Itt a tenyerén - pontosabban az ujján - hordozta a békakirályfit, és közel emelte hozzám, hogy lefotózhassam. :) Explore, July 21, 2009. #159. 20/05 Kis-Duna parti tanösvény. The stars still shine bright The mountains still high Yet something is different Are we falling in love? Általában szívesebben örökítem meg a képeimet színesben, de ezzel kivételt tettem. :-) 1 2 3 4 5 6 7 ••• 37 38 Weboldal készítés Albérlet debrecen fényes udvar Budapest szimpla kert Cölöpsétány magasodik a tatai láperdő felett | Sokszínű vidék Tatai fényes tanösvény nyitva tartás Persze nem ezekre a könnyű, nem igazán fárasztó eseményekre készültünk, de sajnos a kiszemelt 57 km-es kerékpáros túra rajtunk kívül álló okok miatt elmaradt. Nem a rossz időjárás, hanem a kerékpár kölcsönző felkészületlensége okán. Tatai Vár Belépő. Garanciális, teljesen új bicajokról volt szó, de sajnos egy célszerszám hiányzott a készletből, ezért a felmerülő kormány beállítási kérést nem tudták teljesíteni. Amatőr hiba. Spongyát rá. Persze legközelebb majd a szervezésnél ilyen apróságra is gondolni kell.
[2] A tanösvény első szakasza szabadon, a természetvédelmi területen elhelyezkedő második szakasza pedig csak túravezetővel látogatható. Megközelítése [ szerkesztés] Gyalog, kerékpárral és autóval a Fényes fasoron keresztül. Autóbusszal a Május 1. úti autóbusz-pályaudvarról a nyáron óránként induló 3-as jelzésű járattal. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Dr. Körmendi Géza munkái Külső hivatkozások [ szerkesztés] Fényes Fürdő és Kemping hivatalos oldala
A tanösvény és Tata környéke több napos időtöltést biztosít az idelátogatóknak. A FÉNYES FORRÁSAI A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel. Séta a láperdő faóriásai között Magyarország egyik legérdekesebb tanösvénye a Tata melletti Fényes karsztforrás-csoportjánál kialakított, egyedülálló, fából épült sétány, mely végigkalauzol a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái közt. Hazánk páratlan természeti jelenségét testközelből, játékos módon fedezhetjük fel a gyerekbarát, látványos hidakon, pallókon, járdákon. A Tatai Fényes Forrásvidék rövid története A " Vizek Városaként " ismert Tatán hajdanán több tucat forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. A sok forrás közül, itt Fényesen törtek fel a legnagyobb hozamúak, évszázadokon, évezredeken át háborítatlanul. A XX. század emberének jóvoltából azonban megváltozott a természet egyensúlya, az 1950-es években, a Tatabánya környéki, rendkívüli módon felerősödött mélyművelésű bányászat következtében az egykor kiapadhatatlannak gondolt források, a 70-es évek elejére szép lassan elapadtak.
Kántor Péter: Egy kandallóban ég a július Csak jönne már! Csak jönne, jönne már! Hóesés, tengeri szél, napsugár, egy hír, egy palackba zárt üzenet, a széken oldalt hajtod a fejed, és máris alszol, kimerült elem, vagy sétálunk a Margitszigeten, szokott utakon kutya fut szokott módján űzve egy szokatlan szagot, amely mégis ismerős, csupa jel, réteken, kavicsutakon terel, csak jönne már, csak jönne, egy napon kacsákat néztünk a wörthi tavon, kortyolgattad a söröd; Istenem! – gondoltam, vagyis hogy nem is, hanem aztán láttuk a tengert, mennyi kék! – próbálom felidézni sós vizét, s már alszol, éj-függöny szemed egén, de mit is, mire is gondoltam én? Hosszú nyár volt vagy rövid volt, a juss, egy kandallóban ég a július. Forrás: DIA
Az élet, mint költői kérdések sokasága- Beszélgetés Kántor Péterrel legújabb verseiről Kántor Péter új verseskötete bonyolult életfilozófiát boncolgat. A Köztünk maradjon különleges varázsa, hogy az örök nagy kérdéseket megrendítően egyedi, személyes, bensőséges módon teszi fel, töprengésre híva az olvasót. Elgondolkodtató, nagy beszélgetés ez könyv. Talán a Megtanulni élni című vers lett mind közül a kedvencem. Mintha ebben lenne a leghatározottabb az önre jellemző analizáló szándék. Míg olvasói tapasztalataink szerint a legtöbb művész üzenni szeretne közönségének, az ön versei számomra olyanok, mintha ezekben a költő is keresné a feleletet. Mi az oka, hogy "kinyilatkoztatás" helyett inkább kérdez, mintegy olvasóival együtt kutat a helyes, de nem egyedüli válasz után? Ki tudná megmondani, hogy kell élni? A Megtanulni élni versek elbeszélője szeretne, amennyire lehet, megtanulni élni, még ha nem is hiszi, hogy valaha is sikerülhet neki tökéletesen elsajátítania a leckét. Vagy inkább leckesorozatot.
Leírás: Szerettünk volna még egy kötetet együtt elkészíteni, így született meg az Elegendő ok. Kántor Péter a 2017 óta írt versei közül válogatta: múlt, emlékezet, közélet, járvány, betegség - ez a témája a visszafogott hangon megírt verseknek, amelyek nem csak a megjelenés sietőssége miatt nyerik el drámaiságukat. Tulajdonságok: terjedelem: 71 oldal borító: keménytáblás
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetőrseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012). A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin: A kapitány lánya (2009).
versei Keresés: Random verset kérek! Ady Endre Arany János Babits Mihály Balassi Bálint Berzsenyi Dániel Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály Dsida Jenő Gyóni Géza József Attila Juhász Gyula Kaffka Margit Kosztolányi Dezső Petőfi Sándor Radnóti Miklós Reményik Sándor Tompa Mihály Tóth Árpád Vajda János Vörösmarty Mihály Vaktérkép
Mindig történik valami Egy ideje folyton attól rettegsz, hogy megkérdezik, mit csinálsz mostanában, hogy éppen mit csinálsz. Tudod, hogy nem valószínű, de ha megkérdeznék mégis, hisz tulajdonképpen valakinek meg kellene kérdeznie, de ha nem, hát nem, akkor te kérdezed, és ha ilyenkor valaki látna, rögtön felállna a metróban vagy a villamoson, az hétszentség, hogy átadja a helyét, te meg csak jeleznéd a kezeddel, nem, nem kell, köszönöd, ez nem ülőhely kérdése, inkább állnál. De inkább gyalogolsz. Például elgyalogolsz a két-kutyás házig, ami közben egy-kutyás lett, elaludt a nagy barna kutya, és így már csak a fehér kutyás házig gyalogolhatsz el, hogy lásd a fehér kutyát a hozzátartozóival együtt, vagy csak úgy elgyalogolsz lefelé vagy fölfelé a folyó mentén, vagy amerre visznek a lábaid, hogy tegyél valamit, ami nem árt, ha nem is használ a világnak, de neked talán igen, és ne rettegj, hogy megkérdezik, akár megkérdezik, akár nem, hogy mit csinálsz, hogy mivel telnek a napjaid, hogy és mint, hogy írsz-e, ahogy a pék süt, ahogy a villamos csilingel.