-Fejlesztés: fő tartalom, ahol a szerző véleménye kifejeződik. -Következtetés: a bemutatott okok és kérdések összefoglalása. Az esszé fő céljai Érvek vagy példák bemutatása Sokszor egy hipotézis bemutatását esszén keresztül hajtják végre, ebben az esetben ez a tudományos esszé. A formális nyelv használatával (bár a szaknyelv is használható) az információ keresési módszerek, a vizsgált jelenségek, a tesztek szigorúsága és a szerző következtetései lelepleződnek. Bár ez egy olyan szöveg, ahol konkrét tényekkel kell érvelni, egy tudományos esszének csak egy része foglalkozik ezzel a témával. A többi tartalomnak tartalmaznia kell a szerző személyes véleményét, ahol elmagyarázza elképzeléseit. Mi az esszé? »Meghatározása és jelentése 2022. Szórakoztat vagy mesélhet Az esszé irodalmi műfaj, így a költészethez vagy a drámához hasonlóan az olvasó szórakoztatásának egyszerű céljára is felhasználható. A próba ezen formáját a irodalmi esszé, ahol a kérdéseket nem kezelik olyan mélységgel, amelyet több oktató vagy informatív szöveg mutat be. Az irodalmi esszéhez sokat használnak szubjektivitást és egyéb forrásokat, például metaforát, ami a szerző stílusától is függ.
Noha a tudományos esszéknek nincs esztétikai célja, nem ellentétesek a diszkurzív elegancia törekvéseivel. Tapasztalt kutatók számára az akadémiai esszék előzetes gyakorlatokat végeznek egy ötlet vagy kutatási projekt (például mester- vagy doktori értekezés) hatókörének és korlátainak tesztelésére. Például Esszé Az örökkévaló orgia: Flaubert és Madame Bovary, készítette Mario Vargas Llosa Esszé Népszerű kultúra: az epikus epitól a szimulakrumig, Néstor García Canclini készítette. Az igényes módszer és a forráskezelés demonstrálása érdekében az akadémiai kísérleteket tudományos kísérleteknek is nevezik. A "tudományos esszé" kifejezés azonban a leggyakoribb használata során olyan esszékre utal, amelyek tárgya a tudomány. Lássuk. Esszé-érv „Mi az ember szépség?”. Tudományos esszé Vitató szöveg, amely a tudományos témák tükrözésére szolgál, és ennek következtében szigorúságot igényel a felajánlott adatokban és az információk elemzésében. Az irodalmi esszéktől eltérően, a tudós nem esztétikai célokat szolgál, hanem az előfeltételek hatékony kommunikációjának garantálására.
Azonban a következő alaptípusokat lehet felismerni: irodalmi esszéket és tudományos / tudományos esszéket. Irodalmi esszé Az irodalmi esszé olyan prózaírás, amelyben a szerző kifejti ötleteit egy adott témában, de az akadémiai / tudományos esszéktől eltérően az irodalmi esszé esztétikai célt szolgál. Mindezek alapján az irodalmi esszé nem kötelezi a tudományos vagy tudományos monográfia tudományos berendezését. Másrészt kötelezi az eredetiséget, a nyelv és a formális szépség gondozását, azaz az irodalmi stílus gondozását. Például Esszé a kannibálokról: Michel de Montaigne (az esszé műfajának atyja) esszé A magány labirintusa, Octavio Paz. Tudományos esszé Ez megfelel a tudományos közösség érdeklő témájának körülményeinek bemutatására és érvelésére, logikai diszkurzív sorrendben és bibliográfiai alapokkal. Mi az az esszé. Az akadémiai esszéknek mindig tartalmazniuk kell a megkeresett forrásokat (bibliográfia és egyéb források). Oktatási eszközként az akadémiai esszé a hallgatók mérlegelését és értékelését szolgálja a forráskezelés, a tantárgy ismerete, valamint az érvelés és kritika szempontjából.
Ha módosítani kell, akkor szabadon végezze el. Hagyja, hogy a radír egy-két napig üljön, majd térjen vissza javítás és javítás céljából. Esszé a zenében, a színházban és a táncban Módszerként az esszét általában olyan előadóművészeti tudományágakban alkalmazzák, mint például a színház, a zene vagy a tánc, hogy a lehetséges hiányosságokat kijavítsák, mielőtt egy művet nyilvánosan bemutatnának. * Esszé (Művészet) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Esszé a tudományban A tudományos területen a tesztet tesztnek vagy kísérletben végzett elemzésnek nevezzük annak ellenőrzésére, hogy az eredetileg javasolt hipotézis helyes-e. Nem szabad összetéveszteni a tudományos esszével, mint irodalmi műfajgal. Próba és hiba Mivel a próba-hibát ellenőrzési módszernek nevezik, hogy empirikus ismereteket szerezzenek egy dolog működéséről. Ha ezen módszerrel folytatjuk, arra törekszünk, hogy különféle alternatívák kipróbálásával oldja meg a konkrét problémákat. Ha egyikük nem működik, akkor azt eldobják és egy másikkal tesztelik, amíg a megfelelőt meg nem találják.
Az esszé így az értekező próza c. műfaji kategóriába tartozik. " Röviden ennyi. :)
Beauty - ez valami csodálatos, amely hordozza az érzelmek széles skáláját és a pozitív energiát. Lehetővé teszi, hogy az emberek csodálják, és törekszünk rá. Beauty fogja megmenteni a világot, és ez minden bizonnyal igaz. Összhang a belső és a világ - ez gyönyörű! Ezért minden ember arra kell törekedniük, hogy szép legyen mind külsőleg, mind belsőleg.
A háborúhoz vezető út A háború kitörése nagyban Szaddám Huszein iraki diktátor becsvágyának és hatalmi törekvéseinek következménye. Huszein szerette volna megszerezni a többségében arabok lakta, nyersanyagban - olajban - gazdag iráni tartományt, Khuzesztánt, és ennek segítségével az arab világ vezető hatalmává tenni országát. A tartomány a térségben - Mezopotámia, illetve Perzsia területén - a történelem során fennálló hatalmak már-már hagyományos vetélkedésének tárgya volt. A modern Irak már 1959-ben kinyilvánította területi igényét a térségben fekvő Abadanra és Korramshahrra. Iraki-iráni háború - Index Fórum. forrás: Irak és Irán között mégis csak 1971-ben szakadt meg a diplomáciai kapcsolat, miután előbbinek nem tetszett, hogy több, a Hormuzi-szoros közelében fekvő addig brit fennhatóság alatt lévő sziget - Abu Músza, Nagy-Tunb és Kis-Tunb - iráni fennhatóság alá került. Az erőszakot végül a Tigris és az Eufrátesz közös torkolata, a Satt el-Arab birtoklásán, illetve használatán kialakult vita váltotta ki közvetlenül.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el. )
Az irak-iráni konfliktus nem előzményektől mentes ügy volt, hiszen történelmi sérelmek, tradícionális különbségek és térségbeli hatalmi rivalizálások nehezítették a két ország viszonyát. Ráadásul mindkét állam mögött egy-egy nagyhatalom vagy nagyhatalmi csoport állt. Míg Irakot elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok látták el fegyverrel, addig Irán mögött az Egyesült Államok sorakozott fel. 1979-ben került Irak élére Szaddam Husszein, aki egy év múlva már meg is indította háborúját a párizsi száműzetéséből visszatért, Khomeini Ajatollah "iszlám köztársasága" ellen. Az iraki katonai vezetés villámháborúval számolt, mivel az Iránban éppen akkor lezajlott iszlám forradalom miatt még nem állt teljesen helyre a rend. Másfél millió halott után valódi győztes nélkül zárult Irak és Irán nyolc éves háborúja » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Senki nem gondolta, hogy nyolc éves, hosszú és kemény küzdelemre kell felkészülni. 1980. szeptember 22-én az iraki szárazföldi és légi csapatok megsértették a közös határt, mitöbb benyomultak Iránba. Az irakiak elsődleges célja volt, hogy a Perzsa-öböl feletti hegemón szerepet és nem utolsó sorban a dél-iráni olajmezőket megszerezzék.
E szomszédos közel-keleti országok közötti elhúzódó háború legalább félmillió áldozatot és több milliárd dolláros károkat eredményezett, de a másik fél nem kapott valós nyereséget. Szaddám Huszein iraki diktátor által 1980 szeptemberében indított háborút válogatás nélküli ballisztikus-rakétatámadások, vegyi fegyverek széleskörű használata és harmadik országok olajszállító tartályhajók elleni támadásai jellemezték a Perzsa-öbölben. Bár Irakot a stratégiai védekezésre kényszerítették, Irán nem tudta helyreállítani a hatékony páncélos alakulatokat a légierő számára, és nem tudott elég mélyen behatolni Irak határaiba, hogy meghatározó eredményeket érjen el. A vége 1988 júliusában következett be az ENSZ 598. számú határozatának elfogadásával. Az Irak 1980. szeptember 22-i hivatalos hadüzenete és Irán 1988. Negyve éve kezdődött az iraki-iráni háború | Orientalista.hu. július 20-i fegyverszünetének elfogadása között eltelt nyolc év során legalább félmillió és valószínűleg kétszer annyi katonát öltek meg mindkét oldalon, legalább félmillió állandó rokkant lett, mintegy 228 milliárd dollárt költöttek közvetlenül, és több mint 400 milliárd dolláros kárt okoztak (főleg az olajüzemeknek, de a városoknak is), főleg tüzérségi duzzasztásokkal.
1988-ban Iránt demoralizálta az évek során elért sok "végső" offenzíva tartós kudarca, a véget nem érő veszteségek kilátásai, a polgári javak, valamint a katonai készletek behozatalának csökkenő képessége és a Teherán elleni Scud rakétatámadások. De ami végül véget vetett a háborúnak, az az volt, hogy Irak későn tér vissza a fő erő támadására a helyszínen. Miután Irak régóta konzerválta erőit, és teljesen gépesített konfigurációkra váltott, hogy megkerülje csapatai vonakodását szembenállni az ellenséges tűzzel, Irak 1988 áprilisában nagyszabású támadásokat hajtott végre. A vége július 18-án volt, amikor Irán elfogadta az ENSZ 598. sz. azonnali tűzszünet, bár kisebb iraki támadások még néhány napig folytatódtak a fegyverszünet 1988. július 20-i hatálybalépését követően. Az olvasó kísérete a hadtörténettel. Szerkesztette: Robert Cowley és Geoffrey Parker. Szerzői jog © 1996, a Houghton Mifflin Harcourt Publishing Company. Minden jog fenntartva.
Damaszkusz és Bagdad mindettől függetlenül örömmel fogadta a szovjet fegyvereket és katonai tanácsadókat. A háború kapcsán egyébként mind a Szovjetunió, mind a nyugati oroszágok siettek kinyilvánítani semlegességüket. 1981. június 7-én váratlan csapás érte Irakot a "Nyugat" részéről. Izraeli F-16-osok szétbombázták a Bagdadtól nem messze lévő nukleáris központot. Az előzmény az volt, hogy Szaddám Huszein egy atomreaktort vásárolt Franciaországtól 260 millió dollárért. Két nappal a berendezés útnak indítása előtt azonban az izraeli titkosszolgálat emberei behatoltak a Toulon térségében működő atomtechnikai üzembe és annyira tönkretették a reaktortestet, hogy Irak csak két évvel később jutott a berendezéshez. Az izraeli ügynökök ezen túlmenően figyelmeztették a francia szakembereket, hogy nem szavatolják biztonságukat Irak területén. Szaddám Huszein atombomba nélkül maradt, az irániak pedig több frontszakaszon támadásba mentek át. 1983. február 6-án 200 ezres iráni csoportosítás kezdett offenzívát Bagdadtól negyven kilométerre.
1987. május 14-én egy iráni rakéta a Stark amerikai hadihajó 37 tengerészének életét oltotta ki, 1988. július 3-án egy amerikai hadihajó a Perzsa-öböl fölött tévedésből lelőtt egy iráni utasszállító gépet, amelynek 290 utasa életét vesztette. A felek évekig visszautasították a másik által felajánlott tűszünetet és figyelmen kívül hagyták az ENSZ BT felhívásait is az ellenségeskedések megszüntetésére. Az első komoly békekezdeményezések 1986-ra estek, amikor a halálos áldozatok száma már meghaladta az egymilliót, és kölcsönösen lerombolták egymás olajlétesítményeit. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár közbenjárására végül 1988. augusztus 20-án életbe lépett a tűzszünet. A béketárgyalások során az ellentétek megmaradtak mind a Satt el-Arab folyót, mind a fogolycserét illetően, s a tárgyalások rövidesen meg is szakadtak. Irak 1990. augusztus 2-án megtámadta és annektálta Kuvaitot, amivel újabb háború kezdődött a Perzsa-öböl térségében. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?