Interjúk [ Időnként kacagtató módon szomorú történet – beszélgetés Gothár Péterrel Hét kis véletlen című filmjéről.. jó hír, hogyha többször is meg lehet nézni ezt a filmet. Remélem, úgy jó ez a többszörös, ahogy egy könyvben visszalapozol, aztán még sokáig otthagyod az éjjeliszekrényen, mert gyakran eszedbe jut, hogy belenézz. Igyekeztünk formanyelvi jeleket adni, amikből időben kiderül, hogy nem azonnal kell a nézőnek megértenie minden részletet, akár nem is a moziban ülve, hanem később, visszagondolva fogja tudni ő maga a mesét történetté kerekíteni. Talán ez a szemlélet eredményezett érzelmes, időnként kacagtató módon szomorú történetet, melynek szereplői közép-kelet-európai értelmiségiek. Mondhatnánk, hogy ez egy "pre-karantén történet". De nem mondjuk. [] Pataki Ági: Semelyik rendszernek sem voltunk a kedvezményezettjei Derült égből villámcsapásként érte, amikor kiderült, hogy a Hét kis véletlen rendezője molesztálási botrányba keveredett, ám ennek ellenére ki kell állnia a filmért.
Ahhoz képest, amit a Hét kis véletlen után érezni, leírhatatlan öröm lenne inkább azon gondolkodni, akkor vajon szabad-e tiszta szívvel lelkesedni ilyen helyzetben a filmért. Gothárnak egy bűne van, ami a Hét kis véletlen két órája alatt fontos: hogy elvette a filmért való lelkesedés mézédes érzését. És a moziban töltött órák alatt ez a legsúlyosabb bűn, amit rendező elkövethet. A HVG hetilap csütörtöki számában Ligeti Nagy Tamás ír arról, hol helyezkedik el a Hét kis véletlen Gothár Péter életművében. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Nemzeti Múzeum előtt levő többalakos kompozíciójának a főalakja a költő, ezt a méretével is hangsúlyozza a szobrász. Komoly tekintetű, bal karja alatt könyv, jobb kezét combján pihenteti. Egyszerű magyar ruhában, kissé előrehajolva méltóságteljesen ül a fehér mészkőből faragott padon. ARANY-TÚRA - 1800-as évek. A Schickedanz Albert tervezte talapzaton Arany költészetének két karakteres szereplője, Rozgonyi Piroska és Toldi Miklós ülnek. A költő lába előtt a költészet jelképei láthatók, mint a líra, papírtekercs és a babér ág, amelyeken a turul, nemzeti szimbólumunk őrködik.
Piroska és Toldi szobra a restaurátorműhelyben - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum A szobrok belsejét alumínium-szilikát szemcsével tisztították meg, szintén ezzel a berendezéssel. Az elemeket összetartó vas csavarok cseréjére jó állapotuk miatt nem került sor, további tartósságukat korrózió gátló alapozó biztosítja. A szobrokon lévő lyukak befoltozása, és az új rögzítési elemek felerősítése hegesztéssel történt. A megtisztított felületet réz-nitrát oldattal egységesre patinázták. Azért, hogy a kialakított harmonikus esztétikai megjelenés minél tartósabb legyen, a restaurátorok a bronztárgyak védelmére kifejlesztett, inhibitorral és UV stabilizátorral kevert akrilgyantát választottak védőrétegként. Úgynevezett "feláldozható", legkülső plusz bevonatként mikrokristályos viasz került a felületre, amelynek időszakonkénti megújításával még tartósabbá tehető a konzerválás. E munkának köszönhetően tehát 2018. Arany jános szobor csoport. május 14-én, a szoboravatás 125. évfordulóján eredeti szépségében csodálhatjuk meg Budapest és egyben az ország egyik legszebb és legfontosabb köztéri szobrát.
A múzeumkerti Arany-szobor restaurálásában résztvevő munkatársak: A kivitelező cég: Forgax Alkotóműhely Kft.