De ahogy a címeket láttam, te észt koronát találtál. Az MNB váltja. aug. 15. 15:42 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Bocsánat, nem az MNB, mivel az MNB nem foglalkozik pénzváltással, hanem az MNB megbízásából bizonyos bankok. Elnézésed kérem. 15:42 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: 2011. Hegesszünk, de mit mivel? | PrimaNet Blog. 15:44 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen a válaszokat! :) Semmi baj, nem haragszom:)) Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A hűtőgázok olyan kémiai hűtőközegek, amelyek magas nyomáson kondenzálnak, de alacsony párolgási pontokkal rendelkeznek. A történelem során számos különféle gázt használtak a hűtőszekrényekben. Ezeknek a vegyi anyagoknak a nagy részét megszüntették, akár azért, mert gázaik ózonréteget okozó klórt bocsátottak ki, akár azért, mert az anyagok olyan komponenseket tartalmaztak, amelyek hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez. 💡 Melyik gázt használják az izzóban 💡. A legkorábbi hűtőközegek szintén kevésbé voltak ideálisak, mivel nem fenntartható nyersolajból származó szénhidrogének voltak. Cikk Tartalomjegyzék: Korai gázok Greenfreeze Egyéb hűtőközegek A jövő Korai gázok A korai kémiai hűtőfolyadékok, amelyeket az 1930-as évek előtt használták hűtőszekrényekben, a szénhidrogének - propán, izobután és ciklopentán volt. Az 1930-as években klorofluor-szénhidrogének vagy CFC-k jelentek meg a helyszínen. A legtöbb CFC-nek a márkanéve freon vagy R22 volt. A hidrogén-fluorozott szénhidrogén gáz, vagy a HFC helyettesítette a CFC-t, amikor az utóbbi felfedezték, hogy az ózonréteg leépüléséhez vezet, amikor véletlenül kiszivárog a légkörbe.
1/10 Trafó1 válasza: Erről még nem halottam csak égő csipkebokorról, azt próbálták megmagyarázni, hogy hogy történhetett, de gázos növényt még nem halottam. 2016. nov. 14. 18:06 Hasznos számodra ez a válasz? 2/10 A kérdező kommentje: Van, és azért csinálja hogy felégesse maga körül a növényzetet, és így előtte elszórja a magját, ami tűzálló. Valamilyen bokor. 3/10 Trafó1 válasza: Ha kiderül melyik az írd meg, még sci-fiben sem olvastam ilyet. 19:19 Hasznos számodra ez a válasz? 4/10 A kérdező kommentje: Ha van türelmed megkeresni, nézd meg a médiaklikken/m5 kb 2-3 hete volt max 1 hó lehet felvettem és itt van a gépen, de nagyon sok minden van 5/10 A kérdező kommentje: most számolgattam, inkább 5-6 hete. 6/10 A kérdező kommentje: és narrátoros volt a film nem feliratos 7/10 A kérdező kommentje: Találtam valamit. És úgy dereng hogy pont a lényeg maradt le, mert betelt a pendrive:). Témában ehhez illik a legjobban. A film címe: A Csendes-óceán És október 11. -én volt délelőtt 8/10 anonim válasza: Én is láttam, ez szerintem nem egy "üzemszerűen" működő dolog, hanem néha megtörténik, több évente egyszer a területen.
Használják ezen kívül még búvárkodáshoz, fénycsövekben, de még az élelmiszeriparban is. CO2 palack A szén-dioxidot szerintem senkinek nem kell bemutatnom, az egyik legismertebb gázról van szó. Mélyhűtésre, hegesztéshez, és az élelmiszeriparban is használják. Továbbá a sörcsapoláshoz is elengedhetetlen a CO2 gázpalack. Corgon palack Hegesztési munkálatokhoz a corgon gázkeverék a leghatékonyabb megoldás. Bármiféle lemezvastagságú, gyengén ötvözött vagy simán ötvözetlen acél hegesztéséhez kiváló. Hélium palack A héliumnak rengeteg felhasználási területe van, ezek közül kiemelném az atomreaktorokat és a kórházakat. És persze ki nem felejteném a sorból a mindenki által jól ismert, héliummal töltött mókás léggömböket. Nitrogén palack A nitrogén egy nem éghető, nem mérgező, stabil gáz, és e tulajdonságai miatt rengeteg helyen felhasználható. Tűzveszélyes folyadékoknál biztonsági funkciója van, de használják élelmiszerek frissességének megőrzésére és áramkörök gyártásánál megkerülhetetlen a használata.
A megtörtént eseményeken alapuló A mi fiaink (Our Boys) című tízrészes minisorozat augusztus 13-án, kedden debütál az HBO GO-n. Hagai Levi (Terápia, A viszony), Joseph Cedar és Tawfik Abu-Wael sorozata dupla epizóddal indul, amelyet keddenként követ majd egy-egy újabb epizód. Az Izraelben forgatott A mi fiaink azokon a megtörtént eseményeken alapul, amelyek a gázai háború kitöréséhez vezettek. A sorozat feldolgozza Mohammed Abu Khdeir meggyilkolását, és elmeséli mindazoknak a zsidóknak és araboknak a történetét, akiknek az életét mindörökre megváltoztatták ezek az események. 2014 nyarán a Hamász tagjai elrabolnak és megölnek három zsidó tizenévest. Izrael népe megdöbben, megrendül és haragra gerjed. Két nappal később megtalálják egy kelet-jeruzsálemi palesztin tizenéves összeégett holttestét a város nyugati határánál fekvő erdőben. A következő napokban a Shin Bet titkosszolgálat egyik terrorelhárítással foglalkozó ügynöke nyomozásba fog a gyilkosság ügyében, miközben a lemészárolt tinédzser szülei elindulnak az igazsághoz és vigaszhoz vezető hosszú és fájdalmas úton.
A mi fiaink a Keshet Studios és az HBO koprodukciójában készült, a Movie Plus gyártásában. Alkotók: Hagai Levi, Joseph Cedar és Tawfik Abu-Wael, executive producerek: Hagai Levi, Joseph Cedar, Avi Nir (Keshet Media Group), Alon Shtruzman (Keshet International), Karni Ziv (Keshet Broadcasting), Peter Traugott és Rachel Kaplan (Keshet Studios), Noah Stollman, valamint Michael Lombardo. A nemzetközi forgalmazásért a Keshet International felel. A széria különlegessége (amellett, hogy realisztikusan mutatja be a valós eseményeket, csak úgy, mint az HBO idei sikersorozata, a Csernobil), hogy eredeti héber és arab nyelveken lesz látható, magyar felirattal. Mivel a nyelv fontos szerepet játszik a történetben, emiatt nem lesz szinkronizálva. A sorozat TV premierje szeptember 5-én lesz az HBO3-on.
A Terápia alkotójának új sorozata teljesen tönkreteszi érzelmileg a nézőjét. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. 2014 júniusában palesztinok elraboltak és megöltek három zsidó kamaszt. Amíg a hatóságok az eltűnt fiúkat keresték, Izrael váltakozva égett a kétségbeesés és a remény lázában. Az utcán tömeges felvonulásokat, közösségi imákat tartottak, a feszültség tapintható volt. A titkosrendőrség tudta, de nem hozta nyilvánosságra, hogy az elrabolt fiúkat szinte azonnal megölték: halálhírükre az addig reménykedő, érzelmileg túlfűtött tömeg tombolni kezdett Jeruzsálem utcáin, az arab járókelőket, taxisokat a rendőrök szeme láttára verték meg. Pár nappal később egy arab fiú összeégett holttestére bukkantak egy Jeruzsálemhez közeli erdőben – A mi fiaink az ő szüleinek, a nyomozást vezető titkosrendőrnek, valamint Izrael morális lelkiismeretének a története. A mai filmvilágban, amely a nyomasztó valóságból a változatos fantáziákba való menekülést szorgalmazza, nem a legjobb ajánlólevél, ha egy sorozat tűpontosan modellezi az izraeli-palesztin konfliktus ellentmondásait.
Ha valaki arra vállalkozik, hogy filmre viszi a 2014-es év izraeli eseményeit, van mit feldolgoznia. A mi fiaink sorozat azonban nem foglalkozik a hadműveletekkel, sőt, a három zsidó fiatal eltűnésével sem sokat, elsősorban az arab fiú elrablói utáni nyomozást láthatjuk. Azt viszont részleteiben. Az alkotók – Tawfik Abu Wael, Joseph Cedar és Hagai Levi – a dokumentarista stílust választották, sok eredeti felvétellel téve még valóságszerűbbé az ábrázolást. A sorozat erénye kétségkívül pont ez a látásmód. Mikroszkopikus közelségbe hozza a szereplőket, a visszafogott, lassú történetmesélés pedig lehetőséget ad arra, hogy mindenkit alaposan megismerjünk. A nyomozást Simon (Slomi Elkabec) vezeti. Bár láthatóan ismeri a hagyományt, úgy tűnik, nem gyakorolja a vallását. Következetes, már-már kíméletlen precizitással dolgozik. Szenvtelen és higgadt. Úgy látja, mindegy, hogy az elkövető zsidó vagy arab, egyedül az számít, amit tett. Tárgyilagosságáért végül nagy árat kell fizetnie. Husszeinre, Mohammed apjára (Johnny Arbid) hónapokon keresztül nagy nyomás nehezedett.
Aztán 17 nappal eltűnésük után, Hebron közelében megtalálták az agyonlőtt fiúk holttesteit, amit országos gyász, majd utcai zavargások követtek. Az izraeliek biztosak voltak benne, hogy gyilkosaik arabok voltak, később kiderült, ez valószínűleg valóban így volt, a Hamasz két tagja ölte meg a tinédzsereket. Július másodikán, pár nappal a holttestek megtalálása után Kelet-Jeruzsálemben egy autóba tuszkolták és elrabolták az utcán álldogáló, 16 éves, palesztin Mohammed Abu Khdeirt. A szülei szinte azonnal jelentették az eltűnését, összeégett holttestét az izraeli rendőrség néhány órával később, egy nyugat-jeruzsálemi erdőben találta meg. Az események gyorsan felpörögtek, a palesztinok biztosra vették, hogy az elkövetők izraeliek, és hogy a fiút bosszúból gyilkolták meg. Az ügyben végül három embert tartóztattak le, két fiatalkorút, és a gyilkosság értelmi szerzőjét, aki egy ultra-ortodox szefárd családból származott. A három izraeli és a palesztin tinédzser meggyilkolása úgy felkorbácsolta az indulatokat, hogy az végül az 50 napos vagy gázai háború néven ismert katonai művelethez vezetett Izrael és Palesztina között.
Ez a fordulat nem politikai, hanem pedagógiai. A társadalmi felelősség kérdése nemcsak tantárgyak, ellenben a gyakorlat kérdése is. És ha tetszik, ha nem: az elmúlt hónapokban azok is a diákjaink voltak, akik kimentek az utcára, pillanat alatt jobb belátásra kényszerítették a kormányt, tehát megvédték az egyetemet, s köztük akik a hök tagjai voltak, mások a HaHához tartoztak. A diákok többé nem engedelmesek: ellenben végre felnőttek. Némelykor a tettek ugyancsak kritikát jelentenek. S ez ok a reményre, de egyben rámutat arra, hogy az elefántcsonttoronynak vége. Az egyetemi campusok nem a kolostorok kerengői, ellenben a vita terepei, műhelyei. Az különbözteti meg ezeket minden más helytől, hogy itt a jobb argumentum az úr. A vita az észérvek előtti meghajlást jelenti, a logika nem más, mint a kényszerítés szelíd eszköze, a tudásközösségek egyben hagyományközösségek – mindez együtt a modern társadalmak laboratóriuma. Ezek voltunk, ezek lehetünk. Ezt a fordulatot kell végrehajtanunk – azokra a kérdésekre kell racionális, észérveken alapuló választ adnunk, amelyeket a kor megkövetel.