A marhahúst érlelni kell. Az éréshez időre és megfelelő körülményekre van szükség. A hagyományos száraz érleléses eljárás különlegesen porhanyóssá, ízében intenzívvé alakítja a húst. Az érlelés során felszabaduló ízek és a fogyasztása keltette kulináris élvezet semmi mással nem vethető össze. Ausztrál Érlelt Bélszín | HúsSzabóság Online. A hús állaga sem hasonlítható a megszokott húsokéhoz. Nem csoda, hogy a szárazon érlelt marhahús az ínyencek világában a"húsok királya" néven vált híressé. Dry Ager - SmartAging ® Elismerten a legjobb és legfinomabb hús a szárazon érlelt marhahús. Az érési folyamat során a hús rendkívüli módon puhul meg, különösen, ha kellőképpen, zsírszövetekkel márványosan átszőtt. Az idő alatt, míg a hús a Dry Ager húsérlelő hűtőszekrényben függ, ízei intenzívvé válnak és az érlelés végére semmihez sem fogható fantasztikus aromák tűnnek fel. Illata hol spanyol száraz érlelt sonkára hol egy kellemesen érett francia sajtra vagy frissen sült kenyérre emlékeztet. Az érlelés végére a hús külseje sötét bíbor színűre szárad, amelyet a folyamat végeztével a kicsontozás után és a felhasználás előtt a lehető legvékonyabban egy éles késsel eltávolítunk.
Weboldalunkon sütiket használnak a weboldal működésének lehetővé tétele érdekében. A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. OK
Kontakt 9027 Győr, Reptéri út 36 +36 96 510 330 rendeles(@) Telephelyeink 1103 Budapest Kőér u. 3/A. Szolgáltatásaink Export Információ Általános szerződési feltételek Térkép Adománygyűjtés © 2022 Copyright Matusz-Vad Zrt.
Üzleteink HÚSSZABÓSÁG HEGYVIDÉK 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 11-12, Hegyvidék Bevásárlóközpont Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8-20 óráig, Szombat: 8-19 óráig, Vasárnap: zárva. Marha rib-eye steak 225 g/db - Matusz-Vad Webáruház. +36-20/571-5758 HÚSSZABÓSÁG RÓZSAKERT 1026 Budapest, Gábor Áron u. 74, Rózsakert Bevásárlóközpont Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8-20 óráig, Szombat: 8-19 óráig, Vasárnap: 8‑14 óráig. +36-30/521-7319 Rendeléssel, kiszállítással kapcsolatos kérdések: +36-30/423-6476
Rendezze a listát: Cím Szerző Eladott darabszám Ár Kiadás éve Diplomácia Henry Kissinger a XX. század utolsó harmadának egyik legjellegzetesebb és csak erre a korszakra jellemző vonása... 7 300 Ft 6 935 Ft 5% Törzsvásárlóként: 693 pont Kosárba Szállítás: 1-3 munkanap Diplomacy Moving from a sweeping overview of history to blow-by-blow accounts of his negotiations with world... 609 pont Igénylés leadása Igényelhető Does America Need a Foreign Policy? - Now With a New Afterword In the wake of September 11 the question of American foreign policy has become more vital than... 258 pont Igényelhető
Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2015) - Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Antall József Tudásközpont Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2015 Kötés típusa: Ragasztott kemény papírkötés Oldalszám: 430 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 978-615-5559-07-5 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Henry Kissinger - Világrend | Extreme Digital. E kérdés megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
Németh Zsolt ezért üdvözölte a mű enciklopédikus jellegét. Sejtetés Grúber Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kül- és biztonságpolitikáért felelős főosztályvezetője arról beszélt, hogy a kötetben Kissinger ugyan leírja a világ jelenlegi helyzetét, a fő tendenciákat, és a sorok között szól a problémákról is, de nem ad recepteket a megoldásra. Világrend · Henry Kissinger · Könyv · Moly. Ugrósdy Márton politológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója kiemelte: a migrációs válság rádöbbentette Magyarországot arra, hogy az ország határain kívül is létezik egy világ, amelyet érdemes megismerni, és a most bemutatott könyv ebben segíthet. Kissinger nagyon óvatosan fogalmaz, nem ad konkrét tanácsokat, inkább csak sejteti, hogy milyen irányvonalakat kellene követnie az amerikai vezetésnek – mondta. Kihívások Henry Kissinger, az 1923-ban Németországban született amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter volt a Nixon-kormányban, és ezt a tisztségét az 1974-es Watergate-botrány után, a Gerald Ford vezette új kormányban is megtartotta.
Nem tudom, hogy kinek kell bemutatnom Henry Kissinger t, de talán érdemes egy rövid áttekintéssel kezdeni az Egyesült Államok egyik legismertebb külügyminiszteréről. Richard Nixon (akire a Watergate-ügytől eltekintve is van miért emlékezni) és Gerald Ford (aki az elődei által elkezdett úton végleges lezárást tudott adni a vietnami háborúnak) alatt töltötte be hivatalát, megkapta Nobel-békedíjat (noha ezt sokan támadták), Kínával való kapcsolata a hetvenes évek óta legendássá vált, és akkor még nem beszéltünk a Szovjetunióval (a nukleáris fegyverek ügyében) vagy a Közel-Kelet országaival (főként az Izraellel kapcsolatos konfliktusok miatt) folytatott tárgyalásairól. Ám most mégsem a diplomata és politikus Henry Kissinger áll a középpontban, hanem a történész: az az ember, aki a világtörténelmet világrendek váltakozó hálójaként érzékeli, aki politikai koncepciók összetűzését látja mindenhol – és aki könyvet is írt minderről. A Világrend ugyanis elsősorban nem egy aktuálpolitikai munka, nem a 21. század elemzése, bár kétségtelenül ez is fontos szerepet kap benne: Kissinger sokkal inkább a saját világrend-elképzeléséről mesél, és ennek fényében vizsgálja az elmúlt évszázadok (különösképpen az 1648 óta eltelt időszak) történelmét.
A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. (Részlet az Előszóból)
Persze ez nem feltétlenül probléma, elvégre nem világtörténelmi lexikont akart írni, csak ezt olvasás közben is érdemes tudatosítani magunkban, és nem összefoglaló, mint inkább elmélkedő munkaként tekinteni a Világrend re. Már csak saját ismereteink miatt is kevésbé feltűnő mindez a következő fejezetekben, ahol a Közel-Kelet, illetve Ázsia országait és világrendjét járja körbe, ami egyben sokkal több érdekességet is tartalmaz nekünk, európai olvasóknak (miközben az amerikaiaknak feltehetően mindegyik szakasz igen hatásos). Természetesen nem áll meg a történelemnél, hanem mindezt a világrendek átfogó koncepciójába illeszti: ezáltal nemcsak más megvilágításba kerülnek az egyes konfliktusok, hanem sokkal jobban megértjük az aktuális helyzetet is (mint a Közel-Kelet esetében). Fejtegetései szemléletformálóak, egyenesen lenyűgözőek olykor, még ha, ahogy már említettem, kissé szubjektívek is: nem említ gazdaságpolitikai érveket, nem foglalkozik az egyes konfliktusok mögött megbúvó további problémákkal, inkább mindent a világrend által értelmez, amitől az egész kötet kap egyfajta tézis-jelleget – mintha mindent arra tenne fel, hogy a saját elveit bizonygassa.
Nem véletlen, hogy egyesek Tajvan elárulásaként értékelték az utat. Nixon már egy 1967-es, a Foreign Affairsben megjelent cikkében azt írta, egyszerűen nem engedhetik meg, hogy Kínát örökké a nemzetek családján kívül tartsák, és ezen a kis bolygón nincs hely arra, hogy egymilliárd ember dühödt elszigeteltségben éljen. Sokan azzal vádolják a néhai amerikai elnököt, hogy a kommunista Kína kvázi elismerésével kiszabadította a szellemet a palackból, melyet már nem lehetett visszazárni, mások viszont azzal érvelnek, hogy Kína előbb-utóbb úgyis eljutott volna a világban őt megillető helyre. Az utóbbiak szerint az, hogy Kína két évszázadon keresztül alárendelt szerepet játszott a világpolitikában, történelmi kisiklás, hiszen a több ezer éves kínai birodalom, melynek uralkodója magát az Ég Fiának és a világ egyetlen urának, vagyis császárának tartotta, arra van predesztinálva, hogy valóban a világ egyik vezető hatalma legyen. Nixon útja kiszabadította Kínát a politikai és gazdasági elszigeteltségből, Mao halála után Teng Hsziao-ping révén megindult a belső gazdasági nyitás is, melynek révén pár évtized alatt Kína a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, és a Szovjetunió helyébe lépve lényegében az Egyesült Államok melletti másik szuperhatalommá lett.