Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt. A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt. ) Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került.
Miután Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben életét vesztette, az uralkodó hosszú ideig nem választott másik feleséget, és bár Aragóniai Beatrixot időközben két itáliai hercegnek is odaígérték, a 17 éves hercegnő végül a magyar király menyasszonya lett. ( A legfrissebb hírek itt) A nápolyi királylány 1476-os érkezésével gyökeres változások mentek végbe Visegrádon, ugyanis az itáliai etiketthez szokott Beatrix Mátyás addig nyitott és közvetlen udvartartása helyett nagyságrendekkel reprezentatívabb, és igy zártabb udvari életet szervezett. Mindez számos pozitív következményt is magával hozott. Például Beatrixnek tudható be, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében az itáliai reneszánsz jelentős alakjai megfordultak Magyarországon: például többek között a történetíró Antonio Bonfini és Diomede Caraffa, akiket munkájukban egyébként maga Beatrix is ösztönzött. Az itáliai stílusú udvartartásnak köszönhetően a visegrádi fényűző rezidencia Közép-Európa szellemi életének központja lett.
1992 óta Magyarországon piacvezető a jégkrém és gyorsfagyasztott termékek mozgóbolti értékesítésében. Özvegyét pedig csúnyán csőbe húzták. 1489 végén Budára ment, szinte pánikszerű gyorsasággal összehívta az országnagyokat, hogy feleskesse őket törvénytelen fia, Corvin János hűségére. A visszaúton Bécsbe minden királyi várnál megállt, és ugyanerre utasította azok vezetőit. Tudhatta, érezhette, hogy közel a vég. Beatrixnak nem lehetett érdeke Térjünk vissza a fügére, a mérgezésről szóló összeesküvés-elmélet alapja annak rossz íze. A tettes vagy felbujtó pedig Aragóniai Beatrix, a király hitvese lenne, így akarta megszerezni magának a hatalmat. Ismét fenti cikkünkből idézve az akkor már csaknem 15 éve Magyarországon élő Beatrixnak tudnia kellet, hogy az özvegy királyné "intézménye" rendszeridegen, az urak nem tűrnék el a nőuralmat. A gyakorlat az volt, hogy az uralkodó halála után aráját vagy haza, vagy kolostorba küldték: két dudás nem fért meg egy csárdában, az új királyné mellett nem maradhatott.
Életének 57. évében elhunyt Igaly Diána olimpiai, világ- és Európa-bajnok koronglövő, a Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke. A kiváló skeetlövő koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba. Halálának hírét Sinka László, a magyar szövetség főtitkára erősítette meg pénteken reggel az MTI-nek. Igaly Diána a magyar sportlövészet egyik legnagyobb alakja, női skeetben mindent megnyert, amit lehetett. Olimpián 2004-ben, világbajnokságon 1998-ban és 2002-ben, Európa-bajnokságon pedig 1989-ben diadalmaskodott egyéniben. A szakág ötkarikás debütálásán, a 2000-es sydneyi játékokon bronzérmet nyert, összességében vb-n 11, Eb-n pedig 13 alkalommal állt dobogóra. (MTI)
Életének 57. évében csütörtökön este elhunyt Igaly Diána olimpiai, világ- és Európa-bajnok koronglövő, a Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke. A kiváló skeetlövő koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba. Halálának hírét Sinka László, a magyar szövetség főtitkára erősítette meg pénteken reggel az MTI-nek. Igaly Diána a magyar sportlövészet egyik legnagyobb alakja, női skeetben mindent megnyert, amit lehetett. Olimpián 2004-ben, világbajnokságon 1998-ban és 2002-ben, Európa-bajnokságon pedig 1989-ben diadalmaskodott egyéniben. A szakág ötkarikás debütálásán, a 2000-es sydneyi játékokon bronzérmet szerzett, összességében a felnőttek között vb-n 11, Eb-n pedig 13 alkalommal állt dobogóra. hirdetés Az MSSZ közleményében jelezte, hogy az év sportlövőjének ötször megválasztott, 2019-ben pedig életműdíjjal jutalmazott bajnokát saját halottjának tekinti. "Egy igazi bajnok, egy legenda ment el" – mondta az MTI-nek Sinka László, akit péntek délelőtt több százan kerestek már telefonon, üzenetben, hogy részvétet nyilvánítsanak.
16743. 7 rajongó 0 vélemény Születési név Igaly Diána Becenév Dia/Diána Születési idő 1965. január 31. Születési hely Budapest Foglalkozás skeetlövő, sportlövő Családi állapot elvált, 1 gyermek Magasság 172 cm Eredeti hajszín szőke Szemszín kék Csillagjegy Vízöntő Linkek IMDB-adatlap Starity RSS-csatorna Amit tudni kell róla Igaly Diána (Budapest, 1965. január 31. ) magyar sportlövő, skeetlövésben olimpiai bajnok és olimpiai bronzérmes. Különféle díjakat nyert pályafutása során. 2013 novembere óta a magyar koronglövők szakágvezetője. bővebb életrajz hirdetés Kiemelt vélemények Még senki nem véleményezte a sztárt. Legyél Te az első! Utolsó frissítés: 2015. 06. 25. 10:10 által