Kódszám JEGYZ00401 Az ügy rövid leírása Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez. Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a panaszokat e törvény szerint kötelesek elintézni. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. Panasszal bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). Ha a panaszt nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a panaszt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : Panasszal bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a panasszal összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez.
A közérdekvédelmi bejelentés intézménye indokolatlanul szűkre szorította a közérdekben fellépők és védelemre jogosultak körét. Ez lényegében csak a szűken vett munkáltató-munkavállaló viszonyokra szorítkozott, miközben ennek következtében nem volt védelemre jogosult a volt munkavállaló, vagy éppen a kölcsönzött munkaerő. A törvény kapcsán tisztázatlan volt a csatlakozási törvényben szereplő közérdekű bejelentés, illetve a közérdekvédelmi bejelentés egymáshoz való viszonya is. Az új rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő alapvető jogok biztosa, aki vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés kezelési gyakorlatát. Az elektronikus rendszer A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik. Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatokat kizárólag a közérdekű bejelentés kivizsgálása, valamint a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás céljából lehet kezelni, a rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést automatikusan egyedi azonosítószámmal látja el.
Kizáró okok: Milyen adatokat kell megadni? A panasz benyújtásának tartalmi követelményei: - Egyértelműen rögzítse annak tárgyát. - Röviden, tömören le kell írni annak jellegét. - A panasz indokainak, lényeges körülményeinek az ismertetése. - A konkrét kérés, igény megjelölése. Milyen iratok szükségesek? Amennyiben szükséges, a panasz tárgyát megalapozó dokumentumok. Milyen költségei vannak az eljárásnak? Az eljárás illetékmentes. Hol intézhetem el? Eljárásra jogosult szervne kminősül álalában az az állami (tehát nem kizárólag államigazgatási vagy önkormányzati) szerv, amelynek a szervezetét vagy eljárását a panasz érinti, egyébként az, amelynek a panasz által érintet ügy hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ügyintézés határideje A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetve megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, de elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá, és elbírálására a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A panasz javaslatot is tartalmazhat. Nem minősül panasznak az a beadvány, ami közigazgatási, büntető- vagy polgári eljárás megindítására szolgál (például: keresetlevél, feljelentés, stb. ), illetőleg jogerősen elbírált vagy még el nem bírált ügyben benyújtott azon kérelem, melyet az adott ügyben alkalmazandó eljárási törvények (Be., Pp., Ket., Vht., stb. ) alapján kell elbírálni (például: kizárás iránti kérelem, soronkívüliség iránti kérelem, fellebbezés, perújítási, valamint felülvizsgálati kérelem, stb. ) Nem minősül jog- vagy érdeksérelemnek az, ha a bíróság nem úgy dönt az ügyben, ahogy azt a peres fél szeretné, vagy ha büntetőeljárásban megállapítja a vádlott bűnösségét, hiszen ezen döntések – bár az érintett személyre nézve kétségtelenül hátrányosak – jogszabályon alapulnak, továbbá ellenük rendes (fellebbezés) és rendkívüli (perújítás, felülvizsgálat, stb. )
A legfinomabb vendégváró sajtos sütik, amikből soha nem tudsz eleget sütni Pogácsa, sajtos rúd, különféle tekercsek, kelt tészták: összegyűjtöttük a legfinomabb sajtos sütiket.
Lehet simán porcukorral is meghinteni, vagy akár félbevágva, diókrémmel megtölteni, ebben az esetben a tetejét is dió krémmel kenjük meg. Ha simát akarunk, fordítsuk meg a tésztát, ott sima, és oda mehet a csokimáz. —Egy kis citromhéj és fahéj hozzá adásával, még finomabb