A csatlakozásokat Tiszavasváriban ellenirányban, Tiszadob, Tiszadada, Tiszalök felől Nyíregyháza felé is biztosítjuk. A Tiszadob Rejetanya nevű részén élő diákok kiszolgálásának javítása érdekében tanítási napokon új járatot indítunk, amivel 6:54-re, illetve 7:40-re is eljuthatnak Tiszadob központjába, ahol a járatok csatlakoznak a Tiszalök irányába közlekedő autóbuszokhoz. Polgár, illetve Tiszaújváros térsége és a főváros között a VONAT-BUSZ átszállójegy áprilisi bevezetése óta kiszámíthatóbb lett a közlekedés. A 10 százalékos kedvezményt biztosító közös jegy megváltásával nemcsak olcsóbb, de gyorsabb is lett az utazás, hiszen az autóbusz és vonat közötti átszállás során nem kell időt vesztegetni újabb jegy vásárlására. Nyiregyhaza volanbusz menetrend. Idén 1665 busz beszerzésére indul közbeszerzési eljárás, ebből – az eljárások sikere esetén – várhatóan közel 700 jármű meg is érkezik az év végéig. A fennmaradó állomány 2022-ben áll majd az utasok szolgálatába. Három nagy autóbuszgyártóval kötött szerződésnek köszönhetően júliustól év végéig több mint 500 új autóbusz érkezik a Volánbuszhoz, ebből 37 új, korszerű, Credo-gyártmányú autóbusz érkezett-érkezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe.
2021. május 1-jétől – a nyári menetrend érvényessége alatt – szabadnapokon és munkaszüneti napokon újra közlekedik a megszokott Örökösföld-Jósaváros-Sóstógyógyfürdő viszonylaton az 55-ös autóbusz. Szombaton és vasárnap délelőtt és délután félóránként, a déli időszakban és az esti órákban pedig óránként jár az 55-ös autóbusz. A járat az 5-ös autóbusz meghosszabbításaként közlekedik. Volánbusz: május 1-jén indul az 55-ös autóbusz - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Ezzel egyidejűleg szabadnapokon és munkaszüneti napokon egyes 8A járatok meghosszabbított útvonalon 8-as jelzéssel Sóstógyógyfürdőig közlekednek. Menetrend: Forrás: Volánbusz
A gyermekek, családosok, tanulók, diák- és felnőtt csoportok, nyugdíjasok is élhetnek a szokásos kedvezményeikkel. A vasúttársaság több, turisztikailag fontos vonalon kerékpárszállító kocsikat állít forgalomba március 12-től. MÁV menetrend menetrendváltozás Volánbusz
A közösségi közlekedés fejlesztése folyamatos városunkban. Legyen szó az autóbusz járműpark modernizálásáról, vagy az autóbusz menetrend utasbarát finomhangolásáról, a tájékoztatás minőségének emeléséről, az utóbbi években nagyot léptünk előre. Volanbusz menetrend nyíregyháza . Az olyan új, 21. századi megoldások, mint a most bevezetett jegy-, és bérletvásárlást lehetővé tévő applikáció nagyban hozzájárulnak a gyors és kényelmes városon belüli közlekedéshez. Ez a nyíregyháziaknak, az itt tanuló fiataloknak, és a naponta munkahelyükre ingázóknak is nagyszerű lehetőség. "
publikálva: 2016. 06. 30 - 6 éve Kötelezővé teheti-e a védőoltást a munkáltató? Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különböző biológiai kórokozók miatt, és ettől függetlenül is előfordulhat, hogy például járványos időszakban a megbetegedések megelőzése válik szükségessé. Kötelezővé tehető-e ilyen esetekben bizonyos védőoltások beadása a munkavállalóknak? Előírhatja-e a munkáltató bizonyos védőoltások beadatását? Az egészségügyi önrendelkezési jog Az egészségügyi önrendelkezési jog az egyik legfontosabb alkotmányos alapjog. Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy főszabály szerint mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. E joggal kerülhet szembe adott esetben a munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy az egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítsa a dolgozók számára. Az egyén önrendelkezési jogával szintén szembe kerülhet mindenki másnak az egészséghez fűződő joga, hiszen a fertőző beteg adott esetben veszélyeztetheti mások egészségét is.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a fogvatartottak egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásáról szóló szabályozást. Ez erről szóló Ab-határozat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. Az Ab határozatában megállapította, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendeletben rögzített szabályozás alaptörvénybe ütközik, ezért azt 2013. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A rendelet szerint a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga - a saját és a közösség egészségének védelme érdekében - meghatározott esetekben korlátozható. Mint a határozatban olvasható, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában kérte a megsemmisítést. A határozatban rámutattak: az alaptörvény rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként megjelenő egészségügyi önrendelkezési jog korlátozásának eseteit érintően fennáll a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a fogvatartottak egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásáról szóló szabályozást. Ez erről szóló Ab-határozat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. Az Ab határozatában megállapította, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendeletben rögzített szabályozás alaptörvénybe ütközik, ezért azt 2013. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A rendelet szerint a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében – meghatározott esetekben korlátozható. Mint a határozatban olvasható, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában kérte a megsemmisítést. A határozatban rámutattak: az alaptörvény rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként megjelenő egészségügyi önrendelkezési jog korlátozásának eseteit érintően fennáll a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye.
A személyes adatok védelméhez való jogot információs önrendelkezési jognak nevezzük. Magyarországon az alkotmány 59. §-a a személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadását a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti. A személyes adatok védelméről szóló törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról)célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen. Személyes adataiba bárki betekintést nyerhet, róluk tájékoztatást kérhet, kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését. Az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, kivonatot kérhet. Tehát az információs önrendelkezési jog lényege, hogy az egyén maga rendelkezhet személyes adatairól, valamint, hogy meghatározhatja, hogy ki ismerheti meg azokat, és kinek és miképpen kell a tudomására hozni őket. Az adatvédelmi törvény az egészségügyi adatokat a különösen érzékeny adatok között említi és fokozott védelmüket írja elő, felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges.
Így például, ha influenzás időszakban a munkáltató saját döntése alapján megvásárolja a vakcinákat, akkor sem kötelezheti a dolgozókat az oltás beadatására. Ilyenkor, aki nem szeretné az oltást, az önrendelkezési jogával élve megtagadhatja ezt, és emiatt hátrány nem érheti a munkáltatónál. Megbetegedési veszély esetén (pl. járvány esetén) vagy életkorhoz kötötten, kötelező védőoltást miniszteri rendelet alapján az országos tisztifőorvos, vagy ha a helyzet nem az egész országot érinti, akkor az alacsonyabb szintű egészségügyi szervek (pl. járási hivatalok) rendelhetnek el. Ebben az esetben sem a munkáltató dönt tehát a védőoltásról, hanem az illetékes állami szervek. A kötelező védőoltás alóli mentesítés kivételes esetben, akkor kérhető, ha a védőoltásban részesítés az érintett egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás az illető egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és e körülmények változása belátható időn belül nem várható. Dr. Szabó Gergely ügyvéd A megbízható jogi képviselő Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda [email protected] (1) 266-6621, – – – – – – – – A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az ahhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait. Az egészségügyi adatok kapcsán fontos még kiemelni az orvosi titoktartási kötelezettséget. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. szabályozza) Az orvosi titoktartáshoz való jog két pólusú jogosultság, egyrészről az egészségügyi ellátással összefüggő információk továbbadásával kapcsolatos rendelkezési szabadság, másrészről az egészségügyi ellátási események kapcsán biztosítandó intimitás és diszkrimináció alkotja a fogalmat. Ennek kapcsán a beteg szabadon rendelkezhet arról, hogy kinek adható és kinek nem adható felvilágosítás egészségi állapotáról, elhelyezéséről, betegségéről, és ebben a tekintetben részleges kizárást is alkalmazhat. Forrás: Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog
56. § (1) bekezdése alapján felszólította a Kórházat arra, hogy a Panaszos részére a kért egészségügyi dokumentáció első másolatát térítésmentesen szolgáltassa. A NAIH felhívta a Kórházat, hogy vizsgálja felül a Térítési Díjszabályzatot és a további másolatok díját a tételes díjak miniszteri rendeletben történő szabályozásáig terjedő időre a GDPR előírása (tehát "adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat"), a vonatkozó ajánlások, valamint az ÁEEK szempontjait figyelembe véve módosítani. () Kapcsolódó cikkek 2022. április 8. Nemzetközi konferencia a bírói tanácsokról Az igazságszolgáltatás függetlensége jogállami alapérték és alapkövetelmény. A bírói függetlenség intézményi megoldásai országonként változatos képet mutatnak, melyben az igazságügyi vagy bírói tanácsok eltérő súllyal szerepelnek. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi kerekasztal beszélgetést szervezett a Velencei Bizottság a római La Sapienza és a Barcelonai Egyetemmel együttműködésben, "A bírói tanácsok kialakítása a kortárs kihívásoknak megfelelően" címmel.