A folyamatos szolgáltatások (egy szerződés alapján az év folyamán rendszeres, vagy meghatározott időszakonként több számla is kiállításra kerül) utáni áfa fizetés rendje részben megváltozik. 2016. január 1-jével nem minden esetben a fizetési határidő lesz az áfa teljesítés időpontja. Négy eset lehetséges, melyeket példákkal ábrázolunk: 1. ) Ha a fizetési határidő és a számla kelte megelőzi a szolgáltatási időszak (pl. január, 1. Adópraxis.hu - Számlázási határidő folyamatos teljesítési ügyleteknél. negyedév, stb. ) utolsó napját, ez esetben a teljesítés időpontja a számla kelte lesz. Példák: Februári szolgáltatási díj számlázása: Számla kelte: január 17., Fizetési határidő: február 1., ÁFA teljesítés időpontja: január 17. 2016. 01-03. havi szolgáltatási díj számlázása: Számla kelte: február 15., Fizetési határidő: március 2., ÁFA teljesítés időpontja: február 15. 2. ) Ha a számla kelte megelőzi a szolgáltatási időszak (pl. ) utolsó napját és a fizetési határidő az időszak utolsó napja, ez esetben a teljesítés időpontja a szolgáltatási időszak utolsó napja lesz.
törvény szerinti teljesítési időpontot kell figyelembe venni a számviteli elszámolás során. A folyamatos teljesítésű szolgáltatások, illetve a határozott időszaki elszámolású szolgáltatások esetében a polgári jogi teljesítésű időpont az időszak utolsó napja. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. §-a (7) bekezdésnek előírása szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). Folyamatos szolgáltatás teljesítés időpontja számlán. A számviteli törvény 16. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve).
A tárgyalt esetben a felek megállapodása adókockázatot generál. Ugyanis egy adóellenőrzés során az adóhatóság a korábban vázolt jogértelmezés alapján azt a döntést hozhatja, hogy a számlázáskor az esedékesség időpontja nem tekinthető ismertnek. Amennyiben a számla postai úton került megküldésre a címzettnek, akkor ezzel az állásponttal nehezen lehet vitatkozni. Ugyanis a kézhezvétel időpontját nemigen lehet előre látni. Előfordulhat, hogy a címzett nem veszi át a küldeményt, így azt a posta visszaküldi a feladónak. Ebből adódóan a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni. Ez a megállapítás azzal a következménnyel járhat, hogy az adóellenőrzés korábbi bevallási időszakban írja elő a fizetendő adót, mint amelyben azt a revízió alá vont vállalkozás bevallotta. Álláspontom szerint a vázolt adókockázatot érdemes elkerülni. Ennek érdekében a számlázási határidőt lehetőség szerint határozzuk meg fix időpontban. A teljesítés időpontja esedékesség hiányában. Ha ez nem lehetséges, akkor az esedékesség számításának kezdő napját ne kössük előre nem látható esemény bekövetkeztéhez.
Természetes körülmények között, széndioxid és víz jelenlétében azonban a kalcium karbonát vízoldható kalcium bikarbonáttá alakul, amiből a kalcium ionok a növények számára felvehetőkké válnak. Savanyú talajok lúgosítása fahamuval A fahamu savanyú talajok javítására kiváló. Meszezés helyett alkalmazható. A fahamu a savanyú talajok savasságát csökkenti, miközben több fontos, eddig a talajban kötött állapotban lévő tápelemeket oldhatóvá teszi, és azok felvehetővé válnak a növények számára (pl. kalcium, magnézium, kálium ionok). A savanyú talajhoz adott fahamu növeli a vízben oldható, növények által felvehető foszfátok koncentrációját is, míg a növényekre károsan magas alumínium- és más magas fémion koncentráció csökken a talajban, vízben nem oldható fém-hidroxidokká alakítva azokat. A savanyú talajok pH értékének emelkedésével egyidejűleg javul a talajélet, a talajlakó mikroorganizmusok hasznos tevékenysége. Savanyítsa a talajt egyszerűen - Köpönyeg. 7, 5 pH érték elérése után azonban nem kívánt folyamatok kezdődnek. Romlik a talajélet, csökken a növények számára szükséges felvehető fémionok koncentrációja, romlik a talajszerkezet.
Kisebb-nagyobb területeken pedig szikes talaj is előfordul. Ezeket régen kizárólag legeltetésre használták rendkívüli lúgossága miatt. A szikes talajokban már nem csak szénsavas mész, hanem nátrium sók is találhatók. Rhododendron – Sárga virágú fajták is léteznek, de ezek többsége lombhullató Mésztűrő fajok Általánosságban elmondható, hogy a fenyők és az örökzöldek savanyú talajban érzik jól magukat, nincs köztük olyan, amely határozottan igényelné a magas mésztartalmat. Egy részük viszont amellett, hogy mészben szegény földben kitűnően érzi magát, jól fejlődik meszes talajban is, ezek a mésztűrő fajok, fajták. Nálam milyen a talaj? Talajunk mésztartalmáról úgy győződhetünk meg, ha egy marék száraz, elmorzsolt földünkre háztartási sósavat öntünk. Citrusok: Talaj savanyítás. Ha savanyú, akkor elnyeli anélkül, hogy történne valami. Ha meszes, akkor határozottan pezseg, sőt felhabzik. Meszes talajból a mészkerülő növények a vasat és a magnéziumot nem tudják megfelelően felvenni. Ezekre a tápelemekre a többi között a klorofill (zöld színanyag) képződéshez van szüksége a növénynek.
Éppen ezért ajánlott jobban odafigyelni a virágföldek elején vagy hátoldalán feltüntetett pH érték mellett az ajánlott növényféleségekre is. Fontos, hogy megismerjük a termesztett haszonnövényeink talajtípus igényét is. Amennyiben erre a szempontra is odafigyelünk, növényünk fejlődése varázslatos és megfelelő lesz. És elérkeztünk a kérdéshez. Hogyan savanyítsam a földet? A talajtípusok legtöbbje jellemzően semleges kémhatású (6, 0 – 7, 5 pH). Ha olyan növényünk van, ami a savanyúbb földet igényli, a talaj pH értékét szulfátos műtrágyákkal lehet csökkenteni (kálium-szulfát, ammónium-szulfát, magnézium-szulfát tartalmú műtrágyák), vagy rostos allápi, savanyú tőzeg gel. És egy ültetési titkot is elárulok: Ha a kertünk talaja a növény számára nem ideális pH értékű, akkor a gyökér növekedés visszafogott lesz. Ezt úgy védhetjük ki, hogy a palánta kihelyezése előtt a talajból egy lapát földet kiveszünk, és a helyére a növény számára megfelelő pH-jú vásárolt földet tesszük. Ezáltal a gyökérképződés aktívabban elindul.
Már írtam itt többször, hogy 30-40 éves fenyők alatt mértem a talaj pH-ját, és tizedre ugyanolyan volt, mint a kert legtöbb részében, de volt olyan hely, ahol még kicsit savanyúbb is volt, mint a fenyők alatt. Szóval, a fenyős savanyításhoz ne fűzz nagy reményeket, bármit írnak is a neten. Ez egyébként is legfeljebb a felső 20 centire hatna, de ott meg nem túl sok az áfonyagyökér. A savanyú víz használata jelenthet valamit (ecetet, kénsavat, salétromsavat szokás használni), de a savanyú vizek hatása is csak egy ideig tart, meg ezeket nem tudod megfelelő mennyiségben kijuttatni a teljes 25 m2-re, ahol egy idősebb tő gyökerei elhelyezkednek. Szóval, ez a savanyítás is csak zárt rendszerben működik. Ha zárt rendszert választasz, akkor érdemes eleve savanyú virágfölddel indítani, vagy savanyú tőzeggel keverni a kerti földedet, aztán később időnként savanyított vízzel öntözni, a csapvíz semlegesítésére. Amit jónak tartanak, rendszeres öntözéshez: 20%-os ecetből 15 ml, vagy 30%-os akkusavból 2, 9 ml 10 l csap vízhez.