( A legfrissebb hírek itt) Az új filmekben mellékszereplőként természetesen a "nagyöregek" is felbukkantak, így a tábornokká vált Leia Organa (Carrie Fisher), az egykori legendás csempész Han Solo (Harrison Ford) és a mentor szerepkörbe lépő, bukott jedi Luke Skywalker (Mark Hamill). Az óriáscég komoly törekvése volt, hogy antológia-filmekkel bővítik ki a messzi-messzi galaxis világát. Az első ilyen spinoff a Zsivány Egyes volt, amelynek papíron nem hangzott túl izgalmasan a története. A produkció egy héttel az Egy új remény cselekménye előtt játszódott és azt mutatta be, hogy egy csapatnyi lázadó miképp lopta el az első Halálcsillag terveit a Galaktikus Birodalomtól és juttatta el azokat az ellenállás vezetőihez. A Zsivány Egyest nem tradicionális Star Wars-filmnek szánta a Disney, hiszen a kultikus, beúszó szöveg is kimaradt a film elejéről, amely az alaphelyzetet tisztázta a többi felvonásban. A Zsivány Egyes fejlesztése nem volt zökkenőmentes, rengeteg újraforgatásra volt szükség és később a Star Wars-történeteket a 2018-as Solo-előzményfilm bukása miatt jegelte is egy időre a Disney.
Twi'lek táncosnőket néznek hologramon, ami azért érdekes, mert Jabba is rajongott értük a Jedi visszatérben. Saw Gerrera egyébként a The Clone Wars című mesében is feltűnt már, illetve a Rebelsben is emlegették. Nagy harcosnak számít a Star Wars világában, aki egy időben még Ahsoka Tanóval és Anakin Skywalkerrel is harcolt együtt. Ironikus, hogy a végére belőle is egy olyan jórészt gép, valamennyire ember lény lett, mint Darth Vaderből. Pedig ő a jó oldalon állt. (Még a lélegeztetője is hasonlított. ) 5. Darth Vader kastélya a Mustafaron A sith nagyúr, Darth Vader titkos szentélye, a Bast Castle a Rebelsben is feltűnt, de a Zsivány Egyes során is szerepet kap. Hiszen Krennic ide látogat el, hogy a sötét jedinek dicsekedjen munkájáról a Halálcsillagon. Itt aztán a sith jól meg is fojtogatja. Ez is értelmezhető kikacsintásként, hiszen Darth Vader imádta ezt a trükköt alkalmazni a korábbi filmekben, ha valaki idegesítette a fecsegésével. 6. Bázis a Yavinon Az Egy új remény egyik legfontosabb helyszíne volt a Yavin, ami a Zsivány Egyes sztorijában is visszaköszön.
A pofon szagát nem érezheti, aki nem kapta Viszonylag ritkán fordul elő – úgyszólván soha –, hogy magyar regényből angol nyelvű filmet forgassanak angol sztárokkal, mégsem csoda, hogy épp Dragomán György A fehér király című regényével esett ez meg, annyira átélhető, plasztikus és filmszerű a története. Kár, hogy a két brit rendező valami egészen mást látott benne, mint azok, akiknek saját tapasztalata van a könyvben ábrázolt diktatúráról, így a filmen hiába keressük a könyvélményt. Dragomán Györggyel beszéltünk arról, miért fulladtak kudarcba a korábbi megfilmesítési kísérletek, milyen kikötései voltak a két rendező felé, és milyen tapasztalatai vannak a magyar filmesekről. Legközelebb ez a kiadvány teszi boldoggá a Star Wars-rajongókat A Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet 2016 legsikeresebb filmje volt Amerikában, és világszinten is csak egy szuperprodukció, az Amerika Kapitány: Polgárháború termelt nála több pénzt tavaly. Bizonyára rengetegen várják, hogy a mozi után végre otthon is megnézhessék a Disney első különálló Star Wars-filmjét.
A Sith-ek bosszúja és az Egy új remény között játszódó Zsivány Egyes kitűnően köti össze az új trilógiát az eredetivel, ahogy az itt olvasható spoilermentes kritika is leírta, kőkemény háborús filmet kaptunk a Disney-től, mely történetesen a Star Wars világában játszódik. És egyébként tényleg a háttérbe szorítja kissé a jediket és azt a tipikus mesékre jellemző optimizmust az új felvonás. Ennek ellenére nem maradhatott ki a Zsivány Egyes történetéből se a többi részre való kikacsintás, melyek közül most kikanalazzuk a 7 legérdekesebbet. Nyilvánvalóan csak azok olvassanak tovább, akik látták már az új Star Wars filmet. 1. A kék tej A film elején láthatjuk, ahogy a fiatal Jyn Erso bemenekül a házukba a gonosz Krennic igazgató elől, aki a kislány apját akarja betoborozni a Halálcsillag felépítéséhez. A gyerek egy ismerős ital mellett szalad el ebben a jelenetben, a szemfülesek ugyanis észrevehetik a kék tejet a konyhában. Ezt itta Luke Skywalker is az Egy új reményben, szóval nagyon úgy tűnik, hogy a Star Wars farmjain nagyon népszerű a bantha teje.
Személyes átvét, Futár, PickPack Kártya, Utalás, Utánvét, Készpénz Raktáron Megnézem >> Webáruház Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet (DVD) (2016) akció és kalandfilm árgrafikon Árfigyelés Hasonló akció és kalandfilmek A szállító 3. (DVD) (2008) 1 999 Ft-tól Teljes gázzal (DVD) (2008) Ponyvaregény (DVD) (1994) Üss vagy fuss (DVD) (2012) Menekülés a börtönből (DVD) (1973) A majmok bolygója - Lázadás (DVD) (2011) Mission Impossible 2. (DVD) (2000) Akik az életemre törnek (DVD) (2021) Alita: A harc angyala (DVD) (2019) Az U. N. C. L. E. embere (DVD) (2015) Törvényen kívül (DVD) (2001) A csodálatos pókember 2. (DVD) (2014) A hobbit: Az öt sereg csatája - bővített, extra változat (5 DVD) (limitált, digipackos verzió) *21844* (2015) Kérdezz-felelek (0)
indavideó - online videótárhely ingyen
Az éghajlatváltozást természetes okokkal összefüggésbe hozó kutatások szerint a globális felmelegedéshez vezető tényezők lehetnek (a teljesség igénye nélkül felsorolva): a Föld Nap körüli röppályájának ciklikus változása, a Földet érő napsugárzás mennyiségének változása a Föld dőlésszögének változásától függően, a Nap változó aktivitása, az óceánok és tengerek sótartalmának megváltozása, a tengeráramlatok megváltozása, a kérődző állatok által kibocsájtott metángázok okozta üvegházhatás, vagy a vulkanikus aktivitások miatt a légkörbe kerülő anyagok üvegházhatása.
A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-s értéket is. A globális felmelegedés hatásai az Antarktiszra Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegőhőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger felé. Élővilága Állatvilág A Déli-sarkvidék állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó. Fabian Gottlieb von Bellingshausen elsőként látja meg az Antarktiszt - Agytörő. A 7 antarktiszi pingvinfaj közül 6 csak a költés idején tartózkodik itt, a többi időt máshol töltik. A császárpingvin (Aptenodytes forsteri), a Föld legnagyobb pingvinfaja azonban mindig itt marad. A tojó által lerakott egyetlen tojást a hím költi ki a tél folyamán, eközben egyáltalán nem táplálkozik.
A ragadozókból megkülönböztethetjük a farkasokat és a sarki rókat. A sarki medvék kedvelik az állatok húsát a tengeri halak számára. Emellett az Északi-sarkvidéken élő ermin, wolverines és gophers hosszú farkú. A legtöbb madár fészkel a tundrában. Leggyakrabban ezek vándorló fajok. Az Északi-sark vizein élő sárgarépák és pecsétek, valamint narwhals, beluga bálnák, gyilkos bálnák és bajuszos bálnák. Hőmérsékleti értékek A világ egyik leghidegebb és leghidegebb része a sarkvidéknek számít. Nyáron itt a hőmérséklet ritkán nő nulla fok fölött. Ezen a területen a sugárzás alacsony egyensúlya van. Gleccserek, havas sivatagok, tundra vegetáció érvényesülnek. Télen a legmelegebb hónap január. Az átlagos hőmérséklet az Északi-sarkon ebben az időben -2 és -5 fok közötti. 20 millió évvel ezelõtti globális felmelegedést bizonyít egy antarktiszi bogárlelet. A szomszédos vízterület sokkal hidegebb, mint a levegő. A Barents-tengerben a hőmérséklet -25 Celsius fok, Grönland és Chukotsky -36 ° C, a kanadai és szibériai medencék -50 Celsius-fok, a legalacsonyabb értékek észlelhetők a vízi terület északi zónájában.
A tengeráramlatok által felkavarodott vízben a tengerfenékre leülepedett ásványi sók a felszínre emelkednek, és számtalan parányi alga – a kovamoszatok – kialakulásának kedveznek. A déli-sarki vizek nagyszámú lakója ezekkel táplálkozik. Világítórákok (krill) milliárdjai táplálkoznak kovamoszattal, a rákokat pedig a bálnák, a rákevő fóka, pingvinek, halak és lábasfejűek fogyasztják. Az összetett tápláléklánc csúcsán az itt élő legnagyobb ragadozókat, a kardszárnyú delfint (más néven gyilkos bálnát) és a leopárdfókát találjuk. A földrészhez tartozó György király-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó, sirály formájú, ún. kleptoparazita életmódú, zömök, erős halfarkasfélék két faja, a délsarki és az antarktiszi halfarkas telepedett meg. Vajon mi rejtőzik az Antarktisz jege alatt? Talán egy ősi város? | Ejva.R photography and blog. A Déli-sarkvidék rovarvilága nagyon szegényes: jobbára csak néhány kétszárnyú és bogár alkotja. Az antarktiszi szigetek endemikus bogárnemei a Promecheilidae (korábbi nevén Perimylopidae) családba tartoznak, amelynek néhány faja a Falkland-szigeteken és Ausztráliában is él.
A sarkvidéki öv Az Északi- és Déli-sark környékén egyetlen hónap középhőmérséklete sem emelkedik 0 °C fölé. Eső szinte soha sem esik, az évi 200-400 mm csapadék zöme hó. Ahol a lehulló hó mennyisége meghaladja az elolvadó és a viharos sarki szelek által elhordott hó mennyiségét, a szárazföldeket vastag jégtakarók, jégárak borítják. Grönland és az Antarktisz több kilométer vastag jégpáncélja a jégkornak a mainál zordabb éghajlati körülményei között jött létre. Felületüket a nyári félév hónapokig tartó napsütése évente megolvasztja. A jég- és csonthómezőkből csak a hegyvidékeken bukkan ki néhány kopár sziklacsúcs (nunatak). Az öv száraz, szélsöpörte területein csupasz, jéggyalulta felszínek, kopár kő tengerek, fagyos sziklasivatagok terpeszkednek. Talaja és növénytakarója nincs. Állatvilága a tengerbe húzódott. Az Északi-sark környékén (Grönland és az arktikus szigetvilág) fókák, rozmárok és jegesmedvék halásznak és vadásznak, a parti szirteken alkák, búvárok, pehelyrécék, dunnaludak költenek.
Az Antarktisz a Föld leghidegebb kontinense, aminek az az oka, hogy a Föld felszínére érkező napsugárzás-mennyiség nem egyenletes, hanem több tényezőtől függ: a beesés szögétől, a sugárzás időtartamától (azaz a nappalok hosszától) és a Naptól való távolságtól. A legtöbb sugárzás az Egyenlítő vidékét éri (1, 34-1, 36 × 10 7 W/m² egy év alatt), a sarkvidékeket azonban csak 5, 44-5, 86 × 10 6 W/m². A sarkvidékeken belül az Antarktisz 7%-kal több besugárzást kap, mint az Északi-sarkvidék. Ennek az az oka, hogy a Déli-sarkvidék nyarán a Föld napközelbe kerül, a napsugaraknak 5 millió kilométerrel rövidebb utat kell megtenniük, ezért nő a besugárzás erőssége. A napsugárzás először az atmoszféra külső felületére ér el, és onnan csak mintegy 44% jut el a felszínre. A Déli-sarkvidéken ez az arány elérheti az 56-73%-ot is a ritka felhőzet miatt. A legnagyobb besugárzást, 79%, szintén az Antarktiszon mérték. Az Antarktisz felszínének 95%-a jéggel borított, aminek magas a visszaverő-képessége, kb.