Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggelenként a Kossuth rádió élő adásában beszél aktuális politikai kérdésekről, nemegyszer fontos bejelentéseket tesz, friss kormányzati döntéseket indokol. Két nappal az április 3-i választás előtt sem maradt el a miniszterelnöki rádióinterjú. Megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, mikor többek között Magyarország segítségét kéri, hiszen hazája nagy bajba került. Mivel Oroszország jelentős túlerőben van Ukrajnával szemben, ezért Volodimir Zelenszkij azt reméli, akkor kerülhet ki ebből a nehéz helyzetből, ha másokat is bevon a háborúba. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor teljes mértékben empatikus, neki nem is az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal – mondta el Orbán Viktor Nagy Katalin riporternek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, ha szétlövetjük magunkat és közben tönkre tesszük a gazdaságunkat. Mi elítéljük az orosz támadást, de nem tehetjük tönkre magunkat – tette hozzá a kormányfő.
Az egész folyamatot ki kell vizsgálni - tette hozzá. Egy hadsereg van itt, ennyi katonával meg lehet nyerni egy háborút - utalt az EBESZ-megfigyelőkre. Orbán Viktor megérti, hogy a baloldal külföldről remél segítséget, most pedig végképp nagy a tét, de mint mondta, egy teljesen szokatlan jelenség, amit a baloldal jelöltje mondott, miszerint ők a fasisztákat és a kommunistákat együtt képviselik. Ha most nem nyernek, akkor az a baloldal jövője szempontjából izgalmas kérdések lesznek. Mindent a sutba dobtak a hatalom érdekében. Orbán Viktor közölte, hogy most nem a baloldal, hanem az ország jövője a fontos. Meg kell akadályoznunk, hogy belesodródjunk ebbe a háborúba. Békére van szükség, hogy építkezni tudjunk. Az utóbbi 30 év óta nem volt ekkora tétje a mostani voksolásnak. SZAVAZZUNK A BÉKÉRE - zárta a kormányfő. Forrás:
Erre jött a háború. A következő kormánynak fontos kihívást jelent, hogy az európai magas energiaárakból származó hatást valahogy megoldja. Kitért arra is, hogy Ukrajna és Oroszország kieshet a gabonaszállításból, így olyasmi is megtörténhet, hogy bizonyos alapvető élelmiszerekből akár hiány is felléphet. Egy válság kezelése a baloldalon – mint mondta – a megszorítás, míg a nemzeti oldal ehelyett az adócsökkentést és a gazdasági növekedést támogatja. Arra a felvetésre, hogy ehhez pénzre van szükség, a miniszterelnök azzal válaszolt, hogy "pénz akkor van, ha dolgozunk". Egymillióval több munkahely van most 2010-hez képest, a munkából van pénzből, pénzből pedig lehet válságot kezelni. Védekeznünk kell: ki kell védeni a háború következményeit, a brüsszeli politikai következményeit, majd a háború miatti átrendeződést – szögezte le. Orbán Viktor elmondása szerint a háború ráborult a választási kampányra, a népszavazást pedig teljesen elfedte. Még az is másodlagossá vált, hogy a "bukott múlt" visszatérjen-e, pedig nagyon fontos.
Magyarország finomítóit az orosz típusú olajra fejlesztették ki, többéves munkát igényelne, hogy átálljunk másfajta olajra – fejtette ki Orbán Viktor. Szerinte az a kérdés, hogy leáll-e a magyar gazdaság, márpedig ha nincs olaj és gáz, ezzel járna. Az ukránok azt kérik, hogy teljesen álljon le a magyar gazdaság, de azt nem kérhetik tőlünk, hogy tegyük tönkre magunkat – mondta a kormányfő. Folyamatosan segítséget nyújt a magyar kormány az Ukrajnából érkező menekültek számára, és a miniszterelnök nehezményezte, hogy ezt az ukrán vezetés figyelmen kívül hagyja. Megjegyezte, hogy ebben a helyzetben másodlagossá vált, hogyan bántak a magyar kisebbséggel Ukrajnában, de "spongyát rá", egy ilyen helyzetben nem ez a legfontosabb. Ha nem is ez most a legjelentősebb kérdés, "nem felejtjük el", hogyan bántak a kárpátaljai magyarsággal – tette hozzá. Zelenszkij mindenkit megszólított az EU-csúcson Az EU-csúcson Zelenszkij elnök mindenkit megszólított, akiről úgy gondolja, hogy nem elég elkötelezett az ukránok ügye iránt – idézte fel Orbán Viktor, akit név szerint is megemlített felszólalásában az ukrán elnök.
Ezen túl most már a béke meg a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé, és "a mi üzenetünk világos: csak a Fidesz tud békét teremteni Magyarországon" – húzta alá. Így egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampányunk, ezért izgalmasabb is. Van, aki ezt rosszul éli meg, van, aki úgy gondolja, hogy egy csendesebb kampány jobb lenne, valaki pedig úgy gondolja, hogy itt a lehetőség, hogy végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről – fogalmazott Orbán Viktor. Élelmiszerválság fenyeget Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a francia elnök vezetésével "megkongatták a vészharangot", ugyanis a háborúnak van egy olyan negatív következménye is, hogy globális szinten élelmiszerhiány léphet fel. Oroszország és Ukrajna is nagy gabonatermelő, és olyan helyekre is importálnak, ahol hiányt szenvednek – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az arab tavasz sem emberjogi mozgalomként indult, hanem éhséglázadás volt. A gabona hiánya kontinenseket képes destabilizálni – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint baj lehet azokban a térségekben, ahonnan "milliószám" érkeznek bevándorlók Európába.
A naptári év hosszát a Nap két tavaszpont-átmenete határozza meg ( tropikus év). Az átmenet naptári időpontja, a tavaszi napéjegyenlőség az előbbi okok miatt változik március 19-21 között. Ezen felül a tavaszpont helye a Föld tengelyének perturbációja miatt az egyenlítőn vándorol. Az éven belüli időmérésünk kezdete január 1-jén világidőben ( UTC) a időpont. Mivel az időegyenletnek nincs egzakt megoldása, a közelítő formulákat az alkalmazás pontossági igényéhez igazítva úgy adják meg, hogy abban a t változó helyett az év napjainak sorszáma ( d) szerepel: január 1. =1, január 2. =2, …, február 1. =32, …., december 31. =365. A csillagászok inkább a Julián dátumot ( JD) használják, melynek kezdete i. e. 4713. január 1. 12:00:00. Mit jelent D jelentése? / Confessions of a Community College Dean | Yakaranda. Az időegyenlet [ szerkesztés] A gyakorlatban ( geodézia, navigáció stb. ) a mérés a Nap (vagy közvetve más égitest) óraszögének () műszeres meghatározásával történik ( valódi idő). Az adott hely földrajzi hosszúsága pedig a fiktív középnap óraszögével () egyezik ( helyi középidő).
ənd deɪ] [US: ˈ ˈsek. ənd ˈdeɪ] minden második nap minden második napon every secon d day noun [UK: ˈ ˈsek.
A D-nap vagy D-day D betűje nem Dwight D. Eisenhower vezetéknevéből jön, sőt, nem is a Debarkatian (partraszállás), Doom (végzet, ítélet) illetve hasonló szavakból. A D egész egyszerűen a Day (nap) szóból ered, a D-day azt a napot jelöli, amelyen egy bizonyos hadművelet kezdetét veszi. Amikor egy hadműveletet megterveznek, pontos dátumát sokszor még nem ismerik. Így a D-nap kifejezéssel azt a napot jelölik, amelyen a hadművelet kezdetét veszi majd. A D-nap előtti napra "D-1" jelöléssel, az utána lévőre pedig "D+1"-gyel hivatkoznak. D nap jelentése magyarul. Így, ha a hadművelet pontos időpontja változik is a tervezés során, a többi feladat időzítését nem kell egyesével módosítani. Ez történt a normandiai partraszállás esetében is: eredetileg ugyanis 1944. június 5-re tervezték az ún. Overlord-hadművelet kezdetét, ám a rossz idő miatt egy nappal el kellett toltni. Korábban a D-day-t sok különféle hadműveletnél használták, ma már kizárólag a szövetséges csapatok normandiai partraszállásának idejét, 1944. június 6-át értjük alatta.
A partraszállási területet az angolszász légi kötelékek 4500 bevetésben "készítették elő". Magát a partraszállást nehezítette a kedvezőtlen időjárás: a szövetségesek vesztesége az első napon 10 500 fő és 114 repülőgép volt. Szeptember 15-ig az angol-amerikai erők a partra tett 2 millió katonájukból 40 ezret veszítettek, a német veszteség becslések szerint megközelíthette a 700 ezer főÍVUM...