabás Gerecse térkő szürke 5 391 Ft, - helyett 4 491 Ft, - Otthonának kültereit szeretné esztétikusan rendezni? Majdnem biztos, hogy a piros és szürke mellett az őszi avar színeiben is kapható Barabás Gerecse térkő lesz kérdésére a válasz. Árajánlat kérése
428 Apró mesék, rendező: Szász Attila, szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente, magyar romantikus thriller, 112 perc, 2019. (16) Vadászbaleset Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró A berni követ, a Félvilág és az Örök tél után a mozivászonra álmodta meg a második világháború utáni valóságot. A második világháború után sokan nem tértek haza, voltak, akikről évek óta nem érkezett hír. Hankó (Szabó Kimmel Tamás) az újságokban megjelenő apróhirdetésekre jelentkezik, hogy a keresett személy bajtársának kiadva magát – az illetőt hősként beállítva – egy megható történettel álljon elő szállásért, élelemért, ruháért vagy éppen pénzért cserébe. Mikor beleszalad egy nyomozó csapdájába, vonattal menekül, de okmányok híján az ellenőrzés elől kénytelen bevetni magát az erdőbe. Itt találkozik Judittal (Kerekes Vica) és annak fiával (Tóth Bercel), akik egy takaros erdei házban élnek és először meglehetősen ellenségesen lépnek fel. Judit férje, a vadász szintén nem tért haza a háborúból, így Hankó – miután kidumálta magát – ismét előadhatja kedvenc történetét.
Mégis, ezekkel a bakikkal együtt is abszolút működő film az Apró mesék. Van egy semmihez sem hasonlítható stílusa, hangulata, és eleganciája. Sokkal inkább megtestesíti a film noir műfaját, mint a nemrégiben készült Budapest Noir címre hallgató bűnügyi történet. Habár az Apró mesék is jól ismert sablonok alapján készült és helyenként kiszámítható, mégsem érezzük unalmasnak egyetlen percre sem. Valahogy már az elején sejtjük, hogy mi lesz a vége, de azt nem tudjuk, hogyan jutunk el odáig, sőt, helyenként el is bizonytalanodhatunk, hogy mégsem arra megy ki a játék, amire először gondoltunk. Másképp mondva, már az első pillanattól kezdve abszolút érdekes a történet, és az utolsó percig az is marad. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy az Apró mesék az utóbbi évek legizgalmasabb magyar filmje és azt sem túlzás állítani, hogy még sosem született a hazai filmiparban ennyire hollywoodi jellegű és minőségű thriller. Apró mesék magyar thriller, 112 perc, 2019 Főszereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente Rendező: Szász Attila
Ha nagyon őszinte akarok lenni, az kevésbé érdekel, hogy milyen lesz a film. Abba én nem szólhatok bele a forgatás után. Nem vagyok ott a vágásnál, nem biztos, hogy amit a legjobbnak gondolok benne marad a végére. Nekem csak a forgatáson eltöltött idő, azok a pillanatok maradnak, akkor és ott kell egymásra hatni és mindent kifacsarni, kiszívni egymásból. Így aztán most már abból indulok, ki, hogyan kapcsolódunk a rendezővel, követni tudjuk-e egymást. Molnár Levente és Kerekes Vica az Apró mesék című film forgatásán (Fotó/Forrás: Skuta Vilmos) Ezek szerint egy ismeretlen rendező filmjében is játszanál, ha érdekelne? Igen, pont fel is kért egy Prágában tanuló lengyel rendezőlány, hogy játsszak a diplomafilmjében és boldogan mondtam rá igent. Tudom, hogy mindig nehéz az első megmutatkozás, színészként is. Nem könnyű orientálódni ebben a világban, és kevés a kapaszkodó. Most már azt is tudom, hogy belül, magamnak kell meghatároznom, hogy mit várok a pályám alakulásától. Ezért nem olvasok már kritikát, akár pozitív, akár negatív, mert nekem kell eldöntenem, hogy milyen úton akarok továbbmenni és hogyan akarok fejlődni.
Az erdélyi származású, a filmbeli durva férjet alakító – egyébként remek humorú – Molnár Levente például elárulta, szeret az emberek szemébe nézni, érdekli a nézők véleménye. Ő éppen forgatáson volt, javában, amikor telefont kapott, hogy szeretnének vele találkozni az Apró mesék kapcsán. Trükkök és meglepetések - Átrohantam egy hídon, s megkértem a többieket, falazzanak nekem… – mesélte. A szerepéről úgy fogalmazott: igazi lubickolós szerep, rendes teret adott ahhoz, hogy felépítse a karakterét. Ebben egyébként inspiráló volt a fiát alakító 13 éves Tóth Bercel, aki nagyon profin állt a munkához, s akit mindhárman (Szász Attila és Kerekes Vica is) igen tehetségesnek tartottak. Ráadásul, mint Molnár Levente mesélte, a szünetekben bűvésztrükköket mutogatott, neki, a filmbeli apjának. A forgatás egyébként viszonylag rövid ideig, 36 napig tartott. Nagyon sok helyszínen jártak: volt, amit Budapesten vettek fel, s ott bele kellett kalkulálni, hogy utólag számítógépes trükkökkel hozzáépítsék a lebombázott, háborús hangulatú város képét.
A bizalmatlanság és gyanakvás helyét a vágy veszi át, miközben a férfi és nő egymásba habarodnak. Egy erős kéz mindig jól jön a háznál és a fiú is új apára talál. Egy nap Bérces (Molnár Levente), a vadász mégis hazatér és belemegy a játékba, igazolja a történet valódiságát, amivel mindent és mindenkit összezavar. Judit ekkor arra kéri Hankót, ölje meg Bércest, aki rendszeresen bántalmazta őt és a fiát. Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró közös alkotásai eddig televízióra készültek, bár a limitált számú vetítések során a nézők meggyőződhettek arról, hogy ezek a történetek a nagy vásznon is jól mutatnak. Az Apró mesék otthona már célirányosan a mozi. A noir stílusban (főcím, zene, fényképezés, vágás, karakterek stb. ) megálmodott film elején még láthatjuk a romos fővárost a felrobbantott hidakkal, majd ezt elhagyva a vidék lesz az elsődleges helyszín, az erdei környezetből időnként be-benézve a közeli településre. Az erdei lak mesébe illő, idilli környezetben van, de elég csak a Jancsi és Juliska, a Hófehérke vagy a Piroska és a farkas történetére gondolnunk ahhoz, hogy belássuk, elég korán felismerték a feszültség megteremtésének ezt a lehetőségét.
A Szász Attila rendezővel közösen jegyzett filmjeikkel ( A berni követ, Félvilág, Örök tél) egyre komolyabb érzelmi hullámvasútra invitálják meg nézőiket. Karaktereik hidat képeznek egy rég letűnt, ideológiáktól terhelt világ és a mai kor sokszor céltalanul és felelőtlenül élő társadalma között. A századforduló első évtizedeiben született emberek hosszú éveken át élték meg a poklok poklát, ahol emberségük és kitartásuk a végletekig megmérettetett. A félelem évtizedei voltak ezek, amelyben ki-ki a maga erejéből boldogult. Veszteségeik mai szemmel nézve szinte elképzelhetetlenek; nem akadt olyan ember, aki ne veszítette volna el legalább egy családtagját, s ne élt volna át valamilyen mély traumát. Főhősünk, Hankó Balázs (Szabó Kimmel Tamás) egy fiatal dezertőr, aki a háború alatt fogságba kerül, majd Magyarországra hazaszökve szélhámossággal próbája fenntartani magát. Az újsághirdetéseket feladó, eltűnt családtagok után kutató, kétségbeesett emberek jóhiszeműségét használja ki. Felkeresi őket, s mindig ugyanazt a mesét adja elő: a keresett személy megmentette az életét, majd egy árva csecsemőt is megpróbált biztonságba juttatni, s Balázs ekkor látta őt utoljára.