Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete. ősiség (főnév) Történelem: Nemzetségen belüli öröklést biztosító szokásjog; 1351-től törvény, megszűnt 1848-ban. A nemesi birtokot az ősiség szerint a család kihalásáig a fiúág örökli (utódok hiányában a közös nemzetségi ősnek más családbeli leszármazottai), utána visszaszáll a királyra. Ősiség – Wikipédia. Az ősiség törvénye védte a család jogait. A hűbérbirtokok is az ősiség szerint öröklődhettek. Eredet [ ősiség < ősi + -ség (főnévképző)] Google keresés a szótárban További szavak vagy jelek a szótárból WikiSzótá az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan) A WikiSzótá -ról A WikiSzótá egy magánkezdeményezésből született magyar értelmező szótár projekt. A WikiSzótá, "a pontos fogalmak tára" azt tűzte ki célul, hogy a szavak, jelentések, meghatározások egyszerű, közérthető megadásával lehetővé tegye a fogalmi megértést, a hatékony, eredményes tanulást és alkalmazást, és ezzel a felhasználóinak kompetenciaszintjét növelve gondozza, sőt felvirágoztassa a magyar kultúrát.
ősiség Az 1848. év előtt magyar jogban oly fontos szerepet játszott Ő. intézménye az adományrendszer intézményétől teljesen független; az Ő. -et s az adományrendszert egymással összezavarni nem szabad. Az Ő. fogalma a nemzetség ek s a szállások fogalmában gyökeredzik s igy még a vezérek korára megy vissza. Az ősiség törvényében megszüntette az Aranybullá ban rögzített végrendelkezési szabadságot. 1351. december 11. | Nagy Lajos király kihirdeti az ősiség törvényét. Ezzel azt akarta elérni, hogy a fiúágon öröklődő nemesi birtok - fiú utód híján - már csak egy szűkebb körben, az elhunyt nemzetségén belül (másodunokatestvéri szintig) öröklődhessen. Az új felfogás, mely a földbirtokot a királyi hatalom mal hozza kapcsolatba, előkészíti az ősiség ről szóló törvényt és annak alapján a szent koroná ról szóló tan kialakulását. A koronához fűződő kapcsok révén a polgári elem is közelebb jut a nemesi osztályhoz. A városok a korona javaiul tekintetnek. aviticitas - ősiség: a nemesi birtok nemzetségen, ill. családon belüli öröklés ét biztosító szokásjog. 1351 -ben I.
AlBundy { Polihisztor} megoldása 4 éve Jobbágy: Jogilag szabad, de a földesurának adóval és munkával (robottal) tartozó, a földesúr földjén gazdálkodó paraszt. A jobbágy tulajdonát képezte a háza, a gazdálkodáshoz szükséges munkaeszközei és állatai, de az általa művelt földterületnek csak használója volt, az a földesúr tulajdonában állt. Primogenitúra: Olyan öröklési rend, ahol a szülők után az elsőszülött fiúgyermekük örököl (maga a primogenitúra szó is elsőszülöttet jelent latinul). Előnye, hogy így nem aprózódik fel a szülők vagyona az örökösök között. Füstpénz: A jobbágy háza után a földesúrnak fizetett évi adó, Mátyás király vezette be (pontosabban lényegében csak átnevezte az addig is meglévő kapuadót). A név onnan ered, hogy házanként, vagyis "kéményenként" kellett fizetni. Honor: Az uralkodó által a híveinek valamilyen tisztséggel együtt adományozott birtok. Főleg Károly Róbert szokása volt ilyeneket osztogatni, hogy kiépítsen maga körül egy hozzá hű réteget. Működött is, mert a honorbirtokot bármikor visszavehette, a hozzá járó tisztséggel együtt.
1351. december 11. Szerző: Tarján M. Tamás 1351. december 11-én hirdette ki Budán Nagy Lajos magyar király (ur. 1342-1382) az ősiség törvényét, mely – az Aranybulla rendelkezéseit felülbírálva – a földbirtokok feletti rendelkezést szigorú korlátok közé szorította. A magyar birtokrendszert konzerváló jogszabály egészen 1848-ig érvényben maradt, ezáltal a reformkorban – a sarkalatos nemesi jogokkal párosulva – áthatolhatatlan akadályt képezett a polgári átalakulás előtt. Az "ősiség" fogalma alapvetően azzal az elgondolással függ össze, hogy az a földvagyon, melyet az egyes nemes urak bírnak, nem egyedül az övék, hanem egy vérségi alapon meghatározott közösség tulajdonát képezi, vagyis a birtokosnak biztosítania kell a következő generáció jólétét is. Ez az elgondolás a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tulajdonos az ősi birtok felett csak korlátozottan rendelkezhetett, hiszen annak sorsát a szokásjog, majd a törvény betűje nagyrészt determinálta, és részletesen szabályozta, hogy a javakból, kik, milyen arányban szerezhetnek részt.
Vagyis határozott idejű szerződések esetén lényegében bármilyen díjkorrekció tabunak számít a szolgáltató számára. A SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS VAJON MI? A Telenor ugyanakkor az új, február 21-től hatályba lépő szerződési feltételeiben kiköti, hogy a fogyasztói árindex alapján történő díjkorrekció nem tekinthető egyoldalú szerződésmódosításnak, így az eht. alapján nem keletkezne jogkövetkezmények nélküli felmondási ok az előfizető részére. Csakhogy az eht. az egyoldalú szerződésmódosítás mellett csak az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen keresztül történő módosítását teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy a Telenor csak akkor korrigálhatná a díjait, ha az előfizető azt tevőleges magatartással elfogadta. Fontos törvényi kitétel ugyanakkor, hogy nem tekinthető az előfizető tevőleges és kifejezett elfogadó magatartásának az előfizetői szerződés teljesítéséhez kapcsolódó alapvető előfizetői jog gyakorlása, vagy kötelezettség teljesítése, így különösen a szolgáltatás további igénybevétele, illetve a szolgáltatás ellenértékének megfizetése - ettől érvényesen a jogszabály szerint eltérni nem lehet.
A Telenor Magyarország fenntartaná magának a jogot, hogy a jövőben minden ügyfelére vonatkozóan, egyszeri éves díjkorrekció formájában érvényesíthesse a fogyasztói árindex aktuális változásait. A cég szerint ez nem számítana az előfizetői szerződés egyoldalú módosításának – írja a HWSW a társaság nemrég közzétett, február 21-től érvényes általános szerződési feltételei alapján. Bár ez akár díjcsökkenésben is megtestesülhet, a cseh PPF csoport többségi tulajdonában lévő cég ezzel próbálja az infláció számára kedvezőtlen hatásait kivédeni. A Telenor azzal indokolja a döntést, hogy a beruházások, fejlesztések és az üzemeltetés költségei más fogyasztási cikkekhez hasonlóan érintettek a fogyasztói árindex változásával, ezért a szolgáltatási díjak értékarányos megőrzése érdekében, az Előfizetői Szerződésben meghatározott tarifacsomagok és a kiegészítő szolgáltatások díját (beleértve a havidíjakat és forgalmi díjakat) a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyezően a Szolgáltató jogosult korrigálni.
Az informatikai magazin ezután fordult a szakhatósághoz, mely válaszában világossá tette: az előfizetői elektronikus hírközlési szolgáltatók az ÁSZF-jeiket és a már megkötött előfizetői szerződéseket csak a hatályos jogszabályokat követve jogosultak egyoldalúan módosítani. A szabályozás a szolgáltatókat arra kötelezi, hogy a már megkötött előfizetői szerződéseket is érintő egyoldalú módosításokról az érintett előfizetőket legalább a módosítás hatályba lépését megelőző 30 nappal, tartós adathordozón értesítsék. Ebben meg kell jelölni, mely szerződési feltétel, pontosan melyik pontban mikortól módosul, kitérve a módosítások lényegének rövid leírására – olvasható az NMHH válaszában. A hatóság szerint, ha a szolgáltatás díja változik, akkor már az értesítésben külön, összegszerűen meg kell jelölni, hogy mely díjak módosulnak. Emellett a szolgáltatónak tájékoztatnia kell az előfizetőket arról is, hogy az ÁSZF új szövege hol érhető el, és a módosítással kapcsolatos őket megillető jogokról is.
Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is! Borító: Telenor sajtószoba