10 év – válik közössé (12%), mások pedig azt gondolják, hogy a korábbi szerzemények is közösek lesznek, ha erről a felek házassági vagyonjogi szerződést írnak (19%). A férjé lesz-e a feleség öröksége? Két éve vagyunk házasok. A feleségem örökölt tavaly egy lakást a nagynénjétől. Házastársi közös vagyonnak minősül-e a lakás, ha az már a házasságkötésünk után került a tulajdonába? A házastársi közös és különvagyonnal kapcsolatos "beugratós" kérdésre a kitöltők 65%-a felelt helyesen. Az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak ugyanis a házasságkötést követően is különvagyonnak minősülnek. A házasságkötés ténye tehát ebből a szempontból nem írja felül az öröklés vagy az ajándékozás alapján létrejött vagyoni viszonyokat. (További információkat a témában itt olvashat. ) Hasonlóan érdekes kérdés, hogy mi lesz az egyik fél vállalkozásából származó bevételek sorsa, hiszen itt is felmerül a közös és különvagyon problematikája: Jól menő vállalkozásom van, amit még a házasságkötésünk előtt alapítottam, és a feleségem egyáltalán nem dolgozik benne.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti perekre jellemző, hogy költségesek és évekig elhúzódhatnak, amennyiben a felek nem tudnak a perben ésszerű időn belül egyezséget kötni. Fordulj hozzám bizalommal!
Ekkor robbantak ki váratlanul 1956 őszének eseményei. A külföldre távozó oktatók között volt a botanikus kert ügyeit irányító szellemi dolgozók egy része is. Így került TUSKÓ FERENC is Kanadába. Az itthon maradt munkatársak és fizikai dolgozók helytállásának köszönhető, hogy a főiskola botanikus kertjének növényállományában 1956 őszén nem következett be különösebb kár. A személyi veszteségek hosszú évekre kihatottak a Kkert fejlődésére. Botanikus kert sopron megye. A Növénytani Tanszék megcsappant oktatólétszámát nem pótolták. A botanikus kert sem rendelkezett függetlenített vezetővel. A Kert ügyeinek intézését NEMKY ERNŐ tanszékvezető egyetemi tanár tanársegédei, VANCSURA RUDOLF és KISS LÁSZLÓ segítségével végzi. A munkálatok ekkor elsősorban csak a Kert karbantartására szorítkoztak. Mindamellett a növényanyag gyarapítása is folyik. 1957-ben 400 db fát és cserjét ültettek ki, azonban a kedvezőtlen időjárás és az erős árnyalás következtében ennek a telepítésnek alig 10%-a maradt csak meg. Az 1954-ben felvetődött területgyarapítás – dr. MOLLAY JÁNOS gazdasági igazgató szorgalmazása, és Sopron Városi Tanács megértő támogatása következtében – 1958-ban válik valóra.
A Soproni Egyetem kertjeként is ismert az élő növénygyűjtemény. A kedvező mikroklíma miatt egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik. Itt található az ország legnagyobb tengerparti mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) példánya. A Kert története A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. Az 1837-ben alapított Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol a kezdetektől működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Soproni Botanikus Kert | Zöldkalauz. Természetes volt, hogy az 1922-ben végleges helyére került egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval, amelyre a "birtokba vett" katonai főreáliskola gyakorlótere kitűnő lehetőséget nyújtott. A kezdeti 10, 5 hektáron (Alsó Botanikus Kert) 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ezeket a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be. Ekkor ültették a mai kert vadgesztenyéit, öregebb hársait, tölgyeit, az idős bükköket, fekete- és duglászfenyőket, platánokat, selyemfenyőket.
"A Marslakó egy szép napon szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost" (Szerb Antal: Budapesti kalauz: Marslakók számára) Örömmel teszünk eleget a kérésnek: A zö 2001-ben kiadott BUDAPESTI ZÖLDKALAUZ című könyv interaktív változata. Abból a célból jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa a közösségi élet színtereit ezek közül is elsőként a budapesti parkok, terek jelenét, múltját jövőjét, a rejtőzködő értékeket, a "titkos" jó helyeket, kultúrtörténeti érdekességeket. A honlapot mindenki által szerkeszthető virtuális közösségi térnek szánjuk, reméljük amellett, hogy kordokumentum hasznos adatbázisa lesz a különféle terveknek, kutatásoknak.