Volt egyszer egy ember, aki... – kezdi egy tetszőleges asztaltársaságnál egy tetszőleges valaki, és hirtelen mindenki más elhallgat, és mindegy, hogy egy személyes sztorit mond el, egy viccet vagy egy hagyományos történetet. "Emlékeztek, amikor a Jóska...? " Odafigyelünk. Az emberek nagyrésze vizuális típus, de talán pontosabb így fogalmazni: történetekben gondolkodunk. Irodalmon a költők magánéletének nyalánkságait jegyeztük meg, Newtonnak pedig vagy tudjuk a törvényeit, vagy nem, de esetéről az almával mindnyájan hallottunk, és az már egészen lényegtelen apróság, hogy valóban megtörtént-e. Ahol történet van, ott kapcsolódunk, és amivel kapcsolódunk, az a történet belénk épül. Az emberiség ősi történetei pedig sok szempontból kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz. Ha csak a kedvenc filmjeinkre gondolunk, nagyjából mindegyik sztori ugyanazokra az alaptörténetekre vezethető vissza. - A világban eluralkodik a káosz, jön egy szörnyeteg/gép/maffia, a hős pedig nagy viszontagságok árán megmenti az emberiséget.
Részletek Könyv címe Magyar mese- és mondavilág 2. kötet Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek két ökröcskéje s egy kicsi szántóföldje volt minden gazdagsága. Ez a föld is messze, kint az erdő szélén volt, mikor termett gabonát, mikor nem. Elmegy egyszer a szegény ember szántani, s amint szántogat, valami szörnyű ordítást meg keserves vinnyogást hall. Beszalad az erdőbe, hadd lássa, mi van ott. Hát uramteremtőm, még ilyet se látott világon való életében: egy lompos medve verekedett egy kicsi nyulacskával. Nagyot kacagott a szegény ember, hogy kacagásától zengett az erdő. - No - mondá a szegény ember -, kenyerem javát megettem, de ilyet sem láttam, hogy a medve a nyúllal verekedjék. Hej, szörnyű haragra lobbant a medve. Azt mondta a szegény embernek: - Megállj, te hitvány féreg, azért, hogy kikacagtál, megölöm mind a két ökrödet, megöllek téged is! Bezzeg a szegény embernek elment a kedve a kacagástól. Könyörgött a medvének, csak estig ne bántsa, estére megszántja a földjét, beveti búzával, legalább maradjon valami a gyermekeinek.
Volt egyszer egy nagyon gazdag ember. Az ifjú tanítványával járta a világot. Közben mindegyre csak tanította, okította az ifjú tanítványát. Egy este a hegyekben jártak, és rájuk esteledett. Nem volt hol aludniuk. Nem messze megláttak egy rozzant házat. Odamentek. Bekopogtak. Szállást és vacsorát kértek. A gazda mondta nekik, hogy szívesen ad vacsorát, de csak nagyon kevés és szegényes ételük van. Egy kis kecskesajt, egy kis tejföl, meg egy kis túró. Szállást is csak a pajtában, a szénán tud adni nekik, a kecske mellett. A gazdag ember azt mondta, hogy nem baj, örömmel veszik ezt is, és nagyon köszönik. Vacsora közben a gazdag ember megkérdezte a gazdát, hogy miből élnek, mit csinálnak. – Van nekünk ez az egy szem kecskénk. Abból élünk. Az asszony minden nap megfeji. A tejből túrót, tejfölt és sajtot készít. Én meg minden nap lemegyek a városba, és a vásárban eladom őket a piacon. – Jól meg lehet ebből élni? – kérdezte a gazdag ember. – Hát nem igazán. Rettentő szegények vagyunk. Nincs semmink, csak a kecske, meg ez az egy helyiségből álló viskónk a pajtával.
- Jaj, medve, ne egyél meg! Nekem otthon sok-sok gyermekem van, s ha én nem szántom fel a földet, nem lesz búza, nem tud a feleségem kenyeret sütni, mit esznek a gyermekek akkor? Várj estig, estig szántogatok, este gyere ide, s akkor megehetsz engem is, az ökröket is. - Jól van - egyezett bele a medve, és elment be az erdőbe. A szegény ember szántogatott tovább, de olyan szomorú volt, hogy nem is tudta, mit csináljon bánatában. Ahogy búsul, szántogat, arra jött egy róka. - Hallod-e, te szegény ember, miért búsulsz te olyan erősen? - Hogyne búsulnék - sóhajtotta a szegény ember -, amikor estefelé idejön a medve, s megesz engem. - Azzal elmondta a szegény ember, hogy járt. - Hát ezért te egyet se búsulj! - vigasztalta a róka. - Mit adsz nekem, ha én, kisegítelek téged a bajból? - Mit adhatnék? – tűnődött a szegény ember. - Nincs nekem semmim se. - Van-e kilenc tyúkod és egy kakasod? - Hát az akad - felelte a szegény ember. Azt mondja a róka: - Hát, hogyha nekem adod, akkor én segítek rajtad.
Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Ásatásairól, gyűjtéseiről állandó publikációt jelentetett meg a Szabolcs megyei és országos folyóiratokban. Orvosi tevékenységét nem szorította háttérbe a régészet iránti elkötelezettsége. Ellentmondást nem tűrő módon küzdött a mindenki számára elérhető jó minőségű ivóvízért. Felismerte a fertőzött víz jelentőségét a korabeli járványok kialakulásában. Munkájáért magas kitüntetést kapott az egykori és érzéseiben állandóan "lázadó magyarként" ismert orvos. Jósa András mind az orvostudományban mind a régészetben maradandót alkotott, Nyíregyházán a megyei múzeum és a megyei kórház is az ő nevét viseli. A film szereplői ezzel az alkotással adóztak az alapító lokálpatrióta polihisztor emlékének. EGY POLIHISZTOR ÉLETE A SZÁZADFORDULÓN Játékidő: 27 perc Operatőr és vágó: Linzenbold Attila Rendezte: Istvánovits Eszter A film DVD változata megrendelhető: Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21 sz. Tel: +36 (42) 315-722
A sor itt még korántsem teljes. Színdarabokat ír, azokat megrendezi, ha kell, az előadásokon fellép, sőt, a színházi kellékeket is maga készíti. Ha kell, a lányainak pelenkát varró, játékokat készítő családapa. Szerteágazó kíváncsisága rendkívüli adottságokkal egészült ki: hangszereket készít, amelyeket meg is tud szólaltatni, hétköznapi tárgyak, nagy ívű tervek feltalálója, azokat formába öntő ezermester, famíves. Minden mögött pedig az EMBER. A két kiállítótérből az elsőben a nyíregyházi múzeum kezdeteit jelentő kurgánfeltárásokat, a másodikban Jósa András rendelőjét mutatjuk be. Bár elsőre furcsának tűnhet a párosítás, a két tér kiválóan összegzi Jósa András élet- vagy inkább munkaterét, valamint kutatásainak egyik fő célpontját. A kiállítás szolgáljon Jósa András emlékére, s azokéra, akik vele együtt a régészet sportját űzték Szabolcs vármegyében! Ki is volt jósa andrás? Jósa András, a "nyíri pajkos" 1834 november 30-án látta meg a napvilágot Váradon. 1844 és 1852 között Pesten, Pozsonyban, Nagyváradon, Kassán és Bécsben járt gimnáziumba.
Sztankay István és Avar István halála után két hely is betöltésre vár a Nemzet Színészei tizenkét fős csapatában. A kritériumok viszonylag szabadon értelmezhetők, és bár maguk a tagok döntik el, kit választanak maguk mellé, a felvetődött nevek alapján a politikai hátszél is szerepet játszhat a döntésben. Összegyűjtöttünk 15 további alkalmas jelöltet – szavazzon, kit látna szívesen a Nemzet Színészei közt! Molnár Piroska majdnem elájult tőle, Haumann Péter azt mondta, egy ilyen megtiszteltetés után hallgatni kell: "a Nemzet Színészének lenni megtiszteltetés, az ember legyen csöndben, és érezze megtisztelve magát, ha egy ilyen magas grémium tartja méltónak, hogy tagjai közé fogadja". Most két új tag kerestetik ebbe a magas grémiumba, mivel rövid időn belül két hely is megüresedett a Nemzet Színészeinek 12-es listáján: Sztankay István szeptember 12-én, Avar István egy nappal később hunyt el. Cserhalmi György Felesége – Milanlr. Az alapszabály szerint a tagoknak egyhangú szavazással kell dönteniük arról, hogy ki az, akit maguk közé választanak.
Elmondása szerint nem haragudott meg a szüleire, hiszen fel sem fogta, hogy mi történik vele. Nagyapja "mentette ki" az intézetből, amikor a kis Gyuri vakbélgyulladást kapott. A nagypapa ezután Révfülöpre vitte a fiút. Nem vagyok áruló. Cserhalmi erzsébet halála. Hűséges vagyok – ismerte be a színész, hozzátéve, hogy hatalmas hozama van egy ilyen kiképzésnek. Szerinte édesapját megtörte a háború, így nem alakult ki közöttük szoros apa-fia kapcsolat. Cserhalmi Györgynek leginkább csak az anyja mesélt az apjáról, azt is inkább a családfő halála után. Átpolitizált színházi világ Szó esett Cserhalmi pályakezdő időszakáról, a generációját megelőző színészóriásokról, régi anekdotákról, legújabb rendezéséről és a kétpólusú színházi világról, a színjátszás átpolitizálódásáról is. Cserhalmi szerint vannak, akik tudják a színházat, vannak, akik csak a marhaságokat mondják. Volt idő, amikor a Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával kölcsönösen szerették egymást, azonban Attila átment egy másik szakmába. Politikus lett – fogalmazott.
Bejárta Chilét, Amerikát. Nem sokan ismerték Erzsit, én viszont épp tőle, attól az embertől voltam kénytelen elválni, akit a legjobban ismertem. Azt írattam a keresztjére, hogy: "Számtalan szebbnél szebb gondolat. " Végig ott tudott lenni mellette? Ott. Lemondtam minden melót, és most nem a vállamat veregetem. Ez volt a kötelességem. Apám mellett is ott voltam. Anyámtól, aki Erzsi előtt egy évvel hagyott itt, két nappal a halála előtt búcsúztam el. Székesfehérváron dolgoztam, amikor ő Debrecenben elment. Nagyon kemény három év van mögöttem. Nem szeretek a bajaimról beszélni. Volt is sok buta találgatás az állapotomat illetően. Rájuk hagytam. Találgassanak. Sokáig színpadra sem lépett. Ha rácsaptam az asztalra, végigszaladt a gerincemen a fájdalom. Onnantól kezdve hogyan próbáljak, mit játsszak? A film, az más. Elmenőben | Vasárnap | Családi magazin és portál. Ott más tempóban folyik a munka. Kékkútra sem tudtam még lemenni, mert az egész rehabilitáció itt folyik Pesten. Túl azon, hogy tudom, mit kell magammal kezdeni, hiszen kell valami irány.
(1996) Az én kis nővérem (1997) Gyilkos kedv (1997) Vademberek (2001) A Hídember (2001) Hamvadó cigarettavég (2001) Az ember, aki nappal aludt (2003) Kontroll (2003) A temetetlen halott (2004) Három séta (2005) A fény ösvényei (2005) Az igazi Mikulás (2005) Vadászat angolokra (2006) Eszter hagyatéka (2008) November (2009) Utolsó jelentés Annáról (2009) Oda az igazság! (2009) Így ahogy vagytok (2010) Drága besúgott barátaim (2012) TV Rózsa Sándor (1971) Az ozorai példa (1973) Csillagok változásai (1975) Kántor (1976) Karancsfalvi szökevények (1976) Optimista tragédia (1976) Tüzet viszek (1981) Macbeth (1982) Mint oldott kéve (1983) Elveszett paradicsom (1986) A pacsirta (1987) Öld meg a másik kettőt (1990) István király (1992) Privát kopó (1993) Mizantróp (1995) Perlasca - Egy igaz ember története (2002) A két Bolyai (2006) Régimódi történet (2006) Pillangó (2012)
Sajnálom, nem tudom alább adni. Felvétel közben jött egy zápor. Elképesztő ereje volt. Öntötték az égből a vizet. Senki nem állt le. A kamera is ment tovább. A következő felvételre kimúlt a zápor. Hoztak egy esőgépet. Megcsináltuk még négyszer vagy ötször, de az már más volt. A színészet a maga erejéből nem győz ilyen helyzetben. Volt olyan is, hogy a nap zuhant a fejünkre, úgy olvadtunk meg. Mindegy. Nincs a filmben Oscar, de van benne Kornél. Ami legalább olyan jó. Mészáros Mártától az Aurora Borealis – Északi fény című új filmjében kapott szerepet. Tájképfestő egy idilli faluban. Új tagot választanak maguk közé a Nemzet Színészei - Kiskegyed. Azt Törőcsik Mari miatt vállaltam el. Gondolom, a Nemzetiben is érzi a hiányát. Hogy már több mint egy éve nem játszik. Olyan, amikor belépek a társalgóba, mintha egy kicsit süket is volnék, meg vak is. Még a tapintásom is elmegy egy kicsit, mert nem látom, nem hallom őt. Semmi nem olyan, mint amikor itt van. Márta felkérésének nagyon örültem. Azt mondta, hogy Marival és Tóth Ildikóval lesz jelenetem. Tudjuk, milyen színészek ők ketten.
(Hozzáférés: 2020. január 5. ) ↑ MMA - Cserhalmi György ↑ Stőhr Lóránt. Az üvegszem (recenzió). Élet és Irodalom 56. évf. (38. szám). 2012. szeptember 21., 23. o. ↑ a b Őszintén vallott életmentő műtétjéről Cserhalmi György.. november 6. ) ↑ Megosztom, 2014 11 04 16:10: Cserhalmi György visszamenne a jó kis porba (magyar nyelven). VEOL. ) ↑ Rákból gyógyul Cserhalmi György, a Nemzet Színésze (magyar nyelven)., 2020. április 25. ) ↑ Papageno: Átadták a Tolnay Klári-díjakat (magyar nyelven). Papageno, 2019. szeptember 14. (Hozzáférés: 2019. ) ↑ Átadták a Magyar Filmkritikusok Díját – Cserhalmi György Életműdíjas!, 2020. február 02. ↑ ↑ Népszava: Idén tizenketten kapnak Radnóti Miklós antirasszista díjat (magyar nyelven).. (Hozzáférés: 2022. március 24. ) Források Szerkesztés Magyar színházművészeti lexikon. Cserhalmi erzsébet halála film. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963-506349-0 MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter.
Cserhalmi Györgyöt és Bitskey Tibort választották a Nemzet Színészének hétfőn Budapesten, közölte a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át nekik. Sztankay István és Avar István közelmúltban bekövetkezett halála miatt kellett két újabb színészt választani a nemzet színészei közé. Cserhalmi György és Bitskey Tibor A Nemzet Színésze cím az illető halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 630 ezer forintjuttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a többi Nemzet Színésze egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze csak az lehet, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot a Nemzeti Színház színpadán töltött. Jelenleg ők a Nemzet Színésze cím birtokosai: Berek Kati (2000 óta) Törőcsik Mari (2000 óta) Máthé Erzsi (2000 óta) Psota Irén (2000 óta) Király Levente (2006 óta) Bodrogi Gyula (2007 óta) Tordy Géza (2008 óta) Haumann Péter (2010 óta) Molnár Piroska (2011 óta) Gera Zoltán (2014 óta) Cserhalmi György (2014 óta) Bitskey Tibor (2014 óta) A nemzeti Színház közleménye szerint a tanácskozáson hét művész, Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente személyesen vett részt, Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán telefonon szavaztak.