A ciklus ekkor kapta a Paganini-etűdök (Grandes études de Paganini) címet. Nyomtatásban még ugyanebben az évben megjelent a lipcsei Breitkopf und Härtel kiadó gondozásában. Ezt a ciklust is Clara Schumann-nak ajánlotta, annak ellenére, hogy túl sok hálát nem tapasztalt a hölgy részéről (ebben a kottában már nem szerepeltette a Schumann-darabot). A zene [ szerkesztés] 1. etűd A g-moll, 3/4-es ütemű darabban Liszt Paganini V. és VI. caprice -ának anyagát dolgozta fel (az eleje és a vége az V. Franz liszt la campanella. caprice -on, a közepe a VI. caprice -on alapul). Az etűdben a tremolójátéknak és a vele együtt éneklő dallamvezetésnek van szerepe, olyan a hatás, mintha két hegedű játszana egyszerre. 2. etűd A Paganini VII. caprice -ából készült Esz-dúr darabban a briliáns skálamenetek és a szédítő iramú oktávok megszólaltatása jelenti a nehézséget. A 3. etűd, a La Campanella kottájának részlete (a piros hangjegyek a zongorán kb. 46 cm távolságra vannak egymástól) 3. etűd A gisz-moll darab, a La Campanella, amelyben Liszt a Clochette-fantáziát használja fel.
A Paganini-etűdök ( francia címe: Grandes études de Paganini) Liszt Ferenc hat darabból álló zongoraciklusa, amely Niccolò Paganini által ihletve, az ő caprice-ainak feldolgozásaként születtek. Liszt 1838-ban és 1851-ben foglalkozott a művekkel, kottája 1851-ben jelent meg nyomtatásban. Műjegyzékszáma: S. 141. A mű születése [ szerkesztés] A fiatal, húszéves Liszt 1831. Franz liszt la campanella rousseau. március 31-én hallotta először játszani Párizsban az akkor már Európa-szerte híres Niccolò Paganinit, "az ördög hegedűsét", és azonnal elbűvölte a káprázatos hangszertudás, az új effektusok, az újfajta hangszeres virtuozitás. Később ezt írta róla: ""Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész! " Elhatározta, hogy saját zongorajátékát is hasonló szintre fejleszti, addig nem látott-hallott módon kitágítja a zongora és a zongorázás lehetőségeit. Módszeres munkába, sanyargató gyakorlásba fogott, és már a következő évben megkomponálta a fantasztikus nehézségű, Paganini 2., h-moll hegedűverseny ének rondó-finálé témájára Clochette- (Csengettyű-) fantáziáját, ami a La Campanella című híres darab elődjének számít.
Ekkor indult Liszt szédületes zongoravirtuózi karrierje, amellyel egész Európa ünnepelt zongoristájává vált. A hat darabból álló Paganini-etűdök első változatát ( S. 141) Liszt 1838-ban írta, amely Paganini szólóhegedűre írt caprice-ainak (24 Capricci per il violino solo, dedicati agli artisti) nyomán készült. Fájl:Liszt-La Campanella-Greiss.ogg – Wikipédia. A sorozat címe ekkor Transzcendens etűdök Paganini nyomán (Études d'exécution transcendante d'aprés Paganini) volt. A ciklus olyan nehéz volt, hogy magán Liszten kívül sokáig senki nem tudta eljátszani a darabokat. A művek ajánlása Clara Schumann -nak, Robert Schumann feleségének szólt. Schumann szintén nagyra értékelte Paganini tevékenységét, akinek hatására szintén zongoravirtuóz akart lenni, és ő is írt Paganini-átiratokat. Liszt a kotta első etűdjéhez odanyomtatta a Schumann-féle változatot is, amit Clara Schumann erősen sérelmezett, azt feltételezve, hogy ezzel Liszt a saját fölényét akarta megmutatni. Liszt 1851-ben újra elővette és átdolgozta a sorozatot, ekkor született meg az a változat, amelyet ma is játszanak.
Desz-dúr consolation - Consolation in D flat major (S. 172/3) Vándorévek - Années de Pelerinage - III. No 7 Sursum corda (S. 163) H-moll szonáta - Piano Sonata in B minor (S. 178) Erdőzsongás - Waldesrauschen (S. 145/1) Manók tánca - Gnomenreigen (S. 145/2) Nagy kromatikus galopp - Grand galop chromatique (S. 219) A Villa d'Este szökőkútjai - Les Jeux d'Eau a la Villa d'Este (S. 163) 6. magyar rapszódia - Hungarian Rhapsody No. Liszt: La campanella – Az Editio Musica Budapest zeneműkiadó online kottaboltja. 6 (S. 244/6) 1. Elfelejtett keringő - Valse oubliée No. 1 (S. 215/1) 15. magyar rapszódia - Rákóczi-induló - Hungarian Rhapsody No. 15 - Rákóczi March (S. 244/15)
Az etűd egyébként Paganini h-moll és részben D-dúr hegedűverseny e fináléjának témáját dolgozza fel. A darab előadása olyan zongoratechnikai nehézségeket jelentett, amire akkoriban csak az új Erard -zongorák biztosítottak lehetőséget (különösen a bal kéz játszik be hatalmas távolságokat a billentyűkön). 4. etűd Az etűd Paganini I. caprice -ának átdolgozása. A 2/4-es, E-dúr darab kottaképe meglepő: Liszt egyetlen ötvonalas kottában ábrázolta mindkét kéz szólamát, akár egy hegedűkottában. 5. etűd Az ötödik darab Paganini IX. La Campanella – Franz Liszt - Idegen nyelvű könyv: árak, összehasonlítás - Olcsóbbat.hu. Ez az etűd La chasse – A vadászat néven ismert (E-dúr, 2/4), amelyben Liszt a fuvolák és a kürtök hangját utánozta, erre utalnak az "imitando il flauto" és az "imitando il corno" utasítások. 6. etűd A hatodik etűd (a-moll, 2/4) Paganini XXIV. caprice -ára épül. Érdekesség, hogy a tizenegy variációt tartalmazó darab kilencedik változatába Liszt hegedűtechnikai utasítást írt: "quasi pizzicato". Ezt a témát később Brahms, Rachmaninov és Lutosławski is feldolgozta. Források [ szerkesztés] Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje.
Szabad átdolgozások és átiratok szólózongorára - Praktikus kiadás Új Liszt Összkiadás - Pótkötetek a szólózongoraművekhez - Praktikus kiadás
Az előbb említett "céges" hozzáférés esetében például rögtön ki kell emelni, hogy ügyfélkapus hozzáférés nélkül nincs cégkapus hozzáférés. A szervezetek nevében eljárók ugyanis a személyes azonosításon keresztül (Központi Azonosítási Ügynök használata segítségével) lépnek be a "cég" tárhelyére, ugyanis az eljáró személyt hitelesen kell igazolni. A Cégkapuhoz tehát nem tartozik külön felhasználónév vagy jelszó, hanem a gazdálkodó szervezet nevében eljáró személy a saját, személyes ügyfélkapus (vagy más KAÜ-s) azonosításán keresztül léphet be a munkahelyének a cégkapus tárhelyére. Fontos összefüggés, hogy bár az " e-kapuk" között nincs hierarchia, a működési modell tekintetében a Hivatali kapu van központi helyzetben. Az Ügyfélkapu és a Cégkapu nem alkalmas arra, hogy akár egymásnak is dokumentumot küldjenek, valójában csak a Hivatali kapu felé tudnak küldeni, és az onnan érkező küldeményeket tudják fogadni. Ez következik az elektronikus kapuk és tárhelyek szerepéből: olyan hiteles elektronikus címek, amelyek az állammal való hiteles, azonosított ügyintézésben részt tudnak venni.
Mi az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu? Annak ellenére, hogy közismert és régóta használt fogalmakról beszélünk, az utóbbi időszakban megvalósult fejlesztések, az elektronikus ügyintézés kiszélesítése jelentős változásokat okozott az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu "életében", használatában is. Sőt, még az elnevezésekben is. Alapvető kérdések merülhetnek fel azokban, akik megpróbálnak értő felhasználóként eljárni: létezik még egyáltalán Ügyfélkapu, mint olyan, vagy már csak Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY) van? Az Ügyfélkapu azonosításra szolgál, mint egy virtuális elektronikus személyi igazolvány, vagy egy tárhely, ahova a hivatalos küldemények érkeznek? Ha az Ügyfélkapumba akarok bejelentkezni, akkor miért a Központi Azonosítási Ügynök jelentkezett be? Ha az egész államigazgatásban végre elterjedt az elektronikus ügyintézés, és Hivatali kapun keresztül kommunikálnak a lakossággal és a cégekkel, akkor miért kopik ki lassanaz elnevezés, és miért hivatali tárhelyként hivatkoznak rá?