Annak érdekében, hogy jobban felkészüljetek az ellenőrzőre, oldjátok meg a gyakorlásra szánt teszteket, amelyek a képre kattintva nyithatók meg! Legyetek szorgalmasak! 🙂 Fizika 6, Fizika 7, Fizika 8 • • Címkék: Fizika 6, Fizika 7, Fizika 8, gyakorló feladatok, on line teszt fizika márc 6 2016 VIII. osztály – 4. Ohm törvénye – Gyakorló feladatok A feladatok megoldásáért 6 pont jár. A kidolgozott feladatokat az ellenőrző előtt kell átadni. Elektromosság és mágnesesség – Nagy Zsolt. Ohm törvénye gyakorló feladatok 2015. • Címkék: Fizika 8, gyakorló feladatok, Ohm törvénye
32 Összefoglalás 34 II. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai 35 1. Ohm törvénye 36 2. A vezetékek elektromos ellenállása 40 3. Több fogyasztó az áramkörben 42 4. Az egyenáram hatásai 46 5. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása 51 Keresd a megoldást! 56 Összefoglalás 58 III. Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram 59 1. Az elektromágneses indukció 60 2. A váltakozó áram 63 3. A transzformátor 68 4. Az elektromos távvezetékrendszer 71 5. Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása 73 Keresd a megoldást! 78 Összefoglalás 80 IV. Fénytan 81 1. A fény tulajdonságai 82 2. Fényvisszaverődés síktükörről 85 3. Netfizika.hu. Fényvisszaverődés gömbtükörről 87 4. A fénytörés 90 5. Fénytani lencsék 92 6. Optikai eszközök 94 7. A színek 97 Keresd a megoldást! 99 Összefoglalás 101 Az új szakszavak jegyzéke 102 Időtérkép 104 A kiadvány bevezetője Kedves Diákok! Életünk ma már elképzelhetetlen elektromos eszközök használata nélkül. Minden nap világítunk, melegítünk, rádiózunk, tévét nézünk, dolgozunk vagy játszunk számítógéppel, villanymotorokat működtetünk és még sokféleképpen kerülünk kapcsolatba az elektromossággal.
Fizika - 8. évfolyam 5 téma Az elektromos alapjelenségek, az elektromosáram és egyenáram, az elektromos munka és teljesítmény, az elektromágneses indukció és a fénytan témakörének feldolgozása képekkel, animációkkal, feladatokkal a 8. évfolyam számára.
c. részekben. Ezek a tanulók életéből vett fizikai problémákat tűznek ki, amelyek megoldása korszerű megközelítést, kreativitást, ötleteket, nyitottságot igényel. Kapcsolódó kiadványok MS-3180 3 590 Ft MS-2498 1 290 Ft MS-2201 1 990 Ft MS-2431 1 990 Ft MS-2868 920 Ft MS-2669 2 590 Ft MS-2746 460 Ft A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető *A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal DÍJMENTES hozzáférést biztosítunk a kiadvány mozaWeb Home változatához az aktiválástól számított minimum egy éves időtartamra. Az aktiválás a oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. Mintaoldalak Tartalomjegyzék I. Elektromos alapjelenségek. áramerősség, feszültség 9 Emlékeztető 10 1. Az anyag részecskéinek szerkezete 11 2. A testek elektromos állapota 12 3. Az elektromos áram. Az áramerősség 15 4. Az elektromos áramkör 22 5. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása 26 6. Az elektromos feszültség 28 Keresd a megoldást!
10- Oldd meg a feladatot! Ismétlés 1. óra -Az éves munka megszervezése Kísérletezés szabályai - Ismétlés I. - Fizikai mennyiségek és törvények 2. óra -. Ismétlés II. - Számítási feladatok 3. óra - Ismétlés III. - A 7. osztályban tanult törvények, törvényszerűségek I. Témakör- Az elektromos áram 4. óra - Atommodellek – Az atom felépítése 5. óra - Elektromos alapjelenségek 6. óra - Az elektromos áram és az elektromos áramkör 7. óra - Az elektromos áram hatásai. Az áramerősség 8. óra - Az elektromos mező energiája Az elektromos feszültség 9. óra - Ohm törvénye. Az ellenállás 10. óra - Összefoglalás- Elektromos alapjelenségek, egyenáram 11. I. Témazáró dolgozat 3. Olvasd le az alábbi kapcsolási rajzokat! A kapcsolási rajzokat a fájlok között ugyanilyen névvel találod! Készítsd el az áramköröket a Áramkörépítő alkalmazással! SZÓFELHŐ AZ ÁRAMERŐSSÉG ÉS A FESZÜLTSÉG MÉRÉSE KÍSÉRLET MÉRŐMŰSZEREK AMPERMÉRŐ VAGY ÁRAMERŐSSÉGMÉRŐ VOLTMÉRŐ VAGY FESZÜLTSÉGMÉRŐ Áramkörépítő SZÓFELHŐ 1. SZÓFELHŐ 2. TANKOCKAMÁTRIX REDMENTA-DIREKTCÍM Direktcímek: elektromos1.
Ez az egyik oka annak, hogy mindenkinek ismernie kell az elektromosság legfontosabb tulajdonságait, jellemzőit, illetve hasznos, káros és veszélyes hatásait az emberi életre. A lakások és üzemek számára szükséges elektromos energiát óriási áramfejlesztők biztosítják. Ezek üzemeltetése szén, gáz, olaj elégetésével, folyók duzzasztásával, atommagok átalakításával, a szél és a napsugárzás felhasználásával történik. Nem mindegy azonban, hogy az elektromos áram fejlesztése közben milyen mértékben károsodik a környezetünk. Az elektromos energiával való takarékoskodás az egyik legjobb védekezés a környezet károsítása ellen. Ezért ne működtessük feleslegesen az elektromos berendezéseket! A 8. osztályos tananyag másik nagy fejezete a fénytan, mellyel az élet minden pillanatában találkozunk. A fény különféle kölcsönhatásai teszik lehetővé, hogy növények, állatok, emberek élhessenek a földön. A fény kölcsönhatásai alapján tudjuk megérteni, megmagyarázni a látást, valamint az optikai eszközök működését a visszapillantó tükörtől a videózásig.
Középkori szerzetesek és apácák Download Report Transcript Középkori szerzetesek és apácák A középkor Európában Lovaggá válás Kastélyok Öltözet Fegyverzet Középkori A szerzetesek kerekasztal lovagjai Katedrálisok Keresztes Szerzetesek hadjáratok és apácák Lovagok és az ő fegyverzetük Lovagi tornák • Egy fiú lovaggá válásának útja 7-8 éves kora körül kezdődött. • Az ifjú újonc először is apród lett. • Az apródok karddal vagdaltak egy hatalmas fadarabot, hogy így izmosodjanak, ami a lovaggá váláshoz nélkülözhetetlen volt. Lovaggá válás • 18-20 év között került sor a tulajdonképpeni lovaggá ütésre. • Azon a reggelen bizonyos színű ruházatot viseltek, volt benne vörös (mint a vér), fehér (amely a tisztaságot jelképezte) és barna (mint a föld, mert oda térünk meg mindannyian, ha meghalunk). KÖZÉPKOR | Amit a divatról tudni érdemes. • A lovaggá ütés úgy történt, hogy karddal megérintették az ifjú mindkét vállát. • A vár védelmi célból emelt erődítmény, megerősített épület vagy épületcsoport. • Fénykora a középkorban volt, a feudális széttagoltság idején.
A hetési férfiak pitykegombos, gyér zsinórzatú mellényt viseltek és ritkán mutatkoztak kalap, főként pörgekalap nélkül. Templomba, vásárba vászon- vagy bőrtarisznyát vittek magukkal, amiből az I. világháború előtti időszakban nem hiányozhatott a pipa és a meggyújtására szolgáló tűzcsiholó acél, a kova és a tapló. A fehér vászonöltözetet a II. Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso. világháború után fokozatosan kiszorította a fekete posztó vagy szövet ünneplőruha, amely már a mezővárosi szabók munkája volt. A hetési női viselet A hetési női viseletek legrégebbi, rekonstruálható korszakát a háziszőttes-vászonból, kézzel összeöltögetett egyszerű szabásvonalú ruhák alkották. Ezt a gyári gyolcsból készült gazdagon hímzett váll- és fejkendő egészítette ki. A fehér gyolcs vállkendőt, a mellkötű kendüt kezdetben csak fehérhímzés, később kevés piros, majd kék laposhímzés élénkítette. Alul kanavász vászonból varrott lájbiszoknyát viseltek, amire 3-4 alsószoknyát húztak. Az apró hajtásokba szedett vászonszoknya, a kikliny előtt még fehér kötényt viseltek.
A milánói udvarra a kulturáltabb, mélyebb értékű, diszkrétebb és nehézkesebb, míg a Firenzei udvarra a friss, vidám pompa volt jellemző. A XV. században, Ferrará ban, Bologná ban, Velencé ben a fejedelmi udvarokban az itáliai asszonytípusra a gondtalan, henyélő, kecses üres életet élő asszonytípus volt a jellemző. A testápolás és a jó táplálkozás mellett az édes semmittevés volt osztályrésze az arisztokrata hölgyeknek. Ezt jól szimbolizálja ruhájuknak legfontosabb kiegészítője a művészi ékesítésű csecsebecsés legyező. Reneszánsz viselet – Wikipédia. A XVI. század végén már összehajtható formában jelenik meg. Általában aranyláncon csüngött a római, Ferrarai, Torinói, Nápolyi dámák derekán. A velencei hölgyek, mint ahogy mindenben teljesen egyéni divatot teremtettek, ragaszkodtak a tollas ódivatú legyezőhöz. Siena, Ferrara, Brescia, Milánó, Róma városában egyöntetű divat szerint öltözködtek az itáliai hölgyek, bő szoknyához rövid uszály társult, finom csipkeszegéllyel ellátott kézelő, nyakbodor. A velencei nők feltűnően túlzó módon öltözködtek, az arisztokrata hölgyek a kurtizánok öltözködését vették át.
A honfoglalás kori, azaz a középkori viselet emlékeit a régészeti ásatások alapján tudjuk rekonstruálni. László Gyula hírneves régész, őskutató és képzett festőművész a feltárt kutatási anyagok alapján ábrázolta és írta le a honfoglalás kori öltözetet, amely törökös jelleget mutat. Férfiak, nők inget, hosszú nadrágot viseltek, melyet öv tartott össze. A férfiak fején csúcsos, prémes nemezsüveg, a nők fején zárt párta volt, lábbelijük saru, nemezcsizma. A honfoglaló magyarok öltözéke László Gyula professzor elképzelése alapján A honfoglalás kori, azaz a középkori viselet emlékeit a régészeti ásatások alapján tudjuk rekonstruálni. A férfiak fején csúcsos, prémes nemezsüveg, a nők fején zárt párta volt, lábbelijük saru, nemezcsizma. A nők a nadrágra lepelszoknyát vettek fel, amelyet derékban megkötöttek s hátratűztek (ennek mai utódai a csángók gyapjúszőttes, magukra csavart szoknyája és a kalotaszegi muszuj vagy bagazia, ami a templomi nagyünneplőjük). A gazdagok ruhái selyem- és bársonyanyagból készültek, a szegényebbeké háziszőttes len, kender és gyapjú volt.
Ekkor következett be az egyik legjelentősebb és a mai divatot is meghatározó változás: a szabás kialakulása. Addig a ruhák összeillesztett téglalapokból álltak, jellegtelen, merev darabok voltak. Ebben a korban alakult ki a szűkítő varrás, az ívesen szabott ujj, a szoknyarészt vagy ujjat bővítő háromszög alakú toldalékok. A szoknya szegélye bevarrt háromszögek révén bővebb lett, uszályossá vált. Övvel hangsúlyozták a derekat. A nemes hölgyek a cotte fölé öv nélküli, ujjatlan felső köntöst vettek, a surco-t. a 13. században ez már olyan hosszú, hogy járáskor meg kellett emelni. A nők középen választották el a hajukat és selyemszalaggal varkocsokba fonták. 1200 után a férjes nők főkötőt viselnek. Férfi viselet A férfiak frank viselete ingből, nadrágból és zubbonyból és kabátból állt. A zubbony térdig ért, ujjai voltak, kerek vagy 4 szögletes nyakkivágással. A felső és alsóruha 1050-ben térdig ért, csak a nagyon előkelők és a papok viselhettek hosszú köntöst. 1200 körül azonban elterjedt a földig érő köntös.
A ruhákat drága szalagokkal szegélyezték. Az egyszerű népnek öltözködési rendeletek írták elő, hogy sötét színű, durvább anyagot használjanak, és mondjanak le az ékszerekről, szegélyekről. A kesztyűt először kényelmi szempontok miatt, később pedig divatból hordott mindkét nem. A középkorban a kesztyű szimbolikus jelentésre tett szert: illetlen dolognak tartották kesztyűben a templomba belépni vagy kezet nyújtani, a sértés, a mély megvetés jele volt, ha kesztyűt dobtak valakinek. Női viselet A 11. századig a női ruha szabása a tunikáéhoz hasonlított, többnyire hosszú ujjú volt, övvel viselték, szalagdíszekkel borították. Gyakran előtűnt az ingszerű alsónemű a kivágásoknál és a karoknál. Földig ért, idővel lerövidült, és leszűkült a felső ruha, nőiesebb formák. Az ujjak azonban egyre hosszabbak, a csuklóig értek. 1150 táján mértéktelenül bő ujjakat viseltek, akár földig is lelógatták. 1200 után az ujjak méretéből visszavettnek, összefűzhető hasítékkal látták el. sz-ban a ruha felső része, melyet cotte-nak neveztek, már egészen a testhez simult.