Az apai elismerő nyilatkozat egy olyan jognyilatkozat, amely alapján a nyilatkozattevőt a jog a gyermek apjának ismeri el. Apai elismerő nyilatkozat tételére csak olyan esetben kerülhet sor, ha apasági vélelem nem áll fenn, illetve ha a bíróság más apa személyét korábban nem állapította meg. Az apai elismerő nyilatkozat tételének nem feltétele, hogy vérségi kapcsolat álljon fenn a gyermek és a nyilatkozattevő között. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat [ szerkesztés] A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szabályait Magyarországon jelenleg a családról, a házasságról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 37. §-a állapítja meg. Ezek szerint A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. [Csjt. 37. § (1) bek. ] Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó.
(Az apaság elismerése céljából tett teljes hatályú elismerő nyilatkozat tárgyában lefolytatott eljárás során az a kívánatos, ha valamennyi érintett együtt jelenik meg a gyámhatóság előtt, de annak sincs akadálya, hogy külön-külön nyilatkozzanak). Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat halál esetén Előfordulhat, hogy már nem él a gyermek, vagy az anya, vagy egyikük sem, amikor sor kerül a gyermek elismerésére. Ilyen esetben a gyámhivatal a gyermek vagy/és az anya halála után is pótolhatja az ő hozzájárulásukat. Ugyanez az eljárás akkor is, ha az anya és/vagy a gyermek tartós távolléte, vagy ismeretlen helyen tartózkodása miatt tartósan gátolva van, így nem szerezhető be a személyes hozzájáruló nyilatkozatuk. A gyámhatósági hozzájárulás megtagadása Amennyiben a gyámhivatal úgy dönt, hogy valamilyen oknál fogva nem adja meg hozzájáruló nyilatkozatát az apa a bíróságtól kérheti az apaság megállapítását. Hivatalból induló eljárás A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás vagy valamelyik fél kérelmére, vagy hivatalból indul.
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 4:101-102 § rendelkezései szerint Illetékesség: Országos, lakcímtől függetlenül bármely anyakönyvvezetőnél megtehető. Ügymenet leírása: Apai elismerő nyilatkozatot a meg nem született gyermekre és a már megszületett gyermekre egyaránt lehet tenni. A nyilatkozatot az anyakönyvvezetőnél, a gyámhatóságnál, valamint a bíróságon, külföldön élő személy esetében pedig a külképviseleti hatóságon lehet megtenni. Nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, melyről az anyakönyvvezető (egyéb közreműködő hatóság) jegyzőkönyvet vesz fel. A nyilatkozattételhez az anya hozzájárulása szükséges. Ügyintézéshez szükséges mellékletek: apa, anya személyazonosításra alkalmas okmánya és a lakcímkártyája, szakorvos által kiállított orvosi igazolás a fogamzás vélelmezett és a szülés várható időpontjáról, a már megszületett gyermek esetében pedig a születési anyakönyvi kivonat, amennyiben az anya családi állapota elvált vagy özvegy: a válás vagy haláleset tényét tartalmazó záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, vagy jogerős bírósági bontóítélet vagy a volt férj halotti anyakönyvi kivonata Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a szülők együttesen, személyesen tehetnek.
Rendezetlen családi jogállású, apa adatai nélkül anyakönyvezett, vagy rendezetlen családi jogállású születendő gyermek esetében az anyakönyvvezető teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel a családi jogállás rendezése érdekében. Az ügymenet leírása A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételéhez mindkét szülő személyes jelenléte szükséges. Az nyilatkozat bármely anyakönyvvezető, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselő előtt megtehető. Házasságból születendő/született gyermekre vonatkozóan nem lehet apai elismerő nyilatkozatot tenni csak akkor, ha a férj apaságának vélelmét valamelyik bíróság jogerősen megdöntötte. Nem tehető apai elismerő nyilatkozat akkor sem, ha az anya válását kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napja és a gyermek születésének napja között nem telt el 300 nap. Nem tehet apai elismerést az a férfi sem, aki 16 évvel nem idősebb annál a gyermeknél, akire az apai nyilatkozatot tenné. Kiskorú apa apai elismeréséhez az apa törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
rendelkezik. Ezek szerint Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri - jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén - őt kell a gyermek apjának tekinteni. [17. ] A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet. ] Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított 6 hónapon belül a házasságot megkötik. ] Források [ szerkesztés] a családról, a házasságról és a gyámságról szóló 1952. törvény (Családjogi törvény, rövidítve Csjt. ) 37. §-a 1982. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, 17. § Külső hivatkozások [ szerkesztés] Apai elismerő nyilatkozat [ halott link] - ügyleírás a Kormányzati Portálon
A férj a házasságkötés után a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt /kettős/ családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét. Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte. ) Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni.
Az igazolásnak tartalmaznia kell: – a születés helyét, – évét, hónapját, napját, – a gyermek nemét, – súlyát és hosszát, – a szülők nevét és lakóhelyét, valamint azt, hogy – a gyermek élve született. Házasságkötés bejelentése Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At. ) 17. §-a szerint a házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető. A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak. Házasság bejelentését legalább fél évvel és legalább 30 nappal az esküvő előtt köteles bejelenteni a házasulandó pár az alábbi kérelem kitöltésével: Kérelem A szükséges dokumentumok: – érvényes személyi igazolvány, – születési anyakönyvi kivonat, – elvált férfiak/nők házasságát felbontó jogerős ítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, – ha a házasulandó családi állapota özvegy, a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőtől záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
hozzávalók: 600 g burgonya (főtt, áttört) 70 ml 2, 8%-os tej 1 nagy csipet cukor 25 g friss élesztő 250 g vaj 410 g liszt 1 tojássárgája 3 csapott teáskanál só a megkenéshez: 1 tojás A burgonyát héjastul sós vízben megfőztem, hideg vízzel leöblítettem, héját lehúztam, áttörtem és hűlni hagytam. Az élesztőt a langyos cukros tejben felfuttattam, majd a többi hozzávalóval összegyúrtam. A tésztát kb. Habkönnyű krumplis pogácsa. egy óra alatt a duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát fél centi vastagra nyújtottam, majd félbehajtottam, aztán a két oldalát is behajtottam, így hat réteg lett. A behajtott tésztát ismét kinyújtottam kb. 2 cm vastagra, majd pogácsaszaggatóval kiszaggattam, és sütőpapírral fedett tepsire raktam. 10 percig pihentettem, tetejét felvert tojással megkentem, és 200-220 fokra előmelegített sütőben pirosra sütöttem. MEGJEGYZÉS: szoktam maradék krumplipüréből is készíteni, akkor kicsit keveset vajat adok a tésztához, illetve néha a megadottnál több burgonyát használok.
Krumplis tésztát készíteni mindenki tud, a töltött verziók viszont igényelnek némi türelmet és önuralmat, de nem igaz ez a nudlira, ahhoz tényleg nincs szükség semmi ilyesmire. Olyan szöszmötölős feladat ez, amely még a háborgó, türelmetlen lelket is lenyugtatja, és minél szabálytalanabb lesz a végeredmény, annál jobb. Lehet az egyik nudli vastagabb, a másik vékonyabb, a végeredményt tekintve teljesen mindegy. A nudli titka, hogy éppen csak annyi lisztet kell a tésztához adni, amennyitől összeáll és nem ragad, de semmivel se többet, nehogy nehéz, súlyos vagy kemény legyen. Az is nagyon fontos, hogy ne sajnáld a mákot. Minél több, annál finomabb lesz: a legjobb, ha ki sem látszik a rengeteg mák alól a tészta. Hozzávalók 6 személyre A nudlihoz: 500 gramm krumpli 150 gramm liszt 1 darab tojás 1 csipet só A tálaláshoz: 200 gramm mák 100 gramm porcukor Előkészítési idő: 30 perc Elkészítési idő: 1 óra Elkészítés: A krumplit héjastul főzzük meg, még forrón húzzuk le a héját, törjük át, majd hagyjuk kihűlni.
Pogácsákat szaggatunk, nem túl nagy átmérővel! Sütőpapírral fedett lemezre tesszük őket, tojással megkenjük a tetejüket, majd újabb 10 perc pihentetés után előmelegített légkeveréses sütőben 190 C fokon légkeveréses sütőben kb. 20-30 percig sütjük. Teljes kihűlés után kóstoljuk az elkészült burgonyás pogácsákat! Véletlenül sziv forma, mert sok sok szeretettel készült… Bajkai Mária receptje!