A bíboros nem csupán imára buzdít a békéért, hanem összefogásra és adománygyűjtésre szólít fel 2022. 03. 01. 09:45 2022. 10:42 A segítő testvéri szeretetnek vannak különleges pillanatai. Úgy tűnik, ezek egyike most érkezett el – kezdte levelét Erdő Péter bíboros, prímás, amelyet az Esztergom–budapesti Főegyházmegye papjaihoz intézett az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. A témában a főegyházmegye közleményben tájékoztatta lapunkat. E szerint a bíboros azt kérte, hogy mindenki segítse a Katolikus Karitász munkáját, akik magukra vállalták a háborús övezetben maradottak, valamint a menekültek megsegítésének koordinálását. A hatékonyabb munka érdekében Erdő Péter egy válságstábot hozott létre – amelyben ukránul beszélő pap is helyet kapott –, hogy a főegyházmegyében működő Szent Erzsébet Karitász Központ keze alá dolgozzanak az egyházmegyei erőforrásokkal. A Szent Erzsébet Központ pedig összeköttetést tart a Katolikus Karitász országos szervezetével. A főpásztor kitért arra is, hogy kapcsolatba léptek Lucsok Péter munkácsi püspökkel, aki aggodalmát fejezte ki, azt mondta, hogy a hívek rendkívül rémültek és félnek.
Adja meg Isten, ahogy éveken át kértük, fővárosunk, népünk, Európa és az egész világ lelki megújulását! Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Béke Királynője, Világ Győzelmes Királynője, könyörögj értünk! Erdő Péter bíboros Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Fotó: Merényi Zita Magyar Kurír
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban nyílt kiállítás a 15. és 16. század kódexeiből március 11-én. A megnyitó rendezvényen Erdő Péter bíboros mutatta be az esemény leglényegesebb elemét, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexeit leíró katalógust. A tárlaton többek között olyan érdekességek is megtekinthetőek, mint a híres, 15-16. században készült Bakócz-graduálé vagy az 1512–1513-ban Budán készült, magyar nyelvű katekétikus és ájtatossági olvasmányokat tartalmazó Nagyszombati kódex. "Több mint negyven évvel ezelőtt Mezei László vezetésével a Fragmenta kutatócsoport – amit a Magyar Tudományos Akadémia alapított, támogatott – elkezdte kiadni a különböző magyarországi könyvtárakból a középkori kódextöredékeket – mondta a kezdetekről Erdő Péter bíboros az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kiállítás megnyitóján. Az esztergom-budapesti főegyházmegyei érsek hozzátette: Ez volt az a hosszú és igényes munka, aminek a során újabb és újabb kötetek keletkeztek, Mezei professzor úr halála után Vízkeleti Andrásnak a vezetésével és ugyanannak a magas színvonalú kutatói közösségnek a munkája eredményeként.
március 1. | 20:31 Erdő Péter bíboros: Imádkozzunk és böjtöljünk nemzetünkért! Az alábbiakban Erdő Péter bíboros az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapján közzétett nagyböjti üzenetét olvashatják. | 10:14 Erdő Péter bíboros válságstábot hozott létre az ukrajnai háború áldozatainak megsegítésére Az alábbiakban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményét tesszük közzé. február 22. | 20:59 Mi került a prímások asztalára a 19. században? – Különleges szakácskönyvet mutattak be Esztergomban Ételek a prímási asztalról címmel jelent meg a kötet, amelyet az esztergomi Prímás Pincében mutattak be február 22-én délután. A Keresztény Múzeum gondozásában megjelent könyvben az esztergomi Érseki Simor Könyvtárban fennmaradt 19. századi, német nyelven írt gót betűs... » tovább »
A találkozás című, 350 oldalas kiadvány több mint 600 fényképpel minden eseményen végigvezeti olvasóját - jegyezte meg. Erdő Péter beszélt az egyházról szóló, 2023 októberében záruló szinódusról, illetve annak első, egyházmegyei szakaszáról is. Mint mondta, a Vatikán közzétett egy vademecumot, amely "vezérfonalként szolgál", ötleteket ad, javaslatokat fogalmaz meg az egyházmegyei munkához. Ez alapján állítják össze az egyházmegyék a saját kérdéseiket, témajavaslataikat, amelyeket a plébániai közösségek külön-külön megvitatnak. Erdő Péter elmondta, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében összehívott egy "szinodális fórumot" is, amelyen minden plébánia képviseltette magát. Értékelése szerint a kérdések, tapasztalatok közös megvitatása nagyon hasznos volt, hiszen sok esetben nemcsak a problémákat, hanem a megoldást kínáló, egy-egy plébánián már működő jó gyakorlatokat is megosztották egymással a résztvevők. "Ezen az úton megyünk tovább" - mondta a bíboros, hozzátéve, a folyamat az egyházmegyében egyben folytatása a két évvel ezelőtt kezdett plébániai reformmozgalomnak.
Lelkünk mélyén arra gondoltunk, hogy most is rászorulunk a nagy segítségre, de inkább a kultúra válsága és a béke meg a jólét kísértései miatt. Meg talán azért is, mert környezetünk, a minket körülvevő természet jelzéseket küld arról, hogy az a fajta civilizáció, amelyet megszoktunk, a fogyasztói társadalom és a mindent a piaci nyereségnek alárendelő gazdálkodás már nem tartható sokáig. De arra nem gondoltunk, hogy egy éven belül – akárcsak 1938–1939-ben – valódi, súlyos háború fog kitörni a tőszomszédságunkban. Kik vagyunk mi, és ki ez a szegény kis magyar nemzet, hogy Isten ilyen nagy megpróbáltatás előtt újra minket erősít meg egy hatalmas, kegyelmi öleléssel, és rajtunk keresztül bátorítja és vigasztalja a világot? Legyünk a Gondviselés és az engesztelés népe, a "Találkozás" népe, a rászorulókat tárt karokkal fogadó hősies szeretet népe! Kövessük Püspöki Karunk felhívását és böjtöljünk nemzetünkért! Kövessük Ferenc pápa felszólítását, és ajánljuk fel imáinkat és önmegtagadásainkat az egész világ és benne Európa békéjéért!
A faágakból készült rudak és más faanyag különféle lugasok építésére adnak lehetőséget. A dróthuzalos támrendszer, azaz kordon az elmúlt kétszáz év hozománya, igen sok változata ismert. A minőség szempontjából kedvezőtlen az úgynevezett függönyművelés, amikor az egyetlen, közel 2 méter magasan levő huzalról a hajtások csüngenek, és a termés is magasan helyezkedik el. Szőlőművelési módok a házikertben (4.) - Jó Gazda. A csüngő hajtást himbálja a szél, a sérülő fürtökre nézve ez komoly veszteséget jelenthet. Fontos megjegyeznünk, hogy a földből kiálló részt a tőke törzsének nevezzük, amely nemegyszer csak 10-20 cm magas (bakművelés), máskor eléri az 1, 5 métert. A kordonművelésnél a törzsből kar(ok) ágaznak ki, ezeken van a termőalap, azaz innen nőnek ki az aktuális évben termést hozó hajtások. A tavaszi metszéskor eltávolítják az előző évben nőtt hajtásokat. Azok meghagyott csonkjának a neve két rügy meghagyása esetén rövidcsap, négy rügynél hosszúcsap és hat vagy annál magasabb rügyszám mellett szálvessző. A legelterjedtebb művelésmódokat és a támrendszereket lássunk néhányat: Bakművelés /gobelet (kehelyforma) fotó: Borkollégium, Bortankönyv 1.
Napjainkban az európai bortermelő vidékeken egyre szélesebb körben alkalmazzák a szőlő nedvkeringését is figyelembe vevő metszési eljárásokat (Guyot-Poussard, 'módosított' csapos metszésű kordon és más művelési módok), melyektől a szőlőtermesztők jelentős eredményeket remélnek az elkövetkező években Innovatív / alternatív metszési eljárások
lugasművelések [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szőlő Bortermő szőlő Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978. Bényei Ferenc - Lőrincz András - Sz. Nagy László: Szőlőtermesztés Baglyas Ferenc, Barócsi Zoltán, Bodor Péter, Deák Tamás, Fazekas István, Kurtán Sándor, Lőrincz András, Lukácsy György, Németh Krisztina, Varga Zsuzsanna, Zanathy Gábor: A szőlő metszése és zöldmunkái, Mezőgazda Kiadó
Ezek közül a legfontabbak: környezeti adottságok (talaj, klíma stb. ); a fajta tulajdonságai (növekedési erély, fürtátlagtömeg); a termesztési technológia (kézi, gépi); a termesztési cél (bor-, csemegeszőlő stb. ). A tőkeformák csoportásítása termesztési cél és mód szerint: Hagyományos tőkeformák Fejművelés ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. - a fejművelésre a bunkószerűen kialakított tőkefej jellemző Kopaszmetszésű fejművelés Csapos metszésű fejművelés Szálvesszős metszésű fejművelés Bakművelés - hegyvidéki szőlők klasszikus művelésmódja. Jellemzője a tőkefejen kehelyszerűen kialakított 3-5 bak vagy szarv. Szőlő művelési módok. - sor- és tőtávolsága: 100-120 X 100 cm. Legyezőművelés - egysíkú bakművelés, ahol a két szarv kb. 45°-os szögben áll. A hajtásokat 2-3, egymástól 40 cm-re lévő huzalpár fogja össze. Guyot-művelés A középmagas művelés tipikus példája. Jellemzője a 40-50 cm magas törzs (comb). Sor- és tőtávolsága: 150 – 200 X 100 – 120 cm. Alacsony vagy középmagas vízszintes kordonművelés - egy és kétkarú változatban is kialakítható.
2012. április 5., csütörtök 8:56:37 / Sumi Agro Hungary Kft. ▪ Hirdetés A tavasz beköszöntével figyelmünket újra a szőlőültetvényeink gyommentesen tartására fordítjuk. Az ágazat tulajdonosi átrendeződése nemcsak a szőlő termesztésére, hanem annak vegyszeres gyomirtására is hatással volt. Az eltérő művelési módok hatására változások történtek az uralkodó gyomnövényzet faji összetételében és dominancia viszonyaiban is. Művelésmódok. A kialakult helyzet gyakorlati megoldását tovább nehezíti, hogy az EU-s irányelvek betartása (környezetszennyezés csökkentése, jelentős számú szerkivonás) valamint az integrált növényvédelem kötöttségei ("zöld és sárga szerek") miatt, a szőlő vegyszeres gyomirtásához rendelkezésre álló szerpaletta szűkülést. Ez felveti az okszerű szerrotáció megvalósíthatóságának nehézségét is. Az egyoldalú herbicidhasználat pedig, mint tudjuk a gyomproblémák magasabb szintű újratermelődéséhez (toleráns, rezisztens biotípusok megjelenése) vezethet. A fent vázolt szakmai kihívásokra hatékony megoldást kínál a PLEDGE 50 WP herbicid alkalmazása.
Viszont az egészséges gyümölcs megőrzése az ilyen borvidékeken könnyebben érhető el lugas műveléssel, holott ez alapvetően pont az árnyékolás miatt terjedt el a legmelegebb termőhelyeken pl. a Földközitenger medencéjében. Ahol rendszeresen előfordulnak nagyon erős szelek (pl. Dél-Franciaország) sokszor támrendszer nélküli telepítésekkel is találkozunk. Sokszor olyan erős a szél, hogy letépi a kordonokat, így sokszor nem is alkalmazzák azokat.
Gyökérnyak, tőkenyak minden tőkén található. A többi említett idős fás rész azonban csak bizonyos művelésmódokra jellemző. Azt, hogy milyen formát alkalmazunk ültetvényünkben, több tényező is befolyásolja. Ezek lehetnek a terület ökológiai adottságai, a választott szőlőfajta igényei, tulajdonságai, a termesztéstechnológiai célok, a rendelkezésre álló kézi munkaerő, gépi eszközök és természetesen a költséghatékonysági szempontok is. A szabályos tőkeformák metszéssel alakíthatók ki. A metszetlen szőlő túlburjánzik, megbomlik a termőegyensúlya, csökken a termés minősége és a tőkék művelhetősége is nehézkessé válik. A metszés során a tőke egyéves részeit vágjuk vissza különböző hosszúságúra. A meghagyott ún. metszési elemek hosszát nem centiméterben, hanem a meghagyott rügyek számával határozzuk meg. Így beszélhetünk rövid csapról (a vessző visszavágása után 1-2 ún. világos rügy marad rajta), hosszú csapról (3-5 rügyes rész), félszálvesszőről (6-8 rügy) vagy szálvesszőről (8 rügy felett). A tőkeformák kialakítása során ezeket a metszési elemeket váltakozva egymás mellett, vagy csak egy-egy formájukat alkalmazzuk.