Hullajtott és fűrészelt agancsok a vadászati kiállítás kapujában – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex Az eredeti felhívás érdekessége, hogy abban – a táblafelirattal ellentétben – egyáltalán nem kizárólag hullott agancsról volt szó: hullajtott vagy "koponyáról elválasztott" agancsról írtak. Az elvárást így fogalmazták meg: "Amennyiben ön rendelkezik gímszarvasbikától, dámbikától, vagy őzbaktól származó, jogszerűen gyűjtött, ép (nem fakult, nem törött vagy rágott), hullajtott vagy koponyáról elválasztott aganccsal, amelyet szívesen felajánlana a fent említett célra, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes tájegységi fővadásszal. " A koponyáról elválasztott agancsok, amiket ki lehet szúrni a Totemben, elméletben származhatnak régi trófeáról éppúgy, mint elhullott vagy akár elejtett állatról is. Megkérdeztük, nem válaszoltak A Totem melletti tábla kifejezetten azt írja, hogy "egyetlen állatot sem kellett lelőni", és ugyanebben a mondatban állítja azt is, amit a fűrészelésnyomok látványa megkérdőjelez, hogy "az agancsok kivétel nélkül hullajtottak".
Ilyen belülről a tíz tonnányi hullajtott agancsból készült, 20 méter hosszú, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló szobor, amely a szombaton nyílt vadászati kiállításra készült. Cikkünk a megnyitón akciózó ellenzékről: És egy vélemény az egészről Jordán Ferenctől: Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor! A HVG a következő generáció tájékozódásának segítésére támogatói programot hirdet. Sokszor nehéz körülmények között élő tehetséges fiatalok számára kívánunk veletek közösen rendszeres tájékozódási lehetőséget biztosítani. Keressük azokat a támogatókat, Lámpásokat, akik fontosnak tartják a jövő nemzedékének elvinni a fényt. A Lámpás programban támogatásoddal egy éven keresztül biztosítod a hvg360 kedvezményes előfizetését egy arra érdemes fiatal számára.
Péntek éjjel indult útjára Szőke Gábor Miklós csepeli műhelyéből a vadászati világkiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpora a mintegy 10 tonna elhullajtott szarvasagancsból készített, brutális méretű kapu. A 16 és fél méter magas, 20 méter széles és 20 méter hosszú monstrumot három teherautóval szállították át szétszedve, díszes rendőri kísérettel. A szeptember 25-én kezdődő, állami milliárdokkal kitömött világkiállításon számos program közt szarvasbőgő Európa-bajnokságot is tartanak, és mintegy 100 országból várnak vendégeket. A vadászati világkiállítás díszkapujának költöztetésekor, sajtótájékoztató keretében mondta el Kovács Zoltán megrendezésért felelős kormánybiztos, hogy nem csak a hatalmas agancskaput készítette Szőke Gábor Miklós a rendezvényre, hanem fából készült vizsla és nyúl, valamint fémlapokból összehegesztett medve, no meg egy nyílvesszőkből álló, 700 kilós, térhatású szarvas is. A szobrász szerint művei nem egyszerű installációk, így azokat a világkiállítást követően elhelyezik majd az ország kisebb városaiban.
A vadászati világkiállítás agancsok felhasználásával készült kapujának nem a végső helye a Hungexpó, azt ugyanis Keszthelyre szállítják, ahol a Festetics Múzeum kertjébe kerül. Kovács Zoltán megjegyezte, a szobor idővel átalakul majd, ugyanis az agancsot a nap fehérre szívja, ezért idővel a csodaszarvas szobor fehér színűvé válik. Világszínvonalú és egyedálló műalkotásnak nevezte a hullajtott agancsok felhasználásával készült üdvözlőkaput Kovács Zoltán az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos. A kormánybiztos köszönetet mondott az állami erdőgazdaságoknak, amelyek a szoborhoz szükséges hullajtott agancs felét gyűjtötték össze. A többi agancs pedig az ország szinte összes vadgazdálkodással foglalkozó vadásztársaságától származott. Közölte, nem ez a végső helye a szobornak, azt ugyanis Keszthelyre szállítják, ahol a Festetics Múzeum kertjébe kerül. Kovács Zoltán megjegyezte, a szobor idővel átalakul majd, ugyanis az agancsot a nap fehérre szívja, ezért idővel a csodaszarvas szobor fehér színűvé válik.
Azért hivatkozunk erre az ítéletre mégis, mert hozzájárul, hogy jobban megérthessük az immár nyilvánosság előtt zajló családi drámát. A bíróság az elsőfokú döntést helyben hagyva az anyának, Gyarmati Eszternek ítélte oda az akkor még kiskorú Gerda felügyeleti jogát. Az indoklás úgy fogalmaz, hogy Szilágyi Zoltán és Gyarmati Eszter házassága a férfi durva, agresszív viselkedése miatt romlott meg, érzelmileg zsarolta, megfélemlítette feleségét, "zsarnokoskodott felette, a családjától, barátaitól eltiltotta. " "Nem engedte dolgozni, az otthon elvégzett munkájával pedig állandóan elégedetlen volt. A felperes (Szilágyi Zoltán felesége – a szerk. ) kezdetben igyekezett megfelelni az alperes elvárásainak, de idővel ebbe belefáradt. " A jogerős ítéletnél fellebbezésnek nincs helye. A Blikk információi szerint a jogerős bírósági döntés ellenére azért nem került Gerda az anyjához, mert addig húzódott az eljárás, hogy közben a lány nagykorú lett. Gyarmati Eszter nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Többször próbált elválni Szilágyi Zoltántól az anya A bírósági döntés indoklásából az is kiderül, hogy Gyarmati Eszter (Gyarmati Andrea Európa-bajnok úszó féltestvére) korábban kétszer is el akart válni férjétől, de mindig meggondolta magát, mert úgy gondolta, hogy még helyreállítható a kapcsolatuk.
Sportpályafutása [ szerkesztés] A 4x100-as magyar gyorsváltó tagjai, Patóh Magda, Gyarmati Andrea, Kovács Edit és Turóczy Judit Szőnyi János sportriporterrel 1969-ben 1959-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), 1969-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója volt. 1967-ben nyerte első országos bajnoki címét, és már tizennégy évesen a magyar válogatott tagja lett. Részt vett az 1968. évi nyári olimpiai játékokon, ahol három (két egyéni és egy csapat) ötödik helyezést ért el. A hetvenes évek elejére a magyar úszósport meghatározó egyéniségévé vált, összesen huszonnyolcszor nyert magyar bajnoki címet, 100 és 200 m-es pillangóúszásban, illetve hátúszásban tizenöt Európa-rekordot és egy világrekordot állított fel. Három alkalommal választották az év női sportolójává (1970–1972). Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres pillangóúszás középfutamában világcsúccsal győzött, a döntőben azonban rossz rajt miatt a harmadik helyen végzett. Az aktív sportolástól 1975-ben vonult vissza.
Igaz, neki az anyja volt az edzője. Cseh László és a többi úszó vádjaira reagál a írt véleménycikkében Gyarmati Andrea egykori úszó, olimpikon. Mint írja, neki nem volt része verésben vagy szexuális kihasználásban, sem lelki terrorban. Ezt persze magyarázza az is, hogy az édesanyja volt az edzője, és nem például Turi György. A most nyilvánosságra került eseteket ezzel együtt nem vitatja. Gyarmati azzal zárja írását, hogy reményei szerint a mostai botrány segít kiküszöbölni a rossz jelenségeket, és nem riasztja el a jövő bajnokait az úszástól. Cseh László október végén egy interjúban beszélt először arról, hogy edzője, Turi György rendszeresen verte, bottal ütötte az edzések során. Később mások is megerősíették a vádjait, jelenleg az úszószövetség vizsgálja az ügyet.
Akkoriban épp azzal kacérkodtam, hogy néhány évre külföldön vállalok munkát. Megszereztem a szükséges papírokat, letettem a vizsgákat, és a nyári szabadság alatt kettesben a fiammal kirepültünk Amerikába körbenézni. Édesapám testvére 1940 óta New Yorkban élt, vagyis volt hol laknunk. Megmutattam Mócinak a gyönyörű várost, és elmeséltem neki a családunk összes ottani történetét. "Tényleg élhetnénk itt is, anyuci? " – kérdezte a fiam kitágult pupillával, ami, mint tudjuk, minden korban a vágyakozás fizikális jele. "Élhetnénk. Sőt, én 1956-tól 1958-ig itt is laktam Évával és Dezivel. " (Móci hívta így a szüleimet. ) "Hát, én szívesen járnék ide iskolába" – tette le a voksát Móci. És bizony én is egyre nagyobb kedvet éreztem egy amerikai munkakalandhoz. De aztán megijedtem a "rettentő messzire az otthontól" érzéstől és attól, hogy mi is lesz velünk kettesben abban a metropoliszban a sűrű szövésű családi háló nélkül. S féltem attól is, hogyha megszokom az amerikai rendszert, hazatérve állandóan elégedetlenkedem majd.