Hopp Juliska, Hopp Mariska, /:Hej gyere vélem Egy pár táncra! :/ Fogd a kontyod, Hogy ne lógjon, /:Hej, hogy a hajtűd Ki ne hulljon. :/ Fordulj bolha Csosszantóra, /:Járd meg a táncot Régimódra. :/ Így kell járni, Úgy kell járni, /:Sári, Kati tudja, Hogy kell járni! :/ Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Így kell járni (Hopp Juliska!) - Ghymes - YouTube. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Hopp, Juliska Műfaj magyar népdal Stílus vegyes Hangfaj dó-hexachord A kotta hangneme C dúr Sorok A B B Hangterjedelem 3–8 1–6 1–6 Kadencia (3) 1 Szótagszám 8 9 9 Előadásmód Tempo giusto Előadási tempó 192 A gyűjtés adatai Gyűjtő Bartók Béla A gyűjtés helye Körösfő A gyűjtés ideje 1908 (Vár)megye Kolozs vármegye Kiemelt források Bartók-rend 12890 Dobszay 194 Népdaltípus 1934 A Hopp, Juliska kezdetű magyar népdal második és harmadik versszakát Bartók Béla gyűjtötte a Kolozs vármegyei Körösfőn 1908-ban. Feldolgozások: Szerző Mire Mű Előadás Bartók Béla zongora Gyermekeknek, 23. darab (2. füzet 2. ) Allegro grazioso (Táncdal - Így kell járni) [1] Bárdos Lajos ének, zongora Pianoforte II. 19. Zeneszöveg.hu. dal Gárdonyi Zoltán négykezes zongora Bújj, bújj, zöld ág, 3. darab Zenei jellemzői [ szerkesztés] A dal hangneme C-dúr, hangkészlete dó- hexachord, hangzási kerete az oktáv. A vidám hangvételű, játékos szövegű dal ritmusa kötött ( tempo giusto). Funkciója szerint gyermekjátékhoz kapcsolódó párosító, vagy lakodalmi dal lehet.
nyújtott ritmus helyett éles ritmus lesz stb. ). Az, hogy itt a "Sári, Kati" szövegnél egy negyedből két nyolcad lesz, nem alkalmazkodó ritmus. Sorszerkezet: egy ilyen rövid dallamnnál nincs sok értelme sorszerkezetről beszélni, de ez leginkább egy sima AB, ahol a B meg van ismételve. Kvintváltás nincs benne. A dallamvonalára viszont valóban jellemző, hogy ereszkedő, sőt, jó néhány hasonló karakterű, dúr jellegű (dó-pentaton, dúr, dó-hexachord) gyerekdalunkban felfedezhető ez a kisívű, oktáv ambitusú ereszkedés (Szélről legeljetek; Cickom, cickom; Hol jártál, báránykám stb. ). Nem szerkesztek bele a szócikkbe, mert nem szeretnék a Hopp, Juliska c. gyerkdal miatt konfliktusba kerülni senkivel. Ha valaki érez hozzá indíttatást, nyugodtan szerkessze bele a megjegyzéseimet a cikkbe, vagy ha nincs hozzá kedve, akkor ne. – SzekelyGa Parla… 2016. június 20., 06:02 (CEST) [ válasz] Szia @ Szekelyga: Lásd w:Tempo giusto, vagy rosszul írják ott is? Van hangzási keret, az ambitus szinonímája, nem én ötöltem ki.
El kéne most menni Szoda városába. 7739 Népdal: Szivárványos az ég alja (Szatmár) Szivárványos az ég alja, nem jól van a fejem alja, csuhajja. Gyere babám, igazítsd meg, Édes anyám mondta nékem, minek a szerető nékem, csuhajja. De én arra nem hajlottam, Éde 7639 Népdal: Serkenj fel, kegyes nép Serkenj fel, kegyes nép, Mert most jó az hajnal, Aranyszál tollakkal, Repdes mint egy angyal. Ingó-bingó zöld fűszál, Szépen felöltözik, Liliom, rózsával, Meg is törülközik. 7555 Népdal: Van két lovam két jó lovam Van két lovam két jó lovam, mind a kettő sárga Még az éjjel átugratok Csehszlovákiába Még onnan is visszanézek szép Magyarországra Fáj a szivem édes hazám meghalok utánad Kalap 7478 Népdal: Te álomszuszék, ébredj Te álomszuszék, ébredj, hasadrs süt a nap! Nem hallod, nem hallod a víg kakukkokat? Kakukk, szól már a fák alatt. 7435 Népdal: Hull a szilva a fáról Hull a szilva a fáról, Most jövök a tanyáról, Ej, haj, ruca ruca Kukorica derce. Egyik ága lehajlott, Az én rózsám elhagyott, Kis kalapom feket 7420
Az almamoly ( Cydia pomonella) almaültetvényeink egyik legjelentősebb károsítója. Évjárattól függetlenül minden vegetáció során kell ellene védekezni. Az almatermésűek nagy részét, valamint a diót is károsítja, ebből következően sok helyen találkozhatunk vele. Jelentősége a tápnövényei károsításán felül abban rejlik, hogy kártételével piacképtelenné teszi a gyümölcsöt, jelentősen megtizedelheti a bevételt. A klímaváltozás hatása az almamoly esetében is megfigyelhető. A hazánkban jellemzően kétnemzedékes fajnak azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy harmadik nemzedéke is kialakul, így az ellene való védekezés ideje is megnyúlik. Az almamoly okozta kárkép már mindenki számára ismerős lehet, házikertekben is gyakran megfigyelhető. Almamoly - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A még növekedésben levő, dió nagyságú termésen, de később a kifejlett gyümölcsön is apró fekete besüppedő folt jelzi a fiatal lárvák termésbe rágásának helyét. Jellemzően a kocsány tövénél vagy csészelevelek felől, de gyakran a csokorban álló almák érintkezési pontjánál is behatolhatnak.
A befurakodási ponttól a magházig egyenes járat jelzi az útjukat. A magházat elérve pedig a magokat is megrágják. A fiatal lárvák próbarágásokat is csinálhatnak, ami nem jelenti, hogy a hernyó a gyümölcsbe is hatol, inkább csak esztétikai kárt okoz. Azt, hogy a lárva egyértelműen befurakodott, az alma felületén megtapadt ürülékmorzsák jelzik. A fiatal molyos termések megállnak a fejlődésben, és idő előtt lehullanak. A fejlettebb gyümölcsök jellemzően másodlagos fertőzések eredményeképpen rothadásnak indulnak, vagy szintén idejekorán leesnek a fáról. Almamolyimágó (forrás:) Almamoly diónyi gyümölcsön (fotó: Kálmán Anna Léda) Az almamoly károsításának ideje, vagyis az, hogy a fiatal vagy már az érőfélben levő gyümölcsöt rágja meg, attól függ, hogy hányadik nemzedék van jelen az ültetvényben. Azonban mint már korábban említettük, a jellemzően kétnemzedékes faj az elmúlt pár évben kiegészült egy csonka, harmadik nemzedékkel is. Az almamoly kifejlett lárva alakban vészeli át a telet a fa kéregrepedései között, de az sem ritka, hogy más védett zugokban, szövedékgubóban tölti téli nyugalmát.
Az almamoly Magyarországon 2, extrém meleg, hosszú nyár esetén 3 nemzedékben rajzik. Az első nemzedék rajzása melegebb vidékeken április közepén, hűvösebb régiókban május elején kezdődik. Az első almamoly nemzedék még általában hűvös időben repül, a hímek és nőstények párosodása az első melegebb estéken zajlik le, amikor az este 9-kor mért hőmérséklet eléri a 15-16 ºC-t. Ebben az időszakban a nőstények még csak a levelekre, ágakra tudják lerakni a petéiket, hiszen ilyenkor még nincs fejlődő alma. Ez fontos információ a későbbiekben ismertetendő védekezés szempontjából! A lárvák kifejlődésének időtartama a napi átlag hőmérséklet függvénye. +10 ºC napi átlaghőmérséklet alatt a lárvák nem fejlődnek. Az almamoly esetében kutatók már korábban megállapították azt a hőmérsékleti összeget, ami szükséges a molylárvák kikeléséhez. Ez az úgynevezett aktív hőösszeg a 90 ºC. Ezt úgy tudjuk kiszámítani, hogy a rajzás megkezdődése ( feromoncsapda mutatja) utáni első meleg (15-16 ºC-os) estétől (vagyis a peterakástól) kezdve figyeljük a napi átlaghőmérsékletet, annak +10 ºC fölé eső részeit naponta összeadjuk és amikor ez az összeg eléri a 90 ºC-t, akkor van az almamoly lárvák tömeges kelése.