A zene Pala szerint leginkább egy rekviemre hasonlít. A feltevésnek sok kritikusa akad, de tény: DaVinci sok más mellett zenésznek is kiváló volt, így talán nem is olyan elképzelhetetlen, hogy tudatosan bújtatta a hangjegyeket a kezek és a kenyerek közé. Leonardo da vinci - Képgaléria - képek. Kép forrása: Getty Images/Universal History Archive 2. Giorgio Vasari: A marcianói csata, és ami alatta van A firenzei Palazzo Vecchio (Régi Palota) egyik termében van egy freskó Giorgio Vasaritól A marcianói csata címmel. Ezen található egy ici-pici zöld lobogó "Cerca, trova" (vagyis "Aki keres, az talál") felirattal, amely hatalmas izgalmat keltett a művészet szerelmeseinek körében. Maurizio Seracini művészettörténész utalásként értelmezte arra, hogy Leonardo DaVinci Anghiari csata című, rég elveszett (vagy megsemmisült) műve rejtőzik Vasari freskója mögött, ezért 2011-óta vizsgálják, így van-e, de egyelőre eredménytelenül, nincs bizonyosság. És ha lenne is, jönne a dilemma, hogy akkor tegyék-e tönkre Vasari munkáját, hogy hozzáférjenek az Anghiari csatá hoz, ami ki tudja, milyen állapotban van.
Lehetetlen gondolkodni a művészet az évek során anélkül, hogy utalnánk a reneszánsz egyetemes zsenére, archetípusára és szimbólumára, Leonardo da Vinci (1452-1519). Minden idők egyik legnagyobb festőjének, korát messze megelőző mérnöknek és feltalálónak, figyelemre méltó tudósnak és humanista filozófusnak tartott Da Vincinek a világon ritkán volt feltaláló képessége. A mai naphoz hasonló nap született ez a fantasztikus művész, akivel emlékezzünk rá öt rendkívüli műve. Angyali üdvözlet (1472-1475) Az Angyalatkozás Ez az egyik legismertebb festménye. Belsőszépség: Leonardo da Vinci - képek (videó). Fára olajjal festett, az olaszországi Firenzében, az Uffizi Galériában őrzik. Ez volt az egyik első megbízás, amelyet Leonardo kapott, miközben Andrea de Verrocchio művész stúdiójában volt. Vicces tény: A munkát elemző szakértők szerint Leonardo perspektivikus hibát követ el a festményben. A grafikus szimulációt tekintve aránytalan a Szűz karjának hossza. Ez a hiba nem létezik a Leonardo Anniversary más verziójában, amely jelenleg a Louvre Múzeum.
Végül egy árokban fekvő részeg ember képében mégis rábukkant a megfelelő alakra és lefestette. Amikor az kijózanodott, akkor mesélte el, hogy ismeri a képet, mivel 3 éve már modellt állt hozzá, mint Jézus. A kép másik érdekessége a Júdás mellett fekvő felborult sótartó. Ez szimbolikusan arra is utalhat, hogy a kiömlött só bajt jelent, hiszen tudjuk, hogy az egybegyűltek egyike elárulja Jézust. 3. Isabelle d'Este portréja 2015-ben találták meg Svájcban ezt az évszázadok óta elveszettnek hitt festményt, amelyet szintén Leonardónak tulajdonítanak. Bár a szakértők közül van, aki csak primitív utánzatnak tartja a művet, az bizonyos, hogy a márkinét Leonardo lerajzolta, és festményt is rendeltek tőle – nem lenne kizárt, hogy ez az, főként ha Mona Lisa rejtélyes mosolyára hasonlító arckifejezést is figyelembe vesszük. 4. Öt mű, amelyek bemutatják Leonardo da Vinci zsenit. Hölgy hermelinnel Leonardo egyik legismertebb festményét nemrégiben tüzetes vizsgálatok alá vették, új módszerekkel, eljárásokkal tanulmányozták a képet. Ennek során derült ki, hogy több változat is lapul a mostani alatt, így például a hermelin sem szerepelt mindig a képen.
Legalább 2 korábbi változatot találtak a kutatók a jelenlegi réteg alatt. Úgy tűnik, hogy az elsőn nem volt hermelin, és a másodikon is egy másik állatka szerepelt. Forrás:
Vallási szimbolizmusa különösen érdekli a művészettörténészeket, és egyre több munkájában vélik felfedezni. Sokan például a Kávéházi terasz éjjel című festményében Az utolsó vacsora megjelenítését látják. Pontosan 12 figura látható a képen, a középen álló pincér a hosszú hajával és a mögötte lévő ablakon látható kereszttel pedig Jézusra, míg a baloldalt kisurranó alak Júdásra emlékeztet. Kép forrása: Getty Images/Photo12/UIG 6. Jan Van Eyck: Arnolfini házaspár Ezen a képen szinte minden vitatott, onnan kezdve, hogy kit ábrázol az előtérben, tehát ki is a házaspár, azon keresztül, hogy miért szerepel a festmény centrumában a falra írt latin szöveg: "Jan Van Eyck volt itt, 1434", egészen odáig, hogy alatta, a falon függő tükörben (ahová a néző szeme azonnal téved), ki az a két rejtélyes alak. Nincs bizonyosság, de nagyon úgy tűnik, hogy maga a festő az egyik személy a tükörben (ezt főleg a vörös turbán valószínűsíti), és éppen erre hívja fel a figyelmet a falra írt szövegben. De hogy ki lehet a másik személy, azt lehet, hogy sosem tudjuk meg.
COVID-19: mi felvettük a kesztyűt! Mi is felvettük a kesztyűt, bár mindig is hordtuk: tiszta anyagokkal, tiszta műhelyben, rendszeresen fertőtlenített munkaeszközökkel, egészséges és tisztaság szerető kollégák készítik a képeket, posztereket, tapétákat. Felvettük a kesztyűt. Amit tőlünk rendelsz, afelől nyugodt lehetsz;-) #tisztamunkahely #rendeljonline
Kép forrása: Getty Images/ Fine Art Images/Heritage Images 3. Michelangelo Buonarroti: Sixtusi kápolna Michelangelót olyannyira lenyűgözte az emberi test, hogy még halottakat sem volt rest kiásni a sírjukból, hogy megvizsgálja a szervek belső felépítését. (Tegyük hozzá, a boncolás ebben az időben kezdett újra legálissá válni. ) Lelkesedését az egyik legismertebb műve, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján is megfigyelhetjük: Ádám teremtésénél Isten alakja és az őt körülvevő figurák és textília pontosan az emberi agy formájában van elrendezve. Művészettörténészek ezt többféleképpen értelmezik. Vannak, akik azt feltételezik, hogy nemcsak az élet, hanem az intelligencia és tudás átadásának is szemtanúi lehetünk. Mások szerint Michelangelo egy vallásellenes üzenetet akart közölni, méghozzá azt, hogy nem Isten teremti Ádámot, hanem az ember alkotja Istent az elméjén keresztül. Kép forrása: Getty Images/GraphicaArtis Egy másik rejtett üzenet a Sixtus-kápolnában a képek megrendelőjéhez, II. Gyula pápához kötődik.
___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008, Obrusánszky Borbála 2005-2008 - 65 - OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: A NESZTORIÁNUS VALLÁS ELTERJEDÉSE ÉS JELENTŐSÉGE BELSŐ-ÁZSIÁBAN 6. Maifri sírfelirata (1) A makedón Alexander (2) Kagán évei szerint (3) 1625-ben 248 (4) A türk kalendárium szerint (5) A tigris éve volt. (6) Ez a sír (7) Maifri hívő (8) sírja. Az Iszik-köl partján lévő feliratok legfeltűnőbb sajátossága az, hogy az évszámot a helyi nesztoriánus közösség nem Krisztus születésétől, hanem a Közép-Ázsiában általánosan elterjedt régi időszámítás, a Szeleukida-éra megalakulásának időpontjától 249 számították. Az időszámítást árnyalja a Kelet-Ázsiában használatos tizenkét állatöv szerinti jelölés. Az idézett feliratokban a személynevek egy része keresztény eredetű, megtalálható viszont a török, vagy altaji eredetű név is.
Obrusánszky Borbála Szervátiusz Klára kiemelte, hogy második alkalommal adják át a Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat, amelyet idén az alapítvány kuratóriuma Ámmer Gergő szobrászművésznek ítélte oda. A fiatal tehetséget egy éven át havi 200 ezer forinttal támogatja az alapítvány, míg a Szervátiusz Jenő-díj egymillió forint támogatást nyújt a díjazottaknak. Kapcsolódó cikkek Átcsomagolt jelentések Art&Design március 24. Pane per poveri (a szegények kenyere) a címe Balogh Csaba intim hangulatú, letisztult formavilágú tárlatának. A kiállítótérbe lépve betonszobrokat és akril-papír munkákat láthatunk, amelyek korunkra vonatkoztatják a latin kifejezést. Bejegyzés navigáció
A mongol, ez a - történelmünkben egykor sajátos szerepet játszó - büszke, bátor nép, erős, jellegzetes kultúrával, csodaszép országgal rendelkezik. Meglátogatni nem "sétagalopp", de aki nekivág, örök és csodás élményekkel lesz gazdagabb. Dr. Obrusánszky Borbála, Mongólia kitűnő ismerője, az egyik leghivatottabb személy arra, hogy "kézenfogva" a bősz turistát, megszerettesse vele Mongóliát és népét. E kötet vadonatúj, részletes információkkal látja el az odalátogatni szándékozókat. A hiánypótló kötetet értékes fotóanyag és térkép-illusztrációk teszik teljessé. Mutasd tovább
Ezeknek a nyelveknek a feltárása nemrég kezdődött meg, szerencsére egyre több a felhasználható nyelvemlék. Az úgynevezett finnugor elmélet történelmileg semmilyen módon sem igazolható. A nyelvrokonainknak tartott osztyákok nem őshonos népek Nyugat-Szibériában, csak a XVI. századtól kötöztek oda; korábban északon, majdnem Arhangelszk közelében éltek, hol a volgai bolgárok, hol Novgorod fennhatósága alatt voltak. Jelenleg éppen Georgiában (Grúzia) dolgozik és izgatottan mesélte, hogy sikerült áttörést elérnie a Csodaszarvas legenda esetében. Kérem, meséljen, útjáról, és a Csodaszarvas legenda kapcsán végzett kutatásokról! Georgia, vagy ahogyan nálunk ismerik, Grúzia tavaly óta különösen fontos a hun kutatás számára, mert egy elvégzett antropológiai kutatás kimutatta, hogy a térséget a hunok uralták a késő ókor végén, a kora középkor elején. A torzított koponyák hasonlósága 81 százalékos volt a Kárpát-medencei hun leletekkel. Másik fontos szál, hogy a nyelvész, turkológus Thúry József szavárd magyarokról szóló tanulmányában muszlim források alapján leírta, hogy a szavárd magyarok a Gendzse és Tiflisz közötti térségben éltek, ami a mai Tbiliszi, Grúzia fővárosa és az azerbajdzsáni Gandzse közötti részeket jelenti.
A vérszerződés szerepét jobban kellene hangsúlyozni a magyar történelemben, mert az adta első alkotmányunkat, és az ilyen szerződés már a szkíták óta ismert volt. Megjegyezném, hogy a régészek a közép-ázsiai hun régészeti kultúrát is szkíta-hunnak nevezik. A vándorlást tömören úgy vázolhatnám, hogy a hunok nyugat felé haladva egyesítették az íjfeszítő népeket és megérkeztek a Kaukázusba, ahol körülbelül két évszázadig éltek. Oda is minden bizonnyal két úton jutottak el: a dél-szibériai úton, és délről, a Kaszpi-tenger déli partján, a mai Iránon keresztül, amelyet akkoriban rokonnépek, a pártusok uraltak, akikkel a hunok már korábban is szövetséget kötöttek. A hunok a Kr. u. 2. századtól folyamatosan jelen vannak a kaukázusi térségben, erről számos írásos feljegyzés tesz tanúbizonyságot. 373-ban a hunok elindulnak nyugatra, jó részük a térségben marad, mint például a szavárd magyarok, akik nem követték Hunort és Magort. Amikor Attila halála után Csaba visszatér ide, akkor ezek a hunok várják, ők alkották ugyanis a birodalom keleti szárnyát.